Vannak mellékhatásai az oltásnak, de ez normális

A már engedélyezett és alkalmazott covidellenes oltóanyagok a megszokottnál gyorsabban kerültek forgalomba, ezért sokakban ott a félelem, vajon alaposan tesztelték-e őket.

Az elmúlt hetekben egyes covidellenes vakcinákat már engedélyeztek a hatóságok, több országban megkezdődött az emberek oltása. A félelem a felmérések szerint azonban sokakat visszatarthat attól, hogy beadassák maguknak az immunitást kiváltó ellenanyagot. A magyarok körében mindössze 20-36 százalékos hajlandóság mutatkozik csak az oltásokra. (Bővebben lásd keretes írásunk.) A negatív érzések abból is fakadhatnak, hogy az emberekben kétségek ébredtek, vajon az évek helyett hónapok alatt kifejlesztett ellenanyagok valóban megfelelők-e, nincsenek-e súlyos mellékhatásaik, amelyek csak a későbbiek során derülhetnek ki. Lehet jogos a tartózkodás, azt azonban érdemes mindenkinek szem előtt tartani, hogy a beoltatlanság sem kockázatmentes: az egyéneket az esetleg súlyos lefolyású betegség, a közösséget pedig járvány fenyegeti. Márpedig a vírus terjedéséről a legnagyobb és legpontosabb adatbázist kiépítő baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Ez alatt a vírus terjedése érdemben nem fékezhető. A járványgörbét leginkább az oltással lehet majd letörni, vakcina nélkül csak átmeneti időre lehet feloldani a korlátozásokat, az oltás könnyíthet az egészségügy leterheltségén, illetve vethet véget a gazdasági krízisnek.

Fontos leszögezni, minden oltás járhat mellékhatásokkal, ezeknek két fajtája különböztethető meg: az oltási reakció és az oltási szövődmény, bár ezek néha csak a súlyosságuk alapján sorolhatók egyik, vagy a másik kategóriába. A leggyakoribb reakciók, amelyek a beadást követik, az oltás helyén jelentkező bőrpír, duzzanat, fájdalom, vagy általános tünetként fáradékonyság, levertség, hőemelkedés, láz. Egyes oltásoknál a betegségek igen enyhe tünetei (láz, kiütés, nyálmirigy duzzanat) észlelhetők, bár a tünetek sokkal enyhébbek, mint a fertőzés következtében létrejött betegségé. Ritkán súlyos oltási szövődmény fordulhat elő, továbbá extrém ritkán anaphylaxiás (súlyos allergiás) reakció, amely azonban bármilyen injekció beadása után, gyógyszer bevételét követően vagy egyes ételek (mogyoró) fogyasztása után is bekövetkezhet, ha az adott anyagra allergiás a szervezet.

Magyarországon a legnagyobb figyelmet a Pfizer/BioNTech vakcinája kapta, melynek kifejlesztésében magyar kutató, Karikó Katalin is részt vett. A vakcina előnye, hogy az oltóanyagként bejuttatott, később lebomló mRNS szakasz, csak a vírus „tüskéjét” alkotó fehérje előállítására készteti a sejteket, tehát a lehető legkevesebb az az idegen anyag, ami testünkbe jut. Így a mellékhatások is elenyészők, de vannak, mint azt a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportja Facebookon közzétett írásából – amelynek alapja a The New England Journal of Medicine-ben megjelent, a gyártóktól független tudományos cikk – kiderül. Mint olvasható: a vakcinával a közhiedelemmel ellentétben sem biológiailag sem technológiailag nem lehetséges génbeültetés, a bevitt molekula be sem jut a sejtmagba.

