Előfizetés

Átengedte a Fidesz a ceruzát

M. László Ferenc
Publikálás dátuma
2020.12.12. 07:30

Fotó: Népszava
Egy ellenzéki képviselő rajzolhatta át Pest megye választókerületi határait. A Fidesz meglepő módon támogatta az indítványát.
A legkisebb ellenzéki párt, a Párbeszéd társelnökén múlt, hogy az Országgyűlés az utolsó pillanatban mégiscsak rendbe teszi a választási rendszer azon elemét, amiről még a fideszes politikusok is elismerték, hogy kiigazításra szorul. Miután sem a kormány, sem a kormánypárti képviselők nem reagáltak a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyári figyelmeztetésére, Szabó Tímea terjesztette be azt a javaslatot, amely korrigálná az egyéni választókerületek (evk) lakosságszámában az utóbbi 9 évben bekövetkezett változásokat. Csütörtökön a parlament legfőbb testülete, a fideszes többségű törvényalkotási bizottság meglepetésre 32 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta Szabó indítványát, sőt az ellenzéki képviselő szövegét már be is illesztették abba a csomagba, amelyet eredetileg a kormány terjesztett a Ház elé november elején. Minden jel arra utal, hogy ritka kivételként a jövő héten át fog menni egy ellenzéki javaslat a kétharmados kormánypárti többségen. Ha az ellenzék nem teszi meg ezt a lépést, két választókerületnél, a Dunakeszi és a Budakeszi központúban jogellenes helyzet állt volna elő. Ugyanis a választási eljárásról szóló törvény egyik legfőbb előírása, hogy a választásra jogosultak számában nem lehet túl nagy különbség a kerületek között, hiszen nem fair, ha egy képviselő sokkal kevesebb ember ügyeit viszi a parlamentben, mint egy másik kollégája. Az eltérés nem lehet 20 százaléknál nagyobb. Csakhogy a törvény 2011-es hatályba lépése óta a főváros agglomerációja felduzzadt: a Budakeszi-, illetve Dunakeszi-evk lélekszáma túl nagy lett. Ha Szabó Tímea most nem lép, akkor minden marad a régiben, hiszen a választási törvényhez a jövő januártól a következő országgyűlési választásig tilos hozzányúlni.  Erre már a nyáron felhívta a figyelmet az NVI, sőt még egy javaslatot is kidolgozott, ám a kormánypártok ezt nem használták fel. Okkal: mint arról a Népszava szeptemberben beszámolt, a választási iroda tervezete patikamérlegen lett kimérve, nem biztosított előnyt a Fidesznek, de az ellenzék esélyeit sem rontotta. Az utóbbinak van igazán jelentősége: a 12 Pest megyei evk-ból 8-ban az ellenzéknek áll a zászló azáltal, hogy bejelentették: 2022-ben nem indítanak egymással szemben jelölteket. Márpedig már 2018-ban is hét olyan Pest megyei választókerület volt, ahol nyerhettek volna, ha nem osztják meg az ellenzéki szavazótábort, azóta pedig – a tavalyi önkormányzati választások adatai alapján – még egy evk „átállt”. A választási szakértő, Róna Dániel vezette 21 Kutatóközpont csütörtöki elemzése szerint egy "jó közös jelölttel" az ellenzék nyerhet több megyei kerületben is, és ezt eseteként – minimális mértékben – erősítheti a határok átrajzolása. Értesüléseink szerint ezért sem kedvelték eredetileg a Fideszben az NVI-féle javaslatot, ráadásul a kormánypárti oldalon sokáig tartotta magát az az ötlet, hogy a Dunakeszi-Budakeszi problémát úgy kell megoldani, hogy el kell venni egy – ellenzékinek számító – evk-t a fővárostól. Szabó hivatalos indoklásában az olvasható, hogy a választási iroda tervezetét nyújtotta be. Ám ez nem teljesen igaz, mert míg az NVI öt evk-hoz, a képviselő 10-hez nyúl hozzá. Hat települést helyez át – a legnagyobb a 11 ezres Isaszeg –, köztük három olyat, ami a Fideszhez húzott 2018-ban. Szinte csak ellenzékinek számító evk-ból mozgat át helységeket kormánypártiba (kettőt fideszesből fideszesbe), azaz tovább javítja az ellenzék 2022-es esélyeit. A 21 Kutatóközpont  szerint a Fidesz azért mehetett bele a módosításba, mert fontosnak tartotta azt a látszatot kelteni külföld irányába, hogy „Magyarországon az ellenzéket is bevonják a választási rendszer átalakításába”.

