A legkisebb ellenzéki párt, a Párbeszéd társelnökén múlt, hogy az Országgyűlés az utolsó pillanatban mégiscsak rendbe teszi a választási rendszer azon elemét, amiről még a fideszes politikusok is elismerték, hogy kiigazításra szorul. Miután sem a kormány, sem a kormánypárti képviselők nem reagáltak a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyári figyelmeztetésére, Szabó Tímea terjesztette be azt a javaslatot, amely korrigálná az egyéni választókerületek (evk) lakosságszámában az utóbbi 9 évben bekövetkezett változásokat.
Csütörtökön a parlament legfőbb testülete, a fideszes többségű törvényalkotási bizottság meglepetésre 32 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett támogatta Szabó indítványát, sőt az ellenzéki képviselő szövegét már be is illesztették abba a csomagba, amelyet eredetileg a kormány terjesztett a Ház elé november elején. Minden jel arra utal, hogy ritka kivételként a jövő héten át fog menni egy ellenzéki javaslat a kétharmados kormánypárti többségen.
Ha az ellenzék nem teszi meg ezt a lépést, két választókerületnél, a Dunakeszi és a Budakeszi központúban jogellenes helyzet állt volna elő. Ugyanis a választási eljárásról szóló törvény egyik legfőbb előírása, hogy a választásra jogosultak számában nem lehet túl nagy különbség a kerületek között, hiszen nem fair, ha egy képviselő sokkal kevesebb ember ügyeit viszi a parlamentben, mint egy másik kollégája. Az eltérés nem lehet 20 százaléknál nagyobb. Csakhogy a törvény 2011-es hatályba lépése óta a főváros agglomerációja felduzzadt: a Budakeszi-, illetve Dunakeszi-evk lélekszáma túl nagy lett. Ha Szabó Tímea most nem lép, akkor minden marad a régiben, hiszen a választási törvényhez a jövő januártól a következő országgyűlési választásig tilos hozzányúlni.
Erre már a nyáron felhívta a figyelmet az NVI, sőt még egy javaslatot is kidolgozott, ám a kormánypártok ezt nem használták fel. Okkal: mint arról a Népszava szeptemberben beszámolt, a választási iroda tervezete patikamérlegen lett kimérve, nem biztosított előnyt a Fidesznek, de az ellenzék esélyeit sem rontotta. Az utóbbinak van igazán jelentősége: a 12 Pest megyei evk-ból 8-ban az ellenzéknek áll a zászló azáltal, hogy bejelentették: 2022-ben nem indítanak egymással szemben jelölteket. Márpedig már 2018-ban is hét olyan Pest megyei választókerület volt, ahol nyerhettek volna, ha nem osztják meg az ellenzéki szavazótábort, azóta pedig – a tavalyi önkormányzati választások adatai alapján – még egy evk „átállt”. A választási szakértő, Róna Dániel vezette 21 Kutatóközpont csütörtöki elemzése szerint egy "jó közös jelölttel" az ellenzék nyerhet több megyei kerületben is, és ezt eseteként – minimális mértékben – erősítheti a határok átrajzolása.
Értesüléseink szerint ezért sem kedvelték eredetileg a Fideszben az NVI-féle javaslatot, ráadásul a kormánypárti oldalon sokáig tartotta magát az az ötlet, hogy a Dunakeszi-Budakeszi problémát úgy kell megoldani, hogy el kell venni egy – ellenzékinek számító – evk-t a fővárostól. Szabó hivatalos indoklásában az olvasható, hogy a választási iroda tervezetét nyújtotta be. Ám ez nem teljesen igaz, mert míg az NVI öt evk-hoz, a képviselő 10-hez nyúl hozzá. Hat települést helyez át – a legnagyobb a 11 ezres Isaszeg –, köztük három olyat, ami a Fideszhez húzott 2018-ban. Szinte csak ellenzékinek számító evk-ból mozgat át helységeket kormánypártiba (kettőt fideszesből fideszesbe), azaz tovább javítja az ellenzék 2022-es esélyeit. A 21 Kutatóközpont szerint a Fidesz azért mehetett bele a módosításba, mert fontosnak tartotta azt a látszatot kelteni külföld irányába, hogy „Magyarországon az ellenzéket is bevonják a választási rendszer átalakításába”.
