Előfizetés

Titokban feloldották a tilalmat: lehet látogatni az idősotthonokban

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.12.16. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Müller Cecília és Kásler Miklós már december 8-án aláírta „A szakosított szociális intézményekben élők kapcsolattartására vonatkozó javaslatok” címet viselő ajánláscsomagot.
Müller Cecília és Kásler Miklós titokban feloldotta a bentlakásos szociális intézmények, így az idősotthonok látogatási tilalmát is, de erről nemcsak a közvéleményt felejtették el tájékoztatni, hanem saját sajtójukat is. A tegnapi vírustájékoztatójában még az szerepelt, hogy „a kórházakban és az idősotthonokban látogatási tilalom van”, holott a két vezető már december 8-án aláírta „A szakosított szociális intézményekben élők kapcsolattartására vonatkozó javaslatok” címet viselő ajánláscsomagot. Ebben a járványügyi készültség ideje alatt javasolt megoldások között külön fejezet foglalkozik a „személyes látogató” fogadásával és az intézmény elhagyásának lehetőségével, ami kimondatlanul is a teljes ki- és bejárási tilalom végét jelenti. Az ajánlás alapján maszkviselés, lázmérés, távolságtartás és kézfertőtlenítés mellett a látogatónak nyilatkozni kell, hogy nincsenek covidos tünetei és 14 napon belül nem érintkezett igazolt fertőzöttel, de a találkozás biztonságos helyének kiválasztásában szabad kezet ad az otthonok vezetőinek. Az országos tiszti főorvos elismeri, hogy a megoldásoknak erős korlátot szabnak az épületek adottságai, ezért több ajánlást is tesz. Ha nem alakítható ki látogatószoba az intézményen belül, akkor az ajánlás az udvaron felállított fűthető sátort vagy konténert javasolja, ahol egy bentlakót egyszerre ketten kereshetnek fel maximum 30 percre. Ennek egyik előnye a tiszti főorvos szerint, hogy így a látogatók nem mennek be az intézménybe. Az intézményben kialakított eljárásrendet a járási hivatalnak is jóvá kell hagyni, tehát a látogatási lehetőség nem egyszerre nyílik meg az ország valamennyi otthonában. Ahol jelenleg fertőzött lakó vagy dolgozó miatt karantén van, természetesen csak a zárlat feloldása után kezdődhet meg a családtagok beengedése.  Az intézmények vezetőinek szétküldött látogatási engedély nagyon sok helyen szinte megoldhatatlan feladatot jelent. Egy 60 fős idősotthon igazgatója például a következő napokban csak azt tudja megengedni, hogy a mozogni képes gondozottak felöltözve az intézmény udvarán találkozzanak rokonaikkal, mert az épületben hirtelen nem tudnak kialakítani olyan kívülről könnyen megközelíthető helyiséget, ahol plexifallal tudnák elválasztani a vendégeket. Az ágyhoz kötött bentlakók látogatóit pedig beöltöztetik majd teljes védőfelszerelésbe, amíg ki nem fogynak a védőruhákból – tette hozzá. Beszéltünk olyan vidéki intézmény vezetőjével, ahol látogatófülkének nevezik azt a kis szobát, ahol plexifallal és hangosító berendezéssel oldják meg a találkozási lehetőséget és a XIII. kerületi otthonban is el tudtak különíteni egy előteret a hátsó bejáratnál, hogy a vendégek ne menjenek végig a lakók által használt tereken. Karácsonyi Magdolna aljegyző szerint ugyanakkor aki sátrat vagy konténert tenne egy idősotthon udvarára, az még soha nem foglalkozott a szociális szférának ezzel a területével. Az országos tiszti főorvos azt is írja, hogy az ágyhoz kötött lakókat mozgatható betegágyakon kellene egy külön helyiségbe vinni a látogatás idejére, de rögtön hozzáteszi, hogy ilyen ágyakkal a magyar bentlakásos otthonok nem rendelkeznek, ha netán mégis, akkor meg azok nem férnek be a liftbe. Ezért aztán a haldoklók látogatásához hasonló védőfelszerelésben meg kell engedni, hogy egyszerre két vendég bemehessen az ágyban fekvőkhöz. Ahol pedig önálló lakrészben él az idős ember, ott időkorlát sincs, addig beszélgethetnek, ameddig akarnak. Bár a javaslat alapján online regisztrációs felületet kellene kialakítani a látogatók jelentkezésére, ezt a legtöbb idősotthonban nem tudják megoldani, így végigtelefonálják a gondozottak családját, hogy beosztást készíthessenek az ünnepek környékére. Nemcsak erre a munkára kellene külön ember, hanem az eltöltött idő ellenőrzésére, s ahol mégis sikerül kialakítani látogatószobát, ott annak fertőtlenítésére is, ami újabb szinte lehetetlen feladatot jelent az intézményeknek. Mégis minden megkérdezett idősotthon vezetője azt mondta lapunknak, borzasztó és embertelen volt az elzártság, ideje volt oldani a szigoron, mert a karácsony közeledtével egyre nehezebb volt tartani a lelket az idős lakókban, akik jogfosztottnak, kiszolgáltatottnak érezték magukat, nőtt körükben a depresszió, a bizonytalanság érzése, mert egy telefon, de még egy videókapcsolat sem pótolja, hogy találkozhatnak a gyerekeikkel, unokáikkal. 