Marad a fotózási tilalom

Kikerült a választási törvény módosításából az a passzus, hogy a kitöltött szavazólapot a szavazó szabadon lefényképezheti és azt nyilvánosságra hozhatja. Mint ismert, a kormány arra hivatkozott, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt egy korábbi beadványa alapján az Európai Bíróság (EuB) kimondta: lehet fotót közölni a szavazólapról. Csakhogy – mint arra a javaslat parlamenti vitájában a DK többször felhívta a figyelmet – az EuB nem ezt mondta. Hanem azt, hogy az MKKP, amikor felhívást tett közzé a szavazólapok feltöltésére közösségi fórumokra, nem tudhatta, hogy jogszabályt sért. (K. A.)

Vétókompromisszum: Sajtpapír vagy szentírás?

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.12.12. 07:00
Ursula von der Leyen
Fotó: JOHN THYS / AFP
Jogi szakértő segítségével elemeztük az uniós pénzeket a jogállam tiszteletben tartásához kötő rendeletről született politikai nyilatkozatot, amelyet az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács csütörtökön fogadott el. A legfontosabb kérdések és magyarázatok pontról pontra.
Ha jövőre életbe lép a rendelet, először lesz pénzmegvonással büntethető a jogállam megsértése az Európai Unióban. Bevethető az eszköz, ha például sérül a sajtószabadság vagy elkergetnek egy egyetemet? Nem. A rendelet egyértelműen fogalmaz: kizárólag az EU pénzügyi érdekeinek sérelmére elkövetett jogállami hiányosságok vezethetnek pénzbüntetéshez. A csütörtökön elfogadott nyilatkozat erre csak ráerősít.
Többen állítják, hogy az Európai Tanácsban elfogadott döntések semmiféle jogi erővel nem bírnak. De kötelező-e betartani a jogállami feltételrendszerről született nyilatkozatot, amely itt-ott jelentősen felvizezi az eredeti jogszabályt? Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács nem hoz jogszabályokat. Stratégiai iránymutatásokat fogad el az Európai Unió és intézményei számára. A döntései nem bírnak jogi erővel. Az ülésein elfogadott nyilatkozatok – amelyeket következtetéseknek hívnak – nem írhatják felül az EU Szerződéseit, sem az azok alapján született jogszabályokat, jelen esetben a jogállami feltételrendszerről született rendeletet. Ezeket a jogi aktusokat nem az Európai Tanácsnak kell értelmeznie, hanem az Európai Unió Bíróságának.
Az Európai Tanács kérheti-e a Bizottságtól, hogy egy jogszabály alkalmazásáig várja meg az EU Bíróság döntését? Kérni kérheti, de az állam- és kormányfők nem adhatnak jogilag kötelező utasításokat az Európai Bizottságnak. Más szóval: ha az Ursula von der Leyen elnök által vezetett testület nem tartja magát az Európai Tanács ülésén született nyilatkozathoz, és a rendelet alkalmazásával nem várja meg a bírósági döntést, azért jogilag nem lehet felelősségre vonni. Más kérdés, hogy a nyilatkozatban foglaltak be nem tartásáért nyilván politikai felelősséget visel a vezetői testület előtt.

Ellentmondásos hírek láttak napvilágot arról, hogy az EU Bírósága milyen gyorsan dönthet a jogállami rendelet jogszerűségéről. Egyesek szerint hónapokba, mások szerint évekbe telhet, míg megszületik a ítélet. Mi az igazság? A sürgősségi eljárásról minden esetben az EU Bíróság elnöke dönt. Az eljárást az alperes és a felperes is kérheti. A jogállami dosszié lehetséges felpereseként Magyarország és Lengyelország biztosan nem fog élni ezzel a lehetőséggel, mert nekik nem sürgős a döntés. Alperesként a rendelet két társ-jogalakotója, az Európai Parlament és az EU Tanácsa is kérheti a sürgősségi eljárást. Az elnök a beadvány beérkezésétől számított egy-két héten belül dönteni szokott, hogy helyt ad-e a kérésnek. Sürgősséggel tárgyalt ügyek esetében általában 9 hónapot kell várni az ítéletre, egyébként átlagosan két évet.
Ha a Bizottság megvárja a bíróság ítéletét és annak szellemében dolgozza ki a rendelet végrehajtásához kapcsolatos iránymutatásokat, megteheti-e, hogy a jogszabályt visszamenőleges hatállyal alkalmazza, mondjuk rögtön a 2021. január 1-jére várható hatályba lépésétől? Ha az Európai Bizottság utólag alkalmazná a részletszabályokat a korábbi kifizetésekre, akkor elképzelhető, hogy az utólagos jogalkotásnak minősülne, és mint ilyen, nem állná meg a helyét a bíróság előtt. Megvan a veszélye, hogy a testület ezt elbukná egy perben.

