Előfizetés

Reformra várva - Matolcsy a kormányzat lépéseit kritizálta

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.12.16. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Bizonytalan a gazdasági válságból való kilábalás ütemének megítélésben a jegybank, a helyreállítás elhúzódhat egészen 2022-ig, amely fontos szempont lehet a választásoknál.
A magyar gazdaság fekete éve az idei, ugyanis az elmúlt száz év ötödik legnagyobb visszaesését szenvedte el - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón. A jövőt tekintve is sok a bizonytalanság, ennek is betudható, hogy extrém széles sávban lőtte be a 2021. évi gazdasági növekedés várható mértékét a jegybank. Azzal számolnak, hogy 3,5-6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, az idei 6-6,5 százalékos visszaesés után – ismertette a jegybank friss gazdasági prognózisát Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Egyre több kutató hozza nyilvánosságra a jövő évi prognózisát, s ezekből az derül ki, hogy elmarad a várt felpattanás a világgazdaságban, de különösen igaz ez a magyar gazdaságra. A kormány hétfőn közölte a maga előrejelzését: az idei 6,4 százalékos visszaesés után jövőre 3,5 százalékos növekedéssel kalkulálnak. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezetője egy keddi konferencián arról beszélt, hogy a kutatóintézet 3,5 százalékos növekedéssel számol 2021-re, míg a GKI szintén friss előrejelzésében 3,7 százalékot hozott ki. A jegybank hat százalékos előrejelzése kiugróan optimista, igaz a tavaszi előrejelzésük is az volt, hiszen 2020-ra két százalékos gazdasági növekedést (!) jósoltak. A keddi jegybanki sajtótájékoztatón Matolcsy György jegybankelnök azzal magyarázta ezt az előrejelzési baklövést, hogy nem számoltak a járvány második hullámával, illetve azzal kalkuláltak, hogy kormány gazdaságvédelmi intézkedései jóval hatékonyabbak, célzottabbak lesznek. A jegybank elnöke szerint hiba volt a kedvezményes lakásáfa megszüntetése, mert ezzel tönkretették a lakásépítési piacot, és ez az idei visszaesést fél százalékkal növelte. Ráadásként a magyar kormány - a német kabinettel szemben -, nem tudta a közösségi fogyasztást kellően növelni, ami egy százalékkal növelte a visszaesést. Ugyancsak elégtelenek voltak a kormány intézkedései az állami beruházások felpörgetésére is, ez 1,4 százalékot dobott recesszión - fogalmazott Matolcsy. A jegybak elnöke szerint a múlt eredményeiből és a hibákból tanulni kell, ezért azt javasolja a kormánynak, hogy egyszerre kell több területen komoly strukturális átalakításokba – reformokba  - kezdeni. AZ MNB elnöke azt javasolja a kormánynak, hogy gyorsan kezdjen bele egészségügy, a demográfiai politika, a nyugdíjrendszer és a lakáspolitika átalakításba. Érdemes a nagy változásokat minél hamarabb egy csomagban meglépni- vallja az MNB elnöke, aki ezen túl azt is javasolja kormánynak, hogy egy tíz évre szóló versenyképességi, gazdasági és fejlesztési tervet dolgozzon ki. A jegybankelnök javaslatai látszólag nem számolnak a politikai ciklussal, pedig 2022-ben országgyűlési választások lesznek, amihez közeledve a kormányok általában nem kezdenek nagy átalakításokba. A jegybank nemcsak a gazdasági növekedés, de az inflációs folyamatok megítélésében is bizonytalan. Virág Barnabás szavaiból az derült ki, hogy az idei 3,4 százalékos éves pénzromlás után jövőre az infláció emelkedését várja: 2021-re a jegybank 3,5-3,6 százalékos áremelkedést vár. Nem dőlhetünk hátra – fogalmazott Virág Barnabás alelnök -, a következő hónapokban változékony lesz az infláció. Középtávon azonban már optimistább a jegybank, ugyanis a magyar gazdaságban megvan a növekedési és helyreállítási potenciál, így 2021-2023 közötti három évben átlagosan négy százalék lehet a növekedés, míg az infláció az előrejelzési horizont végére visszatérhet a három százalékos célhoz – mondta az MNB alelnöke.

GKI: gazdaságvédelem helyett osztogatás

Idén hat százalékkal csökkenhet a magyar gazdaság által előállított jövedelem (GDP), 2021-re azonban csak 3,7 százalékos gazdasági bővülést vár a GKI Gazdaságkutató most kiadott prognózisában. A gazdasági folyamatokat hatalmas államháztartási hiány, a korábbinál magasabb munkanélküliség és infláció, valamint nagyon gyenge forint és romló folyó fizetési mérleg kíséri elemzésük szerint.  A magyar kormány a fő vonásaiban immár egy évtizede létrejött magyar modell természetének megfelelően reagál a válságra. Miközben az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése, az elvileg válságelhárításra fordított pénz politikai szempontú újraosztása folyik, nagyon kevés történik az egészségügy és az oktatás új helyzetre való felkészítése, a válság fő veszteseinek segítése érdekében. Azzal, hogy a magyar gazdaságpolitikában a hangsúly gazdaságvédelem helyett az újraindításra került, lehetővé vált a lojális tulajdonosi körök beruházásainak és vállalat-felvásárlásainak támogatása, miközben kormányzati segítség híján az elkerülhetetlennél sokkal több cég és család kerül válságba - bírálta a GKI is a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit. Az előrejelzésében a GKI 2020-ban a fogyasztás 2,5 százalékos csökkenésével, 2021-ben 3 százalék körüli bővülésével számol. Jövőre a bruttó keresetek 4-5 százalékkal nőhetnek. A bruttó ipari termelés idei 8 százalékos visszaesés után 2021-ben 4-5, 2022-ben 7-8 százalékkal bővülhet. Az MNB laza monetáris politikájában nem várnak változást. Idén 3,4, jövőre 3,5 százalék körüli áremelkedést várnak. A forint árfolyama trendszerűen gyengül, jövőre 360 forintos, vagy kissé gyengébb éves átlagos árfolyamra számít a GKI..  