Kijárás is van

Különösen méltányolható helyzetekben eddig is elhagyhatták az otthont a bentlakók, bár azt még Müller Cecília is elismeri, hogy „a felmentés nincs szabályozva”, pedig „karácsony közeledtével ez különösen fontos”. Ezért azt javasolja, 72 óránál rövidebb kint tartózkodás után 10 napig különítsék el az intézménybe visszatérő idős embert, ha ennél hosszabb ideig marad távol, akkor két negatív PCR tesztet kell bemutatnia.  

Van olyan iskola, ahol előbb kezdődik a téli szünet

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.12.16. 06:00

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Több fővárosi és vidéki iskolában szerda az idei utolsó tanítási nap, bár központilag nem rendelkeztek erről.
Bár a kormány az érdekvédelmi szervezetek kérése és a járványhelyzet ellenére sem rendelt el előrehozott téli szünetet az iskolákban, vannak olyan intézmények, ahol a diákoknak mégis hamarabb kezdődhet a szünet – értesült lapunk. Egy fővárosi, tankerületi általános iskolában például szerda lesz az utolsó tanítási nap péntek helyett. Hasonló intézkedésre került sor több más budapesti és vidéki általános iskolában is. Az egyik érintett tankerület, a Közép-Budai Tankerületi Központ megkeresésünkre azt írta: náluk négy intézmény élt azzal a lehetőséggel, hogy munkatervük módosításával tanítás nélküli munkanapokat helyeztek át februárról decemberre. – Az átcsoportosított napokat nem kell pótolni, mert a tanítási napok és tanítás nélküli munkanapok, valamint a tanítási szünetekbe tartozó napok száma nem változott a tanév során – közölték. – Valóban megtehetik az intézmények, hogy néhány nappal előrébb hozzák a szünetek kezdési időpontját, erre a tanév rendjéről szóló rendelet ad lehetőséget – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja. Ő maga is tud olyan iskolákról, ahol éltek ezzel a lehetőséggel. Kétféle megoldás van: az általános iskolák egy tanévben hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhatnak fel, meghatározott pedagógiai célra, ami lehet pályaorientációs nap, gyermeknap vagy nevelési értekezlet is. Ha utóbbit választják, a diákoknak nem kell bemenniük. Emellett a rendelet arra is lehetőséget ad, hogy az iskolák módosíthassák a szünetek kezdő és befejező napját, ha a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremtik. Ebben az esetben mindenkinek szünet van, de a plusz napokat hétvégéken kell ledolgozni. A PDSZ eredtileg azt szerette volna, hogy a kormány már december 7-től téli szünetet rendeljen el, a kieső napokat – nagyjából két hetet – pedig nyáron, június 16-tól 30-áig lehetett volna pótolni. Úgy vélik, a mostani, egyre kockázatosabb téli időszakban azonnal csökkenthető lett volna a kontaktusok száma és a vírus terjedése. A kormány ezt végül nem tartotta szükségesnek, és inkább úgy döntöttek, hogy a jelenlegi intézkedések maradnak továbbra is érvényben. Vagyis a középiskolákban nyolcadik évfolyam fölött, illetve a felsőoktatásban január 11-ig biztosan marad a digitális munkarend, az általános iskolákban, óvodákban, bölcsődékben pedig „normál” munkarendben folytatódik az oktatás-nevelés – kivéve ott, ahol megjelent a koronavírus. Az operatív törzs tájékoztatása szerint kedden 124 óvodában egy-egy csoportot érintően, 70 óvodában és 37 általános iskolában az egész intézményt érintően volt rendkívüli szünet, továbbá 358 általános iskolában egy-két osztályt és 31 általános iskolában a teljes intézményt érintően digitális tanrend. Noha a kormány nem rendelt el további intézkedéseket, egyes intézményekben mégis a járványügyi szabályok szigorítása mellett döntöttek. Van olyan intézmény, ahol a téli szünet előtti utolsó napokban mindenkinek, a diákoknak is előírták, hogy kötelezően viseljenek maszkot a tanórák alatt is. Ugyanakkor van, ahol ez csak esetleges: egyes tanórákon viselniük kell, máskor nem. Nagy Erzsébet szerint az iskolák maguk dönthetnek a járványügyi protokoll szigorításáról, de a pedagógusok is kérhetik diákjaikat a szabályok fokozottabb betartására. Ő például minden óráján, minden diáktól kéri a maszkhasználatot. 