Az Európai Tanács úgy döntött, hogy a rendelet hatálya nem terjedhet ki a 2014-2020 közötti költségvetésből még ezután érkező pénzügyi támogatásokra. Lehet-e ily módon korlátozni egy egyébként már januárban életbe lépő jogszabály érvényességét? Ha a rendelet kiállja a jogszerűség próbáját, és technikailag alkalmazható lesz az előző költségvetési kifizetésekre, akkor elvben nem lehet jogi akadálya, hogy alkalmazzák a jelenlegi büdzséből származó kifizetésekre is. A jogalkotó ugyanakkor arra is hivatkozhat, hogy a jogállami mechanizmus elfogadása szorosan összefüggött az új költségvetés jóváhagyásával. Nehéz megítélni, hogy az EU Bírósága melyik érvelésnek adna helyt.

A vezetőket le lehet váltani, a társadalmat nem – Interjú Berend T. Iván közgazdásszal

R. Hahn Veronika (London) írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.12.12. 06:40

Fotó: Népszava
A kilencvenedik születésnapját ünneplő Berend T. Iván úgy véli, hogy a hazai és a lengyel populizmus nem egyszeri történelmi kisiklás, de a magunkkal cipelt múlt nem végzetszerű. A gazdaságtörténész szerint az Európai Unió a közös tehervállalással új magaslatra jutott.
Azt kérte, a kérdések ne a múltról, hanem a jelenről és a jövőről szóljanak. 90 évesen is az előretekintés vezérli? Talán még inkább. A „ne nézz hátra!" ősi tilalmáról most megjelent budapesti esszékötetemben (Élj érdekes időkben!) is írtam erről, említve Lót feleségének bibliai, illetve Orfeusz és Euridike klasszikus görög történetét. Mindig előre kell nézni és most igazán a jövő érdekel, hiszen, ami a legfontosabb, az Európai Unió, sorsfordulóhoz érkezett. A hatalmas segély terv, amelyet saját árnyékukon átlépve közös európai áldozatvállalással hoztak tető alá az Unió vezetői, a jogállamiság követelményét tagadó lengyel-magyar vétó nyomán veszélybe került. Ezt a többi 25 ország nem fogadta el. A megoldáson fordulhat az EU jövője. A másik világjelentőségű esemény Trump választási veresége, amit aljas machinációkkal semmissé akar tenni. A Biden-kormányzat új nyitásával Amerika, de sok szempontból a világ sorsa fordulhat jobbra. December 29-től olvasható lesz The Economics and Politics of European Integration: Populism, Nationalism and the History of the EU című könyve. Utóbbi, az európai integráció 288 oldalas története aligha érkezhetne drámaibb pillanatban, napokkal a Brexit előtt. Az utóbbi időszak sok más tekintetben is próbára tette az Unió egységét, többek között Orbán Viktor ismételt lázadozásával. Meggyőződése szerint az EU a legjobb dolog a kontinens történetében a XX. században. Mi vár a szervezetre a XXI. században? Az EU-t, mint egyik alapítója, Jean Monnet mondta, válságok formálják. Az azok megoldására hozott döntések hozták létre és vitték előre az európai integrációt az elmúlt 70 évben. A mai négyszeres válság – Covid-19, az általa generált súlyos gazdasági visszaesés, a Brexit és a költségvetés lengyel-magyar vétófenyegetése – hatalmas feladat elé állítja az Uniót. Megoldásuk fogja meghatározni XXI. századi sorsát. Biztatónak tartom a helyzetet. A járvány mindennél jobban bizonyította az integráció létfontosságát. Ezért jutott új magaslatra az EU a közös tehervállalással. A Brexit a legjobbkor szabadítja meg az EU-t egy örökös akadálytól. Az angolok nem ismerték József Attila sorait arról, hogy „ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret”, nem lehet egyszerre tagország és az integrációs lépések akadályozója. Hasonlóan, a nacionalista-populista közép-európai tagországok sem élvezhetik az EU segélyeit, beruházásait és piaci előnyeit, miközben tagadják alapértékeit. Az EU eddig enerváltan reagált, de úgy tűnik, ennek most vége. Számos megoldás terve ismert. Ezek előre lendítik az integráció kátyúba rekedt szekerét és azok az országok fizetnek rá, amelyek tagadják az európai értékeket. Hogyan éli meg személyesen a 2020-at, egyben a koronavírus-járványt? Gondolta volna valaha, hogy egy ragályos betegség ilyen pusztítást végez, úgyszólván háborúhoz hasonlóan kiszolgáltatottá teszi az embereket és a gazdaságokat, leállítva a normálisnak tartott életet?  