A kínai sárkány otthona

A Louvre háromszor, a Vatikán kétszer elférne benne, hatása is ennek megfelelő: a pekingi Tiltott Várost ezért is keresik fel milliók évente.

Luxemburgi Zsigmond idejében Kínában a Ming-dinasztia harmadik császára, Jung-lö 1406-ban – miután egy égből alászállt taoista szerzetes tervrajzokat mutatott neki – hatalmas építkezésekbe fogott korábbi hercegi székhelyén, Tatuban. A Császári palotakomplexum építkezésén 72 hektáron kétszázezren dolgoztak, a kínai sárkány „9999 és fél szobás” otthona 1420-ra készült el. Jung-lö ekkor áttette a székhelyét Nankingból ide, és Északi Fővárosnak, Pekingnek nevezte el. A fából ácsolt palotaváros a Ming-dinasztia tizennégy, a Csing-dinasztia tíz uralkodójának lett otthona 1912-ig. Folyamatosan átépítették, az a 980 épület – köztük több mint 90 palota –, ami ma itt látható, jórészt a XVIII. századi képet adja vissza. A Mennyei Béke kapubástyáján Mao Ce-tung portréja már a XX. század történelmére és a jelenre emlékeztet.

Ahová egyszerű földi halandó egykor nem tehette be a lábát, ott most évente 15 millióan fordulnak meg – tavaly a látogatók száma 19 millió volt. És ahogy intellektuális kihívás áttekinteni Kína mintegy négyezer éves történelmét, éppúgy kulturálisan sokkoló, ámulatba ejtő élmény végigjárni a Tiltott Várost, ahol a Stendhal-szindrómával küzdők adott esetben még akkor sem esnek kétségbe, ha a tömegben elvesztik útitársaikat. Az Ég Urának palotáiban éppúgy „lebeghetünk”, mint Louvre-ban, ami háromszor, vagy a Vatikánban, ami kétszer elférne itt. Még úgy is, ha a Palotamúzeum 1,8 millió műtárgyának nem mindegyikét állítják ki.

Benda László és Kocsis András Sándor könyve, A Tiltott város ezt az örökre szóló ámulatot idézi meg, amelyet most azok is átélhetnek, akiknek még nem volt szerencséje eljutni ide. Kocsis András Sándor sok szép fotója mellett Benda László meséli el a legszükségesebbeket: a Mennyei béke tere, a történelmi háttér megmutatása után Bertolucci Oscar-díjas filmje, Az utolsó császár szomorú sorsú főhőse, Pu Ji történetét idézi meg, a film e falak között készült – így aki látta, már ismerősként üdvözölheti a főnixeket, darvakat, teknőcöket, elefántokat. De azt is megtudhatja: mit keres Kína szívében az őshonosnak nem nevezhető oroszlán bronzba öntve, vagy miért nem szállnak errefelé a tetőre a madarak. Persze van a tetőn elég dísz, mely nem csak ártó szellemektől óv, a tűztől is. Kínában a sárkányok is forrás fölött őrködnek, vizet hoznak. Sárkányból itt betelni nem lehet: csak a Legfelsőbb Harmónia Csarnokában több mint 12 ezer díszítményen jelenik meg.

Benda László a szimbólumok között is eligazítja az olvasót, míg Kocsis András Sándor képein pedig az is kiderül, a pekingi olimpia óta mennyit változott a Tiltott Város és környezete. Kár, hogy felhőkarcolókat építettek a szomszédságába.