Országgyűlés;

Dübörgött a törvénykezési úthenger az Országgyűlésben

Felpörgött a parlamenti nagyüzem: kedden a kormánypárt több, sokat bírált törvényt átnyomott. Még a választási szabályok módosításáról sem akart alkudozni.

Míg múlt csütörtökön az okozott meglepetést a parlamentben, hogy az ellenzéki felvetésektől rendszerint ódzkodó Fidesz beemelte a 2022-es választások szabályait részben átformáló törvénytervezet szövegébe a párbeszédes Szabó Tímea javaslatát a Pest megyei egyéni választókerületek (evk) határainak átrajzolásáról, keddre kiderült: elszállt a kormánypárt kompromisszumkészsége. A végszavazás előtt a kormánypártiak nemet mondtak a felvetésre. Pedig pár napja még úgy tűnt, a Fidesz kivételesen nyitott az egyezségre és annak az ellenzéki képviselőnek az indítványát szavazza meg, akit a leginkább támadnak kormánypárti körökben.

A Fidesz annak ellenére mondott nemet Szabó javaslatára – amely egyébként a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ajánlásain alapult –, hogy tisztában volt vele: a korrekció nélkül jogsértő helyzet áll elő 2022-re. Ugyanis főszabály szerint a 106 evk közül a legnagyobb és a legkisebb választói lélekszáma között nem lehet 20 százaléknál nagyobb a különbség, márpedig a Pest megyei Dunakeszi és Budakeszi központú meghaladja ezt az arányt. Mint arról szeptemberben beszámoltunk, a Fidesznek azért sem tetszett az NVI javaslata, mert az nem javította a Fidesz, és nem rontotta az ellenzék esélyei, márpedig a 12 Pest megyei választókerületből 8-ban a kormány kihívóinak áll a zászló. Az utasítás a Szabó-féle indítvány leszavazására felülről érkezhetett: a választástechnikai ügyekben jártas kormánypárti forrásaink nem tudták megmondani „vétó” okát, csak azt, hogy így kellett voksolniuk.

Pedig a törvényalkotási bizottság múlt heti pozitív döntése után több fideszes képviselő is azt mondta a Népszavának, hogy „szakszerűnek találták” a Párbeszéd módosítását. Ezt árnyalta, hogy a lapunk információi szerint egy kormánytag saját képviselőtársainak azt mondta, reméli, hogy a Szabó-féle kiegészítésnek köszönhetően az ellenzék a teljes csomagot megszavazza, így nemzetközi fórumokon elmondhatják, hogy a választási szabályok részleges átírását konszenzus övezi. Igaz, közben beemelték azt a volt jobbikos, Volner János által beterjesztett indítványt is, amit élesen bírált az ellenzék. Ez az a javaslat, amely szerint az országos listát állító szervezetek kötelesek legalább 71 egyéni képviselőt is indítani – ezzel jelentős mértékben korlátozták az ellenzéki pártok 2022-es mozgásterét, közös listára kényszerítik őket.

A választási törvény mellett kedden a képviselők többek között elfogadták az alaptörvény kilencedik módosítását, vagyis alkotmányba foglalták, hogy Magyarországon „az anya nő, az apa férfi”. Ezen felül meghatározták a közpénz fogalmát, szakértők szerint szűkítő jelleggel, mert az állami cégek, a jelentős mennyiségű költségvetési támogatással és vagyonátruházással bíró fideszes kötődésű közalapítványok gazdálkodása átláthatatlanná válik. Az alkotmánymódosítással csökkentették az elrendelhető különleges jogrendek számát hatról háromra, például a szükségállapot kihirdetésének előfeltételei között már nem szerepel a fegyveres konfliktus kirobbanása. Több alkotmányjogász szerint a tavaszi és az őszi veszélyhelyzet elrendelése alaptörvény-ellenes volt, most ezeket az ellentmondásokat – mintegy hallgatólagosan elismerve a kritikák jogosságát – is rendezték.

Az Országgyűlés ezen felül az alaptörvény „gender-ügyi” passzusaihoz igazodva módosított az örökbefogadás szabályain, így az egyedülállók, nem házasságban élő párok ezentúl nehezebben vehetnek magukhoz gyermeket. Változtattak a koncessziós- és a hulladékgazdálkodási törvényen is, ezzel lehetőség nyílik az országos „kukaholding” létrehozására, majd a szolgáltatás privatizálására. A honvédelmi törvény módosításával 1,9 millió forintra emelték a honvédség, a rendőrség, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem országos vezetőinek havi illetményét, miközben a törzsállomány tagjai sok esetben ennek még mindig csak a tizedét viszik haza. Több ponton módosult a felsőoktatási törvény is, ennek eredményeképpen alapítványi kézbe került a Pannon Egyetem.