Most valamelyest megéltük, amit a történelem kolera és pestis járványairól tudtunk. Nagy egészségi, gazdasági és pszichológiai világmegrázkódtatás ez. Amerikában a védőoltás megkezdése idejére már mintegy négyszázezer, vagyis annyi ember hal meg, mint a II. világháború, és négyszer annyi, mint XX. század második fele négy amerikai háborújának – Korea, Vietnam, Afganisztán, Irak – összes amerikai embervesztesége. Ezek után frivol, ha azt mondom, hogy én kényszerű bezártságunkban jól érzem magam, két új könyvem zavartalan befejező munkálataival. Kertünkben délutánonként találkoztunk családunk tagjaival és barátainkkal. Esténként élvezhettük a Metropolitan Opera előadásainak közvetítéseit. Tervezett 90-ik születésnapi partimat elnapolva talán összevonhatjuk a 100-ikkal... Mi rejlik az esszékötet Élj érdekes időkben! címe mögött? Hiszen az ember kevéssé tudja befolyásolni, mikor él. Kétségtelen, Ön ha akart volna sem tudott volna izgalmasabb időket kifogni... Ez a kínai átok – élj érdekes időkben! – az ilyen idők megpróbáltatásaira utal. S ezek az évek nem egyszer valóban felidézték gyermekkorom végének, az 1938-45 közötti éveknek a tapasztalatait. E 600 oldalas kötet közel 200 rövid esszéjét az elmúlt három évben írtam, reagálva Magyarország, Amerika, az EU, de a világ társadalmi, gazdasági, politikai eseményeire is, melyek nemcsak érdekesek, de veszélyesek is voltak. Számos kis írásom irodalmi, zenei, művészeti élmények hatását tükrözi, melyek nem egyszer mégis összekapcsolódnak a világ megrázkódtatásaival. Hogyan készültek a 2017-re visszanyúló, de 2020 eseményeire is reflektáló írások? Olvas valamit az újságban, lát valamit a tévében, mondjuk a Hasogdzsi-gyilkosságról és ez elindítja a gondolatait, melyek aztán történelmi perspektívába helyezett szépirodalmi alkotás formájában jelennek meg?  Érdekel a világ. Már gyermekkoromban megtanultam, hogy ami Németországban történik, az perceken belül milliók és személyes ügyemmé is vált. Történészként világossá vált számomra, hogy Európa minden kicsiny zuga összefügg, és az amerikai, orosz, sőt a kínai folyamatok is befolyásolják Európát. Követem a világ társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális történéseit és időről időre úgy érzem, reagálnom kell rájuk. Reagálásaim pedig élettapasztalatom és történészi ismereteim alapzatára épülnek. Egyik kedvenc témája, a populizmus az esszék között is szerepel. Korunk politikusai folyamatos muníciót adnak az ezzel kapcsolatos aggodalmakhoz, s a globalizáció is lovat ad alá. Mi kellene ahhoz, hogy belátható időn belül megszabaduljunk tőle?  Mint történészt erősen foglalkoztat a múlt befolyása a jelenre. Végül is a Trump-epizódot, és a lengyel és magyar nacionalista-populizmust sem foghatjuk fel egyszeri történelmi kisiklásnak, autokraták – Veress Péter szavaival – ’kivagyiságából’ okozott véletlennek. Mögöttük visszaköszönő társadalmi-politikai folyamatok húzódnak meg. A rasszizmus erős gyökerei, a vallási bigottság, a város – vidék társadalmi különbsége, a tanult és kevésbé tanult rétegek szerepe. A hatalom-mániás vezetőket le lehet váltani, a mögöttük álló társadalmi rétegeket nem. A megoldás tehát hosszútávú átalakítási és oktatási folyamatot igényel. A magunkkal cipelt múlt azonban nem végzetszerűen nehezedik ránk. Európa történelme világosan bizonyítja, hogy a korábban a közép-európai szinthez hasonló helyzetben lévő országok megszabadultak a múlt lemaradásától és visszahúzó erőitől. Először Skandinávia, majd Írország, és a jelenbe-közeljövőbe tekintve a Baltikum példája tanulságos és biztató. Mindezekről írtam a