Irán kivívta Európa haragját

Európa vezető hatalmainál Ruhollah Zam iráni rezsimkritikus újságíró szombati kivégzése verte ki a biztosítékot.

Nagyszabású rendezvénnyel, háromnapos üzleti fórummal szerette volna újra felélénkíteni az egymással való kereskedelmet az Európai Unió és Irán. Mindkét félnek ez lenne az érdeke: az EU-nak azért, hogy rávegye a 2015-ös atomalku betartására a teheráni rezsimet, a perzsa államnak pedig azért, hogy a beáramoló külföldi tőke talpra állítsa vergődő gazdaságát. A virtuális konferencia a kétoldalú kapcsolatokban rejlő üzleti lehetőségeket lett volna hivatott bemutatni, végső soron elmélyíteni a gazdasági együttműködést, ám ehelyett éppen a nézeteltérésekre hívta fel a figyelmet - az eseményt ugyanis az utolsó pillanatban elnapolták, miután hirtelen feszültté vált a viszony az EU és a teheráni rezsim között.

Európa vezető hatalmainál Ruhollah Zam iráni rezsimkritikus újságíró szombati kivégzése verte ki a biztosítékot. A férfit azért ítélték halálra, mert a Telegram üzenetküldő alkalmazás segítéségével nagyjából egymilliós olvasottságú, virtuális szamizdatot üzemeltett, amely a 2017 és 2018 közötti kormányellenes tüntetésekről is részletesen beszámolt. A Zammmal szembeni eljárás cseppet sem volt tisztességes: kínzással beismerő vallomásra és bocsánatkérésre kényszerítették, amelyről az állami tévé is bemutatott felvételeket. A bíróság végül abban a politikai disszidensek ellen előszeretettel alkalmazott, de nehezen megfogható vádpontban találta bűnösnek, hogy “romlást hozott a világra”.

Mindezen tények egytől-egyig önmagukban is kiválthatták volna az európai hatalmak tiltakozását, de a felháborodást tovább fokozva az iráni hatóságok egyáltalán nem törődtek azzal a ténnyel, hogy Zam menekültstátust és ezáltal nemzetközi védelmet kapott Franciaországtól. Irakba csalták, ahonnan elrabolták, majd egy kirakatpert követően felakasztották. Nem véletlen, hogy a francia külügyminisztérium éles hangnemben elítélte, “barbárnak és elfogadhatatlannak” minősítette a kivégzést. A párizsi kormány egyben azt is bejelentette, hogy Ausztriával, Németországgal és Olaszországgal bojkottálják a hétfőre tervezett európai-iráni üzleti fórumot - ekkor jelentették be a szervezők, hogy egy egyelőre meg nem nevezett időpontra teszik át az eseményt.

A kialakult vita mindenesetre rávilágít arra, hogy milyen nehéz helyzetben van az európai diplomácia, ha a perzsa államról van szó: erkölcsi okokból számon kell kérni a rezsim emberi jogsértéseit, ugyanakkor a közel-keleti stabilitás érdekében az atomalku megmentésére is törekedni kell, és a két célkitűzés időnként ellentmondásba keveredik egymással. Európa most talán azért mert a szokásosnál határozottabban is a sarkára állni, mivel jelenleg - mindent együttvéve - nem rosszak a 2015-ös megállapodás kilátásai. Habár a beígért gazdasági előnyök elmaradására hivatkozva Irán már felmondta a legtöbb vállalását, de a várakozások szerint a jövő hónapban hivatalba lépő Joe Biden megválasztott amerikai elnök újra életet lehel a tetszhalott egyezségbe, azzal, hogy feloldja a Donald Trump által kivetett, szigorú, az európai befektetéseket is elriasztó szankciókat és visszalép az atomalkuba.