Előfizetés

Aligha pattan fel a magyar gazdaság jövőre

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.12.15. 08:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Jövőre csak 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány. Devizahitelt jövőre az Uniótól is felvehetünk.
Jóval nagyobbat ütött a covid-járvány a magyar gazdaságon, mint azt korábban feltételezte a kormány. A most nyilvánosságra hozott kormányzati prognózisa szerint 2021-es költségvetési törvényben tervezettnél kétszer nagyobb, 3332 milliárd forintos hiánnyal és szolid 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány 2021-re – ez derült ki Varga Mihály pénzügyminiszter szavaiból, amikor egy YouTube-videóban bemutatta jövő évi államadósság-finanszírozási tervét. 2020-ra a pénzügyminiszter 6,4 százalékos gazdasági visszaesést jósol, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság 2022 második felére, tudja csak ledolgozni járvány okozta veszteségeket. A 3,5 százalékos növekedési pedig arra utal, hogy nem lesz felpattanás a magyar gazdaságban, hanem lassú helyreállítás kezdődik, ha nem lesznek már újabb hullámai a Covid-19-nek. Idén novemberben nagy politikai vihart kavart a kormány 3,5 milliárd eurós kötvénykibocsátása, amely a politikai támadások ellenére pénzügyi értelemben sikernek tekinthető, hisz viszonylag olcsón jutott a magyar kormány jelentős devizaforráshoz. A novemberi kibocsátások már fedezik a jövő évi devizalejáratokat, így a kormány most nem tervez 2021-re devizakötvény-kibocsátást, azaz a teljes államháztartási hiányt a tartalékokból és a forintpiacról finanszírozza. Varga Mihály által vázolt helyzetkép szerint Covid-válság teljes mértékbe elmosta az elmúlt években elért államadósság-csökkentést: 2010-ben a GDP 80,2 százalékára rúgott az államadósság, ez tavaly év végére a a bruttó hazai termék 65,4 százalékára csökkent. Ugyanakkor a pénzügyminiszter szerint az idei visszaesés, illetve költségvetési költekezések, bevételkiesések miatt a magyar államadósság mértéke újra a GDP 80 százalékára emelkedik. Jövőre viszont a kormány már nem számol az államadósság-mutató további emelkedésével, annak ellenére, hogy viszonylag szerény, 3,5 százalékos gazdasági növekedés várható, miközben az államháztartás hiánya a GDP 6,8 százaléka, azaz 3332 milliárd forint lesz. Ez utóbbi összeg szerepel az Államadósság Kezelő Központ jövő évi államkötvénykibocsátási tervében – ezt már Kurali Zoltán, az állami cég vezérigazgatója mondta az online sajtóbejelentésen. A parlament által elfogadott 2021-es költségvetés 1491 milliárd forintos hiányt engedélyez a kormánynak, de ez az apróság láthatóan nem zavarja a kormányzatot és szemrebbenés nélkül tervezi be ennek több mint kétszeresét. Ezt a bő háromezer milliárdot három forrásból finanszírozza meg kormány – mondta Kurali Zoltán: 732 milliárd forintot adnak az idei devizakötvény-kibocsátások és más tartalékok, ezer milliárd forintnyi adósságot a lakossággal akarnak megfinanszíroztatni, míg 1600 milliárdot az intézményi befektetőkkel, tehát bankokkal, alapkezelőkkel, és számítanak a jegybank vásárlásaira is. Kurali Zoltán elmondta, hogy 2021-ben ugyan nem számolnak újabb devizakötvény-kibocsátással, de devizahitelek készül felvenni a kormány: a tervek szerint az EU munkahelyvédelmi támogatási programja (SURE) keretében pályáznak  devizaforrásra, de terveznek hitelt felvenni az Európai Beruházási Banktól, illetve közvetlen az Európai Uniótól is. Ez utóbbi akar elszólás is lehet, ugyanis az EU készülő mentőcsomagja NextGenerationEu - amelynek vétójával fenyegetett Orbán Viktor miniszterelnök – részben közös uniós hitelből állna. Igaz a miniszterelnök az uniós hitel lehívását elutasítja, annak ellenére, hogy az vélhetően olcsóbb forrás lesz, minden más, amit az ÁKK el tud érni akár a forint-, akár a devizapiacon. A kormány az államadósság futamidejének hosszabbítását tervezi, ennek érdekében bocsátanak ki 30 éves forintalapú zöldkötvényt. A tervek szerint ezen forintkötvénnyel ázsiai befektetőket is megcéloznak – mondta Kurali. A lakossági piacon is cél a futamidő hosszabbítása, vagyis e körben is minél hosszabb lejáratú papírok értékesítésével kísérleteznek – tette hozzá az igazgató.   

