A fővárosi lakásrendelet módosításával lehetővé válik, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben egyszeri nagy összegű bekerülési hozzájárulás nélkül is elhelyezést kaphassanak a fővárosi idősek az önkormányzat által működtetett nyugdíjasházakban. Ez csak az üres, várólistával nem érintett helyekre igaz és a beköltözőknek vállalniuk kell magasabb térítési díj fizetését is – mondta el csütörtöki közgyűlést beharangozó tájékoztatóján Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
A Fővárosi Közgyűlés decemberi ülésén napirendre kerülő 34 előterjesztés között szerepel a szociális intézmények és szolgáltatások térítési díjainak emelésére vonatkozó javaslat is. A fővárosi idősotthonok térítési díjai átlagosan 5 százalékkal emelkednek jövőre. A hajléktalanszállókon viszont nem emelnek árakat. Drágul a fővárosi önkormányzat által biztosított közétkeztetés is. De ezzel a 10 százalékos emeléssel is a közétkeztetési piac alsó harmadában marad a fővárosi önkormányzat. Az így beszedett étkezési díj és az államtól kapott normatíva egyébként a szolgáltatás költségeinek alig 40 százalékát fedezi, a többit a fővárosi költségvetésből kell kitótolni.
Az önkormányzat által működtetett közintézmények fővárosi támogatása átlagosan 10 százalékkal csökken jövőre. Ez alól csak az idősotthonok és hajléktalanszállók jelentenek kivételt. A hiányzó pénzt a társaságoknak maguknak kell kigazdálkodni. A fővárosi közvilágítás esetében ez a fejlesztésekre fordítható források drasztikus csökkenését jelenti. Az FKF 50 személygépkocsit ad el a meglévő 163-ból, ezenfelül kivonják a forgalomból a kiszuperált célgépeket is, hogy ne kelljen utánuk adózni. Kiss Ambrus nagyon drukkol azért is, hogy az idén ne essen sok hó, mivel minden egyes havas nap 150 milliót mínuszt jelent a cégnek. Egy hosszú, kemény tél így komoly kihívást jelentene a közterület-fenntartónak.
A jövő évi költségvetés a spórolás jegyében készült. Tizedére esik vissza az útfelújítás, kevesebb jut a Főkertnek és nem indul egyetlen új, eddig be nem jelentett beruházás sem. Az önkormányzat minden cégétől kevesebb szolgáltatást tud megrendelni, de csoportos létszámleépítésre nem készülnek. Kivételt képez ez alól a Fökétüsz. A kéményseprést a vidéki településekhez hasonlatosan jövő évtől a katasztrófavédelem végzi. A főváros eredetileg a céget is átadta volna az állami társaságnak a 340 munkavállalóval együtt, ám a Belügyminisztérium csak a feladatot venné át, a dolgozókat nem. Így a fővárosnak szinte mindenkit el kell bocsátania. Bár a katasztrófavédelem vélhetőleg újra foglalkoztatja többségüket, de az bizonytalan, hogy milyen feltételekkel. A közszolgáltatási szerződéseket a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kivételével még idén megkötik a cégekkel. A BKK a költségvetési terv szerint jövőre az ideivel megegyezően 106 milliárd forintot kap működésre, de ha a jegyárbevétel az idei szintet hozza, akkor nem lesz miből kipótolni a cég büdzséjét. Az idén ugyanis eddig 24 milliárddal csökkent a jegyárbevétel, minek pótlására az önkormányzat 17 milliárdos gyorssegélyt nyújtott. 2021-ben viszont a vészhelyzetekre létrehozott Budapest Védelmi Alap és az általános tartalék együttesen nem lesz több 15 milliárdnál. Így a kormány mellett a közösségi közlekedés jelenti a legnagyobb kockázatot a költségvetésre.
Kiss Ambrus korábban a Népszava kérdésére a jövő évi költségvetést úgy összegezte: jövőre feléljük a következő három év tartalékait, s még így is teljesen kifeszül a főváros. A főpolgármester-helyettessel készült interjúnkat itt találja.