A klinikai vizsgálat 3. fázisában összesen 43 548 embert vontak be, közülük 21 720 vakcinakészítményt, míg 21 728 személy placebot kapott. A vakcina izomba történő beadásra készült, az első dózist követően 21 nappal adták be a másodikat. A jelenleg értékelt időszak 2 hónap, ennyi ideig mindenképp, de nagyon nagy valószínűséggel ennél jóval tovább is hatásos lesz az immunválasz. Mellékhatásként az oltási hely pirosodása és duzzanata volt alacsony százalékban megfigyelhető, míg az oltási hely rövid ideig tartó fájdalmát gyakori megfigyelésnek írták le. A placebo készítményhez képest gyakrabban jelentkeztek szisztémás reakciók (fejfájás, hidegrázás, esetenként láz), melyek kivétel nélkül elmúltak. Szisztémás reakciót a 16–55 éves korosztálynál valamivel gyakrabban figyeltek meg, illetve általánosságban a második dózis után is gyakoribb volt az első dózishoz képest. A vakcina biztonsági profilja ezek alapján kifejezetten jónak mondható. A hatásosság is kiemelkedő, az első dózist követő 12 nap után már kialakult bizonyos fokú védelem. A második dózist követően 7 nappal már 95 százalékos hatékonyság volt megállapítható. A hatékonyság 90-100 százalék között mozgott minden korcsoportokban, nemtől, etnikumtól, BMI-index és egyéb egészségügyi kondícióktól függetlenül, vagyis jó eséllyel ezek a tényezők nem befolyásolják az Pfizer/BionTech oltóanyag hatásosságát.

A brit szabályozó hatóságok szerdán jelezték, hogy a Pfizer és a BioNTech vakcináját nem ajánlják olyanoknak, akiknek valaha volt már súlyos allergiás reakciójuk élelmiszerre, gyógyszerre vagy más védőoltásra. Az oltások első napján ugyanis a brit közegészségügyi szerv, az NHS két dolgozójánál is komoly allergiás reakciót váltott ki a vakcina – az anafilaxiás jellegű reakció jellemzően bőrpírrel, légzési nehézséggel és vérnyomáscsökkenéssel járhat.

A másik, Magyarországon nagy figyelmet kapott vakcina az orosz Szputnyik V. Erről immunológiai szaktudástól függetlenül szinte mindenkinek van – elsősorban politikailag motivált - véleménye. Tény, hogy az orosz tudósok hibát követtek el, amikor a 3. tesztelési fázis eredményeit, amely 40 ezer embert érintett, idő előtt adták közre, illetve a részeredményeket adagoltak, mielőtt a teljes kép tisztázódott volna. A vakcináról így még az orosz szakemberek, orvosok, ápolónők véleménye is ellentmondásos, derül ki a BBC honlapján egy hete megjelent cikkből. Tény azonban, hogy súlyos mellékhatásról senki sem tud, a nyilatkozók inkább a hiányos adatolásokra panaszkodnak. Ezek szerint a Sputnyik V rövid távon hatásos, és csak az önkéntesek 24 százalékánál mutatkoztak enyhébb vagy közepes mellékhatások. A hiányos ismeretekből adódó probléma azonban valós, Oroszországban sem jelentkeznek az emberek tömegesen beoltatni magukat.

Az oxfordi tudósok által fejlesztett, az Astra/Zeneca által gyártott vakcina is keltett kétségeket, vajon nincsenek az elfogadhatónál súlyosabb mellékhatásai. A több mint 12 ezer beoltott közül kettőnél jegyeztek fel olyan esetet, amelyről megállapították, hogy az oltóanyag váltotta ki: egy embernél két héttel az oltás után gerincvelő-gyulladás lépett fel, egy másik pedig 40 fok fölötti lázról számolt be. Általában véve, mellékhatások terén azonban az AstraZeneca sem teljesít rosszul, november végén a céget sokkal inkább azért támadták, mert a hatásossági mutatókkal trükközött, de lehet, hogy csak hibázott. Véletlenül ugyanis a fél adagot kapott önkéntesek adatait figyelembe véve állították, hogy az ellenszer 90 százalékban hatásos, ami a rendes adag esetében 70 százalékos. Megjegyzendő, az évtizedek óta alkalmazott influenza oltások sem eredményesebbek ennél.

Az amerikai Moderna vakcinája a Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerészeti Ügynökség (FDA) adatai szerint a felnőttek esetében hatásos, és a COVID-19 súlyos változatát is megelőzi. A vakcina 94,1 százalékban bizonyult hatásosnak egy harmincezer fős teszt során. Az előforduló mellékhatások – láz, fejfájás, fáradtság – kellemetlenek voltak ugyan, de nem veszélyesek. Az eredmények hatására az FDA valószínűleg már pénteken külön eljárásban engedélyezi a szer beadását az Egyesült Államokban – írta a New York Times.