Jegelik a nyugdíjkötvényt

A Pénzügyminisztérium 2018 óta ígérgeti a nyugdíjelőtakarékossági-kötvények bevezetést, amelyet mindegy kárpótlásul találtak ki megszüntetett magánnyugdíjpénztári rendszer helyett. A kötvény bevezetése immár két évet csúszik és most még tovább tolják. Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója elmondta, hogy ugyan van egy nagyon jó nyugdíjkötvény-koncepciója az ÁKK-nak, ám nem akarják összezavarni a lakossági piacot a járvány alatt, ezért most félretették, s majd előveszik, ha úgy látják, hogy az alkalom megfelelő.  

354,60 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.15. 08:17
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd reggel.
Az euró 354,60 forinton forgott hét órakor a hétfő esti 353,76 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 290,95 forintról 291,79 forintra, a svájci franké pedig 328,35 forintról 329,10 forintra kúszott fel.
Az euró 1,2152 dolláron forgott kedd reggel, 0,07 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,12 százalékkal drágult az euró, 1,0775 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,8867 frankot adtak, 0,05 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest 0,05 százalékkal erősödött a dollár, 104,08 jenen jegyezték kedd reggel.

Őrültség lenne a multik kiszorítása

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.15. 07:30

Fotó: Népszava
Súlyos következményekkel járhat, ha a kormány Lázár János kormánybiztos receptjével erősítené a hazai élelmiszerbolt-hálózatot. A vesztesek a fogyasztók, az agrártermelők és -feldolgozók lehetnek.
Az élelmiszer kiskereskedelmi piacot a magyar vállalkozásoknak kell uralniuk, a külföldi láncok erejét pedig meg kell törni - közölte Lázár János a Portfolió nemrég megrendezett Agrárkonferenciáján. Ezt akár egy új vállalkozói csoporttal, vagy egy meglévő feltőkésítésével is el tudja képzelni a kormánybiztos. Szerinte a külföldi kiskereskedelmi láncokat a függetlenség, a nemzeti önrendelkezés és az agrárium újjászervezése érdekében folyamatosan ki kell szorítani a országból. Egyebek mellett bevetve akár a különadó fegyverét is. A koronavírus-járvány első hullámában a kormány már tett is ilyen lépést, és a gazdaságvédelmi alap feltöltésére hivatkozva különadót vetett ki a kiskereskedelmi láncokra. A májustól hatályba lépett jogszabály alapján a 24.hu számításai szerint a Tesco egy évre vetítve nagyjából 13 milliárdot fizethet majd, a Spar 11-et, a Lidl 9-et, és összességében nem az előzetesen számolt 36, hanem majd’ 47 milliárd bevétele keletkezhet a költségvetésnek csak a tíz legnagyobb nettó árbevételű élelmiszerlánc befizetéseiből. Nagy kérdés, hogy van-e, lesz-e olyan magyar nagyvállalkozó vagy csoport, amely képes átvenni a multik majd’ 2 000 milliárd forintos éves forgalmat elérő piaci részesedését. Erre akkor lehet esély, ha politikai segédlettel, szabályozási eszközökkel - mint amilyen a különadók, vasárnapi boltzár, plázaépítési stop is volt -, jelentősen meggyengítik a nagy láncokat, hogy azok veszítsenek értékükből és áron alul szabaduljanak meg magyarországi érdekeltségeiktől. Erre azonban a szakemberek szerint kevés az esély, ahogyan az eddigi próbálkozások is mind kudarcba fulladtak. Ezek a nemzetközi láncok ugyanis nem országokban, hanem régiókban gondolkodnak. Dávid Ferenc közgazdász szerint azonban