Ha jövőre életbe lép a rendelet, először lesz pénzmegvonással büntethető a jogállam megsértése az Európai Unióban. Bevethető az eszköz, ha például sérül a sajtószabadság vagy elkergetnek egy egyetemet?
Nem. A rendelet egyértelműen fogalmaz: kizárólag az EU pénzügyi érdekeinek sérelmére elkövetett jogállami hiányosságok vezethetnek pénzbüntetéshez. A csütörtökön elfogadott nyilatkozat erre csak ráerősít.
Többen állítják, hogy az Európai Tanácsban elfogadott döntések semmiféle jogi erővel nem bírnak. De kötelező-e betartani a jogállami feltételrendszerről született nyilatkozatot, amely itt-ott jelentősen felvizezi az eredeti jogszabályt?
Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács nem hoz jogszabályokat. Stratégiai iránymutatásokat fogad el az Európai Unió és intézményei számára. A döntései nem bírnak jogi erővel. Az ülésein elfogadott nyilatkozatok – amelyeket következtetéseknek hívnak – nem írhatják felül az EU Szerződéseit, sem az azok alapján született jogszabályokat, jelen esetben a jogállami feltételrendszerről született rendeletet. Ezeket a jogi aktusokat nem az Európai Tanácsnak kell értelmeznie, hanem az Európai Unió Bíróságának.
Az Európai Tanács kérheti-e a Bizottságtól, hogy egy jogszabály alkalmazásáig várja meg az EU Bíróság döntését?
Kérni kérheti, de az állam- és kormányfők nem adhatnak jogilag kötelező utasításokat az Európai Bizottságnak. Más szóval: ha az Ursula von der Leyen elnök által vezetett testület nem tartja magát az Európai Tanács ülésén született nyilatkozathoz, és a rendelet alkalmazásával nem várja meg a bírósági döntést, azért jogilag nem lehet felelősségre vonni. Más kérdés, hogy a nyilatkozatban foglaltak be nem tartásáért nyilván politikai felelősséget visel a vezetői testület előtt.
Ellentmondásos hírek láttak napvilágot arról, hogy az EU Bírósága milyen gyorsan dönthet a jogállami rendelet jogszerűségéről. Egyesek szerint hónapokba, mások szerint évekbe telhet, míg megszületik a ítélet. Mi az igazság?
A sürgősségi eljárásról minden esetben az EU Bíróság elnöke dönt. Az eljárást az alperes és a felperes is kérheti. A jogállami dosszié lehetséges felpereseként Magyarország és Lengyelország biztosan nem fog élni ezzel a lehetőséggel, mert nekik nem sürgős a döntés. Alperesként a rendelet két társ-jogalakotója, az Európai Parlament és az EU Tanácsa is kérheti a sürgősségi eljárást. Az elnök a beadvány beérkezésétől számított egy-két héten belül dönteni szokott, hogy helyt ad-e a kérésnek. Sürgősséggel tárgyalt ügyek esetében általában 9 hónapot kell várni az ítéletre, egyébként átlagosan két évet.
Ha a Bizottság megvárja a bíróság ítéletét és annak szellemében dolgozza ki a rendelet végrehajtásához kapcsolatos iránymutatásokat, megteheti-e, hogy a jogszabályt visszamenőleges hatállyal alkalmazza, mondjuk rögtön a 2021. január 1-jére várható hatályba lépésétől?
Ha az Európai Bizottság utólag alkalmazná a részletszabályokat a korábbi kifizetésekre, akkor elképzelhető, hogy az utólagos jogalkotásnak minősülne, és mint ilyen, nem állná meg a helyét a bíróság előtt. Megvan a veszélye, hogy a testület ezt elbukná egy perben.
Az Európai Tanács úgy döntött, hogy a rendelet hatálya nem terjedhet ki a 2014-2020 közötti költségvetésből még ezután érkező pénzügyi támogatásokra. Lehet-e ily módon korlátozni egy egyébként már januárban életbe lépő jogszabály érvényességét?
Ha a rendelet kiállja a jogszerűség próbáját, és technikailag alkalmazható lesz az előző költségvetési kifizetésekre, akkor elvben nem lehet jogi akadálya, hogy alkalmazzák a jelenlegi büdzséből származó kifizetésekre is. A jogalkotó ugyanakkor arra is hivatkozhat, hogy a jogállami mechanizmus elfogadása szorosan összefüggött az új költségvetés jóváhagyásával. Nehéz megítélni, hogy az EU Bírósága melyik érvelésnek adna helyt.
