oktatás;téli szünet;

- Van olyan iskola, ahol előbb kezdődik a téli szünet

Több fővárosi és vidéki iskolában szerda az idei utolsó tanítási nap, bár központilag nem rendelkeztek erről.

Bár a kormány az érdekvédelmi szervezetek kérése és a járványhelyzet ellenére sem rendelt el előrehozott téli szünetet az iskolákban, vannak olyan intézmények, ahol a diákoknak mégis hamarabb kezdődhet a szünet – értesült lapunk. Egy fővárosi, tankerületi általános iskolában például szerda lesz az utolsó tanítási nap péntek helyett. Hasonló intézkedésre került sor több más budapesti és vidéki általános iskolában is.

Az egyik érintett tankerület, a Közép-Budai Tankerületi Központ megkeresésünkre azt írta: náluk négy intézmény élt azzal a lehetőséggel, hogy munkatervük módosításával tanítás nélküli munkanapokat helyeztek át februárról decemberre. – Az átcsoportosított napokat nem kell pótolni, mert a tanítási napok és tanítás nélküli munkanapok, valamint a tanítási szünetekbe tartozó napok száma nem változott a tanév során – közölték.

– Valóban megtehetik az intézmények, hogy néhány nappal előrébb hozzák a szünetek kezdési időpontját, erre a tanév rendjéről szóló rendelet ad lehetőséget – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja. Ő maga is tud olyan iskolákról, ahol éltek ezzel a lehetőséggel.

Kétféle megoldás van: az általános iskolák egy tanévben hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhatnak fel, meghatározott pedagógiai célra, ami lehet pályaorientációs nap, gyermeknap vagy nevelési értekezlet is. Ha utóbbit választják, a diákoknak nem kell bemenniük. Emellett a rendelet arra is lehetőséget ad, hogy az iskolák módosíthassák a szünetek kezdő és befejező napját, ha a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremtik. Ebben az esetben mindenkinek szünet van, de a plusz napokat hétvégéken kell ledolgozni.

A PDSZ eredtileg azt szerette volna, hogy a kormány már december 7-től téli szünetet rendeljen el, a kieső napokat – nagyjából két hetet – pedig nyáron, június 16-tól 30-áig lehetett volna pótolni. Úgy vélik, a mostani, egyre kockázatosabb téli időszakban azonnal csökkenthető lett volna a kontaktusok száma és a vírus terjedése. A kormány ezt végül nem tartotta szükségesnek, és inkább úgy döntöttek, hogy a jelenlegi intézkedések maradnak továbbra is érvényben.

Vagyis a középiskolákban nyolcadik évfolyam fölött, illetve a felsőoktatásban január 11-ig biztosan marad a digitális munkarend, az általános iskolákban, óvodákban, bölcsődékben pedig „normál” munkarendben folytatódik az oktatás-nevelés – kivéve ott, ahol megjelent a koronavírus. Az operatív törzs tájékoztatása szerint kedden 124 óvodában egy-egy csoportot érintően, 70 óvodában és 37 általános iskolában az egész intézményt érintően volt rendkívüli szünet, továbbá 358 általános iskolában egy-két osztályt és 31 általános iskolában a teljes intézményt érintően digitális tanrend.

Noha a kormány nem rendelt el további intézkedéseket, egyes intézményekben mégis a járványügyi szabályok szigorítása mellett döntöttek. Van olyan intézmény, ahol a téli szünet előtti utolsó napokban mindenkinek, a diákoknak is előírták, hogy kötelezően viseljenek maszkot a tanórák alatt is. Ugyanakkor van, ahol ez csak esetleges: egyes tanórákon viselniük kell, máskor nem. Nagy Erzsébet szerint az iskolák maguk dönthetnek a járványügyi protokoll szigorításáról, de a pedagógusok is kérhetik diákjaikat a szabályok fokozottabb betartására. Ő például minden óráján, minden diáktól kéri a maszkhasználatot. 

„Könyörögnek az igazgatónak, térjenek át online tanításra”– A mintegy 70 fős tanári karból már csak 10-15 tanár nem kapta el a koronavírust. Akik még nem kapták el, rettegnek. Könyörögnek az igazgatónak, térjenek át online tanításra. Nemleges a válasz, már sokadszorra, a tankerület vezetője nem engedélyezi. Már csak azt számolják, ki nem volt beteg és ki mennyit helyettesít – panaszolta egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskola pedagógusa a PDSZ-nek. A szakszervezethez már több száz visszajelzés érkezett az iskolai járványkezelésről, amelyek alapján elmondható: az eljárásrendeket, intézkedéseket még hónapokkal a tanévkezdés után is gyakran káosz övezi. Egy Csongrád megyei iskola tanára például arról számolt be: náluk nemrég az iskolapszichológus fertőződött meg, s bár azokat a diákokat, akikkel foglalkozott, karanténba küldték, az osztályfőnököket, akik esetmegbeszélésen voltak vele, nem. – Most, hogy a pedagógusok tesztelése befejeződött, már azt sem tudjuk meg, megfertőzött-e valakit – írta. A tanárok mellett sokszor a szülők is tanácstalanok. Egy édesanya a Népszavának azt mondta, a téli szünet előtti utolsó három napra szülői igazolással szerette volna kivenni gyerekét az iskolából, de az igazgató nem engedélyezte. – Úgy tűnik, én már nem dönthetek. Orvosi igazolást kellene vinnem, de akkor hazudnom kellene valamit az orvosnak arról, hogy a gyerekem beteg – mondta. A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György szerint ez nem jogszerű, a szülőknek ugyanis joga van arra, hogy az iskola házirendjében meghatározottak szerint néhány nap távolmaradást maguk igazolhassanak. 

Egy ingatlaneladás miatt fájhat az előző polgármester, Vattamány Zsolt feje.