Magyarországon olyan méretű kereskedelmi lánc, amely forgalmával felveszi a versenyt ezekkel a nagy bolthálózatokkal, talán egy ha van. Ám kétséges, hogy rendelkezne akkora többletforrással, ami lehetővé tenne egy ilyen méretű tranzakciót. A több tucat nagy hipermarket piaci értékét nehéz pontosan meghatározni, mert a több ezer négyzetméteres alapterületű létesítményeknek nehéz gazdaságosan új funkciót találni, a fenntartásuk drága, az pedig kétséges, hogy van olyan hazai vállalkozás, amelyeik képes lenne akár egy, vagy több ilyen ingalant hasznosítani. Mivel az érdeklődők köre is korlátozott lenne, a vevő pozíciója erős lehet. Igaz, ez éppen a kivonulás ellen is szólna, hiszem veszteséggel nem szívesen adnák el ezek a vállalatok az ingatlanaikat. Hosszabb távon azonban ezek veszítenek is jelentőségükből, miután az online kereskedelem feltartóztathatatlanul bővül, illetve a városok szövetébe jobban illeszkedő kisebb, 500-1 000 négyzetméteres üzletek teret nyernek – vetítette előre Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ezekben az ingatlanokban sokféle funkció települhetne, ráadásul a jobb helyeken található üzletek ingatlanként is igen értékesek, és a zöldmezős óriási ingatlanokkal szemben széles kör jelentkezhet vevőként, ami az eladó alkupozícióját erősítené. Budapesten egy 1 000-1 500 négyzetméteres alapterületű eladó üzlethelyiség átlagos kínálati ára 450-490 millió forint. A megyeszékhelyeken a hasonló méretű ingatlanok 250-300 millió forintos áron cserélhetnek gazdát - mondta Balogh László. Mindez azonban ködszurkálás, amíg nem ismerjük a konkrétumokat és a multik szándékait. A kiszorításra ítélt multik az elmúlt évtizedekben százmilliárdokat fektettek a bolthálózat, a technológia, az informatika, a logisztika kiépítésébe és vélhetően ezt a rendszert nem fogják ingyen átadni senkinek. Az adófizetőknek igen sokba kerülne a hálózatok „nemzetiesítése”. A lázári terv megvalósításának következménye a verseny kiiktatása lenne, ami pedig törvényszerűen maga után húzná az árak emelkedését. Annál is inkább, mert jelenleg a magyar láncok gyengébb hatékonysága, logisztikai rendszere, korszerűtlenebb technológiája, a szűkebb beszállítói kör miatt gyakran drágábbak a külföldi láncoknál - jegyezte meg Dávid Ferenc közgazdász. A hazai termelők jó része pedig nem képes mindig azonos minőségű és mennyiségű árut szállítani. Ha a multiknak mennie kellene, nem csak a know-how-t viszik el, de a nemzetközi beszállítói körüket is,  és kérdésese, hogy továbbra is vásárolnának magyar termékeket, ahogyan ezt most teszik. Jelenleg a multiknál 70-80 százalékos a magyar áruk aránya. A láncok külföldi hálózatukba is szállítanak magyar árukat. Ráadásul ezek a nemzetközi láncok a náluk dolgozó mintegy százezer munkavállaló legjavát is vihetnék magukkal más országokban működő üzleteikbe, a magyar bérek többszöröséért. A magyar láncok többnyire a multiknál alacsonyabb béreket fizetnek, ez sem csábítana sok itthon maradt dolgozót. Dávid szerint a Lázár-terv nagyon rossz üzenet minden fajta befektető számára. A kormány több mint 80 stratégiai parterét is elgondolkodtathatja hogy ennek a klubnak a tagját, a brit tulajdonú, legnagyobb hazai élelmiszer-kiskereskedelmi láncot is kiseprűzné Lázár János. A kipécézett multik egyelőre kivárnak. Amíg nem látnak konkrétumokat nem akarnak nyilatkozni.     

