Az orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény a Büntetőtörvénykönyvet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket.” Így akár egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. Januártól egy egészségügyi dolgozó a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez jelenleg nyolcezer forint. Információink szerint a kormányzat nem vár a szabályok betartatásával és az ellenőrzéssel: januártól már el is kezdné a „vadászatot” a hálapénz-tilalmat megszegőkre.
Lapunk a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályát is megkérdezte, mikortól és milyen formában működik ez az ellenőrzés, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A lapunk által megkérdezett orvosoknak elképzelésük sincs arról, hogyan tudják az érintetteket ellenőrizni. Egyikük hozzátette, visszás érzést kelt benne és kollégáiban az: még azelőtt életbe lép a hálapénz elfogadásnak szigorú szankcionálása, hogy az emelt bér teljes összegét kifizetnék nekik. Ráadásul – emlékeztetett – az új törvény gyakorlatilag megtiltja a főállásokon kívüli jövedelemszerzés szinte valamennyi formáját, vagyis sokak számára az eddig megszerezhető orvosi fizetéseknek csak töredékét biztosítja majd az emelés. Egyikük hozzátette: a járvány alatti szankcionálás a lehető legrosszabb pillanatban kezdődik. Most sem a betegeknek, sem az orvosoknak nem ez a legfőbb gondja. Ráadásul a covid osztályokon nem jellemző a hálapénz, a más betegséggel küzdők nagy része pedig most el sem jut orvoshoz.
– Nehéz elképzelni, hogyan fogják felderíteni a hálapénz elfogadását a kórházban, tekintve, hogy ez jellemzően szűk körben történik, ahol mások nincsenek jelen – kommentálta hírünket Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféraprojekt-vezetője. Szerinte az orvosok esetleges megfigyelése – például egyes helyiségek bekamerázásával – súlyos adatvédelmi kérdéseket vet fel. Olyannyira, hogy ez esetben az adatvédelmi jog megsértése jóval súlyosabb lenne, mint az az előny, amit a bűncselekmény felderítése jelent. Ugyanakkor a hálapénzt elfogadó orvosok leleplezhetők adóhatósági eszközökkel, ha például felderítik, hogy a hivatalos jövedelmüknél magasabb színvonalú az életvitelük, de akár betegek bejelentése alapján is van mód lebukásra. A kórházi, rendelői munka során viszont nehezen képzelhető el az orvosokkal szembeni tömeges nyomozati munka, és az őket lebuktató akciók sora.
Újraosztják az igazgatói posztokat
Információink szerint a héten megnevezhetik az új kórházstruktúra 40 csúcsintézményének vezetőjét, s ezzel kezdetét veszi az egészségügy szerkezeti átalakítása. Forrásaink szerint az intézményrendszer átszervezése akár már nyárra, kora őszre be is fejeződhet. Ennek első lépése az Országos Kórházi Főigazgatóság létrehozása volt, ami most folytatódik a negyven csúcskórház kijelölésével
Lapunk úgy tudja, eddig több lista is készült azokról, akiket a döntéselőkészítők alkalmasnak ítéltek a csúcskórházak vezetői posztjára. December elején Kásler Miklós a humántárca vezetője videoüzenetében beszélt arról, hogy átalakul az ellátórendszer, és a megyei kórházak felértékelődnek, irányítani fogják a megyében lévő városi intézményeket. Utóbbiak pedig összefogják az alapellátás családorvosait, praxisközösségeit, és a járóbeteg-szakrendelőket. „Tehát a megyei kórházigazgatóknak más képességekre van szükségük ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tudjanak tenni. Éppen ezért olyan szakértőket kértünk fel, akik ismerik a magyar kórházak világát” – jelentette ki akkor a miniszter.
A csúcskórházigazgatók jelölőbizottságába korábbi államtitkár, országos tisztifőorvos, MTA-munkatárs is meghívást kapott. Az ő listájukon Kásler Miklós is „igazított”. Úgy tudjuk a hétvégén már a miniszterelnök elé került jóváhagyásra. Ezt követően nagyon sok kórházban cserélődhetnek a főigazgatók. A Népszava forrásai szerint a fővárosban öt úgynevezett megyei jogú csúcskórház lesz. Így a pesti oldalon, a Dél-Pesti Centrumkórház, a Honvéd, és a kistarcsai Flór Ferenc, a budai oldalon pedig a Szent Imre, a Szent János kórház. Az új struktúrában az országos intézetek ismét önálló, a korábbi kórházi társulásiakról leválasztott intézményként működnek.
A szakma egyelőre találgatja kik lehetnek az új vezetők. Egyes források szerint a fővárosi csúcskórházak élén alig lesz mozgás, lényegében a korábbi vezetőiket erősítik meg a posztjukon. Kivéve a Szent Jánost, amelynek vezetője, Takács Péter december elsejétől az országos kórházfőigazgató helyettese, az ő helyére – úgy tudjuk – Stubnya Gusztáv léphet, aki jelenleg még az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) Közép-magyarországi Regionális Igazgatója. Az ÁEEK január elsejéig beolvad az új Országos Kórház Főigazgatóságba.