Elbukja az állami támogatást, aki saját kezűleg újítja fel otthonát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.15. 20:32
A békásmegyeri lakótelep.
Fotó: Shutterstock
Ez azt jelenti, hogy a költségekről is kell majd számla, különben nem jár semmilyen pénz.
Szakember nélkül nincs otthonfelújítási támogatás

- derült ki az RTL Klub híradójának összeállításából.

Az Államkincstár honlapján közzétett tájékoztatás szerint az 50,50 százalékos szabályra hivatkoznak, ami azt jelenti, azonos arányban fizetnek anyagköltség és munkadíj után. Ez azt jelenti, hogy utóbbiról is kell számla, különben nem jár az állami támogatás. Az ingatlan.com vezető elemzője arról beszélt, sokan terveztek saját kezű felújítást, de alighanem erről most lemondhatnak. Balogh László elmondta, hogy ha a feltételeket ilyen szigorúan nézi az Államkincstár, akkor nehéz megbecsülni, hányan vágnak bele ténylegesen a felújításba. Novák Katalin miniszter korábban arról beszélt, azért kötik feltételhez a támogatást, hogy azt szakemberekkel megvalósított munkákra lehessen csak igénybevenni.

Kritizálta, pocskondiázta a munkáltatót – Megkapták felmondó levelüket a Dunaferr szakszervezeti vezetői

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.12.15. 18:16

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
„Elvárható lett volna személyesen Öntől is, hogy ha nem is segíti, de legalább ne kritizálja ezt a törekvést” – olvasható a Dunaferrtől elbocsátott szakszervezeti vezetőknek írt felmondólevélben.
Kézhez kapták felmondólevelüket a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség vezetői: ebben munkájukat és lényegében szakszervezeti tevékenységüket kifogásolja a cég vezetése. Győri Gábornak, a szakszervezet alelnökének például igazolatlan hiányzást rónak fel, továbbá azt, hogy „kritizálta, pocskondiázta” a sajtó útján a jelenlegi vezetést. Kifogásolják azt is, hogy elfogadó nyilatkozatot írt alá az ISD Dunaferr Zrt. felügyelőbizottsági tagi tisztségére, és ezt elhallgatta a munkáltató elől. „Ön részese egy jogtalan, a munkáltató jogi és gazdasági érdekeit veszélyeztető hatalomátvételi törekvésnek, ami megengedhetetlen” – olvasható a szakszervezet honlapján is közzétett felmondólevélben. Mint arról beszámoltunk: a dunaferres szakszervezeti vezetőket múlt pénteken nem engedték be a munkahelyükre, a szeptember 30-án lejárt mandátumú, de magát még mindig legfőbb, általános vezérigazgató-helyettesnek nevező Evgeny Tankhlievich pedig „áruló, kollaboráns magatartásuk miatt” el is bocsátotta állásukból. Ezt egy dolgozóknak szánt körlevélben írta meg, amelyben az „ukrán horda” kiszolgálóinak nevezte őket. Az ügy hátterében az orosz és ukrán tulajdonosok közti vita húzódik meg, amelynek a szakszervezeti vezetők is áldozatul estek. Most ott tartunk, hogy mindkét fél birtokvédelmi kérelmet adott be az önkormányzathoz – mondta lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Hangsúlyozta: a szakszervezet egyik fél oldalán sem áll, a dolgozók érdekeit képviseli és azért küzd, hogy legyen párbeszéd a munkáltatóval, a munkavállalók pedig kapják meg időben a fizetésüket. A szakszervezet a történtek miatt több peres eljárást is indít, a törvénytelennek tartott felmondás miatt pedig a munkaügyi bírósághoz fordulnak. A szakszervezeti tisztségviselő ugyanis nem csak gyárkapun belül végzi munkáját: betegekhez, nyugdíjasokhoz jár támogatást vinni, vállalkozókkal, üzemeltetőkkel találkozik, megyei és országos egyeztetésekre, megbeszélésekre jár, ügyvédekkel, könyvelővel találkozik. Az érdekvédők emiatt munkaidő-kedvezményben is részesülnek, emiatt nem róható fel igazolatlan hiányzás – hangsúlyozta László Zoltán. Eközben újabb szakszervezetek álltak ki a dunaferres érdekvédők mellett. A Szakszervezeti Akciószövetség szerint már nyílt háború zajlik a szakszervezetek ellen: a cégvezetők ma Magyarországon akadályozhatják és ellehetetleníthetik az érdekképviseletek működését, érdemi következmények nélkül elbocsáthatják az érdekvédőket, mondvacsinált hivatkozások alapján megakadályozhatják választott tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok tevékenységét. Szerintük ezért a törvényalkotók is felelősek, ezért követelik, hogy a kormány kezdeményezze A munka törvénykönyvének módosítását. Ennek során vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit; törölje el a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra szabályozást, erősítse meg a munkavállalói és a szakszervezeti jogokat, állítsa helyre a szociális párbeszédet, a kollektív tárgyalások rendszerét. Az akciószövetség tagszervezetei – az Egyesült Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete – egyúttal kiálltak a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség mellett, és tiltakoznak vezetőiket ért „munkáltatói bosszúhadjárat, a cégvezetés törvénytelen munkáltatói intézkedései” miatt.