Politikai agrárblöff

Lázár Jánosnak azok az elképzelései, hogy legyen 80 százalékban magyar tulajdonú az élelmiszer kiskereskedelem, az élelmiszer-feldolgozás és így tovább, bornírt, demagóg politikai szövegek, amelyeknek semmi közük a gazdasági élethez – mondta a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó.  Mire alapozza ezt a sarkos véleményét? Arra, hogy ha ebben az országban piacgazdaságot építünk, működtetük, akkor ezek a javaslatok teljesen irracionálisak. Nem tudok arról, hogy a világon bárhol ilyen lépéseket tenne bármelyik kormány is.    Az elmúlt tíz évben már sok minden megvalósult, amiről azt gondolhatták a szakemberek, hogy kivitelezhetetlen, mégis meglépte a kormány. Nem történhet meg újra?  Nem. Részben mert aláírtuk azt az egyik legfontosabb uniós alapjogot, amely garantálja a tőke szabad áramlását, de főleg azért nem, mert a piacgazdaságban a kereslet-kínálat és nem a politikai akarat dönti el, hogy egy vállalkozás sikeres, vagy sem. Ha egy országban verseny van és az élelmiszergazdaság, kereskedelem még nagyjából ide sorolható, akkor a hatékonyabb vállalkozás kiszorítja a kevésbé hatékony versenytársat. Ez a piacgazdaság lényege, és ez jó hogy így van. A magyar élelmiszerláncok jelentős támogatást kaptak a kormánytól az elmúlt időszakban, de nem tudták érdemben javítani a piaci pozíciójukat. Ennek oka, hogy versenyképtelenek a külföldi láncokkal szemben. Mivel járna, ha a kormány megvalósítaná Lázár elképzeléseit? Egyebek mellett azzal, hogy a fogyasztók drágábban vásárolhatnák meg az élelmiszereket.    Lefaraghat-e akár a régiós hátrányából is a magyar agrárium? Addig amíg a politika teljesen irracionális módon állandóan beleszól gazdasági ügyekbe, mitől lenne változás? Az elmúlt évtizedben mi volt a logika abban, hogy a falvakban, kisvárosokban improduktív beruházásokra folyt el rengeteg uniós és nemzeti forrás, miközben sorra elnéptelenednek a kistelepülések. Ott vannak kockaköves főterek szökőkúttal, a víz, a gáz, csak lakó van egyre kevesebb. Politikai indíttatású akciók voltak, amelyek célja az volt, hogy megerősítse a kormánypárti polgármesterek pozícióját. Mit kellene támogatnia a kormánynak? Csak értéknövelő beruházásokat szabadna a kormánynak támogatni, amelyek növelik a gazdasági teljesítményt. A megnövekedett adóbevételekből lehetne aztán presztízsberuházásokra is költeni, ha az a közóhaj.

Lemaradóban a magyar agrárium

Kapronczai István az OTP agrárszakértője az idei őszi agrárkonferencián elmondta, míg 2014 óta Lengyelország kétszeresére növelte az agrárkibocsátását, Magyarország mindössze 40 százalékkal. Az egy hektárra jutó eszközértékben Hollandia 68 ezer eurójával szemben a magyar gazdák átlagosan 4 ezer euróval rendelkeznek, az osztrák gazdák 12, a lengyelek pedig több mint 8 ezer eurós eszközértéket tudhatnak magukénak. Az adatokat némileg torzítja, hogy a magyar termőföld még mindig alulértékelt, de a különbségek a három másik ország termelőivel ettől függetlenül jelentősek. A nemzetközi tendeciák arra utalnak, hogy az élelmiszerfeldolgozó iparban a költséghatékonyság miatt is, szűkül a termékskála és egyre inkább bizonyos cikkekre specializálódnak az élelmiszerfeldolgozók. Egyre nagyobb teret nyer az automatizáció, a digitalizáció és ez nagy kihívás elé állítja a magyar vállalatokat - jegyezte meg a konferencián Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége elnöke. Ezért a magyar cégeknek a versenyképességük javítása érdekében is erősíteniük kell az automatizációt és az informatikai rendszereket. Az élelmiszerfeldolgozásban és a kereskedelemben egyre kiélezettebb verseny folyik. A tömegtermékeknél a költséghatékonyság lehet a döntő tényező, ami további koncentrációra ösztönzi az ágazat szereplőit. A rétegigények viszont egyre szélesebb spektrumban jelennek meg, s ezeknek a kielégítését a kisüzemek szolgálhatják, különösen ha kikapcsolják a közvetítő kereskedelmet, és minél inkább ráállnak a közvetlen, online árusításra. E tendenciák miatt is a magyar élelmiszerfeldolgozóipari szerkezetnek meg kell változnia. Ennek oka, hogy a rengeteg kis- és mikrovállalkozás mellett viszonylag nagy a közepes, széles termékskálát előállító cégek aránya.