December 8-án jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányrendelet az olimpián és paralimpián első nyolc – azaz pontszerző helyen – végző sportolók, illetve csapatok jutalmazásáról. Az olimpikonok esetében az összegek jelentősen nőttek a 2016-os riói olimpia összegeihez képest, a paralimpikonoknál nem történt változás. Ez azt jelenti, hogy amíg egy olimpiai bajnok jövő nyáron a korábbi 35 millió helyett 50 millió forintot kap, a paralimpiai aranyérmes jutalma 17,5 millió forint lesz, ugyanannyi, mint 2016-ban. Utóbbi összeg a 2012-es londoni paralimpián még 23 millió forint volt.
Lapunk arra volt kíváncsi, mit szólnak a parasportolók ehhez a döntéshez? Az érintettek csak nevük elhallgatásával merték vállalni véleményüket, ami sajnos egyáltalán nem meglepő a jelenlegi magyarországi viszonyok ismeretében. Nem mindenkit keserített el a kormány döntése.
Nem mindenki volt ennyire megértő, akadt olyan, aki azt mondta, becsapva érzi magát, ugyanannyit edz sportágában minden nap, mint az olimpikonok, mégsem ismerik el egyformán az elért eredményeket, aminek nagyon rossz az üzenete.
Abban minden nyilatkozó sportoló egyetértett (akadtak, akik név nélkül sem merték vállalni a nyilatkozatot, pedig nagyon erősen fogalmaztak, miután ígéretet kaptak rá, hogy amit mondanak semmilyen formában nem jelenik meg), hogy hiányolják a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) részéről a tájékoztatást. A hivatalos kommunikáció szerint a jutalmak összegéről egyeztetett egymással a Magyar Olimpiai Bizottság, az MPB és az Emmi sportállamtitkársága, a parasportolók mégis a sajtóból értesültek a változásokról. Tájékoztatásuk elmaradásáért Szabó Lászlót, az MPB elnökét tették felelőssé.
„Elnök úr vezeti egyebek mellett a Magyar Sakk Szövetséget is, az elmúlt hetekben sokat foglalkozott a budapesti sakkolimpiával, ezért ránk nem maradt ideje. Nagyon rossz, hogy rólunk, nélkülünk döntöttek.”
Lapunk kedden és szerdán is kereste az MPB elnökét, aki általában elérhető szokott lenni, ezúttal egyik nap sem vette fel a telefonját, hogy reagáljon a sportolók véleményére. A kormányrendelet megjelenése utáni napon azt mondta nekünk, hogy az értékelés előtt tanulmányozni kell a teljes szöveget, ami nemcsak az olimpiai és paralimpiai jutalmakról szól, hanem tartalmazza a Világjátékokon, világ- és Európa-bajnokságokon elért kimagasló eredmények anyagi elismerését is.
A 2016-os riói paralimpián a magyarok egy arany mellett kilenc-kilenc ezüst- és bronzérmet nyertek. Jövő nyáron Tokióban összejöhet akár három-négy arany is az optimista jóslatok szerint, ha a pontszerzők ugyanannyit kapnának, mint az olimpikonok (az első nyolc helyezett részesül pénzjutalomban), akkor ez legfeljebb 200 millió forint egyszeri plusz kiadást jelentene a költségvetésnek. Ez az összeg lázba sem hozza a NER örök nyerteseit, a Magyar Tenisz Szövetség előző vezetése ennél tizenhét és félszer több állami pénz elköltésével (3,5 milliárd forint) nem tudott elszámolni, a kormány pótolta a hiányt, a vétkesek felelősségre vonása eddig nem történt meg.