„Könyörögnek az igazgatónak, térjenek át online tanításra”

– A mintegy 70 fős tanári karból már csak 10-15 tanár nem kapta el a koronavírust. Akik még nem kapták el, rettegnek. Könyörögnek az igazgatónak, térjenek át online tanításra. Nemleges a válasz, már sokadszorra, a tankerület vezetője nem engedélyezi. Már csak azt számolják, ki nem volt beteg és ki mennyit helyettesít – panaszolta egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskola pedagógusa a PDSZ-nek. A szakszervezethez már több száz visszajelzés érkezett az iskolai járványkezelésről, amelyek alapján elmondható: az eljárásrendeket, intézkedéseket még hónapokkal a tanévkezdés után is gyakran káosz övezi. Egy Csongrád megyei iskola tanára például arról számolt be: náluk nemrég az iskolapszichológus fertőződött meg, s bár azokat a diákokat, akikkel foglalkozott, karanténba küldték, az osztályfőnököket, akik esetmegbeszélésen voltak vele, nem. – Most, hogy a pedagógusok tesztelése befejeződött, már azt sem tudjuk meg, megfertőzött-e valakit – írta. A tanárok mellett sokszor a szülők is tanácstalanok. Egy édesanya a Népszavának azt mondta, a téli szünet előtti utolsó három napra szülői igazolással szerette volna kivenni gyerekét az iskolából, de az igazgató nem engedélyezte. – Úgy tűnik, én már nem dönthetek. Orvosi igazolást kellene vinnem, de akkor hazudnom kellene valamit az orvosnak arról, hogy a gyerekem beteg – mondta. A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György szerint ez nem jogszerű, a szülőknek ugyanis joga van arra, hogy az iskola házirendjében meghatározottak szerint néhány nap távolmaradást maguk igazolhassanak. 

Novák Katalin szerint kiforgatták a szavait, amikor a nőknek járó fizetésről beszélt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.15. 22:29

Fotó: Botár Gergely / MTI/kormany.hu
A tárca nélküli miniszter a kormánytévében cáfolta, hogy azt mondta volna, "egy nőnek nem kell akkora fizetés, mint egy férfinak”.
A fideszes politikus a Hír Tv esti műsorában kijelentette, annyit állított a videóban, hogy nem jó az, ha az egész élet egy férfiak és nők közötti versengésről szól. Szerinte ezt sokkal jobb együttműködésként megélni, hogy férfiak és nők vagyunk, különböző adottságokkal, de ez nem arról szól, hogy egy nőnek ma Magyarországon ne lenne éppen annyira lehetősége kiteljesedni a szakmájában, mint egy férfinak.
"Semmiképpen nem arról szól, hogy ne illetné meg ugyanazért a teljesítményért ugyanaz a fizetség az egyik embert és a másikat attól, hogy az egyikük nő, a másik pedig férfi. Ez egy megkérdőjelezhetetlen alapvetés, hogy ugyanazért a teljesítményért nem érheti hátrány csak azért, mert ő nő"

-fogalmazott.

Azt hangoztatta, semmiképpen sem elfogadható, ha ugyanabban a pozícióban valakit hátrány ér azért, mert nő. Utóbbi jelenség ellen küzdeni kell.  Ám szerinte is értelmezhető úgy ominózus mondata, miszerint egy nőnek kevesebb fizetés jár. Ez utóbbit sajnálja, hogy így alakult. A megjelent reakciókkal kapcsolatban annyit mondott, hogy tudatosan félreértelmezték és kiforgatták a szavait.  
Mint lapunk is beszámolt, az interjúban említett videóban Novák Katalin a következőket mondta:  „Ne higgye el például, hogy nekünk, nőknek folyamatosan versenyeznünk kellene a férfiakkal. Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kellene mérni magunkat egymással, és legalább olyan magas beosztásban, legalább akkora fizetéssel kell rendelkeznünk, mint a másiknak.”