kötetben. Tervezi hasonló további esszék írását? Hadd kérdezzek vissza: lehet nem írni Trump bukásáról, amit csalás és hazugságok útján vissza akart fordítani? Ez nem meglepő, hiszen egész élete ezek jegyében telt el. Hatszor jelentett be csődöt, hogy ne kelljen fizetnie hitelezőinek és beszállítóinak, amerikai bank már nem áll szóba vele, szexuális erőszak miatt huszonkét feljelentést tettek ellene és eddigi működése során mintegy négyezer pert élt túl. Óriási tartozásai vannak. Mint Timothy Snyder, a Yale Egyetem professzora írta: „Az elnöki poszt védi meg a börtöntől és a szegényháztól.” De valójában nem ez az igazán érdekes, hanem az, hogy erre az emberre szavazott az amerikai lakosság 46-47 százaléka kétszer is! Hány hasonló eseménynek leszünk még tanúi? Hihetetlenül sűrű volt életének első hatvan éve, hiszen mire 1990-ben, a rendszerváltás új fejezetet indított, óriási oktatási, tudományos és politikai sikerekhez jutott el. Mennyire volt biztos magában, amikor az MTA második elnöki ciklusa helyett Los Angelesbe tette át székhelyét? Soha nem bánta meg döntését? Soha nem akartam elmenni Magyarországról, sem a háború, sem 1956 után. S 60 évesen igazán nem volt ideális ilyen döntést hozni, új helyen új életet kezdeni. Sajnos a rendszerváltást, amiért magam is megtettem mindent, amit tudtam, a régi jobboldali nacionalizmus újra felszínre törő jelenségei kisérték, és az akkor ellenem indított hajsza nyomán úgy éreztem, hogy nem kívánom újraélni ifjúkorom taszító élményeit. Soha nem bántam meg, s különösen a 2010 óta hömpölygő nacionalista-populista politika hullámai közepette érzem igazán jó döntésnek. Életem legproduktívabb egyharmadát élem itt. Amikor intézetvezetővé nevezték ki a Los Angeles-i Egyetemen, UCLA-n, felfokozott érdeklődés és rokonszenv nyilvánult meg Közép- és Kelet-Európa iránt. Mennyire változtak a térség, különösen a Magyarország iránti érzelmek?  Vezető napilapok, a New York Times és a Washington Post ma többet ír Magyarországról, mint bármikor. Sajnos nem pozitív értelemben. Az ország orosz, kínai orientációja, a demokratikus intézmények és a jogállamiság aláásása, az EU elleni támadások, a hatalmas segély megvétózása kicsinyes politikai önérdekből, s olyan ostobaságok, mint a megválasztott új elnök, Joe Biden hazug korrupciós vádakkal illetése a magyar külügyminiszter által, vagy a kurzus sajtójának pedofil „cukros bácsizása,” Európa legrosszabb nyelvtudásával rendelkező országában az óvodai nyelvtanítás betiltása, a beteges – de kiszámítottan kódolt rasszista – „sorosozás” sajnos állandó témát ad a Nyugatnak. Megkaptam Joe Biden beszédét elhunyt barátja, Tom Lantos szobrának felavatása alkalmából, ezt és Biden Balatonon eltöltött második nászútját is jó jelnek tekinthetik Magyarországon a jövőre nézve. Mit várhat a kormány és a társadalom az elnökváltástól?  A Biden kormánynak ezer akadállyal kell majd megbirkóznia és törvényalkotási lehetőségei korlátozottak lesznek, de a külpolitikában az új elnöknek lényegében szabad a keze. Amerika visszalép a klímamegállapodásba, a világ egészségügyi szervezetébe és újjáépíti az Európai Unióval való szövetséget. is Ha a magyar politika ezek vonalában mozogna, az hatalmas előnyt jelentene az országnak. Ha ellene van, akkor hátrányokkal kell számolnia.

Névjegy:

Berend T. Iván, teljes nevén Berend Tibor Iván történész, egyetemi tanár. 1930. december 11-én született Budapesten. 1973 és 1979 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, 1975-től 1982-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke, 1985 és 1990 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 1988 és 1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja volt. 1990-től a University of California at Los Angeles (UCLA) professzora, 2015-ben nyugdíjba vonult. A magyar és közép-európai gazdaságtörténet neves kutatója.