A közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Csekélyebb a magyarok bizalma az orosz és a kínai vakcinákban (20-21 százalék) és inkább oltatnák be magukat az amerikai és az európai fejlesztésű szerrel (31-36 százalék). Ezek az adatok részben összhangban vannak egy korábbi kutatással, amit az Euronews készíttetett pár hete: akkor a megkérdezettek mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy vállalja az oltást, 47 százalék pedig határozottan elutasította.
Márpedig a vírus terjedéséről a legnagyobb és legpontosabb adatbázist kiépítő baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Ez alatt a vírus terjedése érdemben nem fékezhető. A Publicus felmérése szerint a magyarok még szkeptikusak, pedig a hazai döntéshozók és a szakemberek is azt hangsúlyozzák hetek óta, hogy a járványgörbét leginkább az oltással lehet majd letörni, vakcina nélkül csak átmeneti időre lehet feloldani a korlátozásokat, az oltás könnyíthet az egészségügy leterheltségén, illetve vethet véget a gazdasági krízisnek.
Úgy tűnik, Magyarország azon államok közé tartozik, ahol az emberek – legalábbis jelenleg – nem repesnek a gondolattól, hogy be kell majd oltatniuk magukat. A Nature tudományos folyóirat 19 országot érintő felmérése azt mutatja, hogy még azokban az államokban is jobban várják a vakcinát, ahol egyébként alacsonyabb az oltási hajlandóság. A kelet-közép-európai régióból Lengyelország is szkeptikusnak számít az koronavírus-oltásokkal szemben a maga 56 százalékával, Oroszországban pedig ez az arány 55 százalék. Ezzel szemben Kínában a lakosság 90 százaléka támogatja az oltást. Arra is fény derült a Nature megrendelte kutatásából, hogy az emberek elsősorban azt a vakcinát támogatják, amit a hivatalos szervek, illetve kormányok is megbízhatónak tartanak.
Orbán Viktor miniszterelnök – miután járványügyi szakemberekkel konzultált – szombaton azzal biztatta a lakosságot, hogy „a vakcina a megoldás, ami belátható távolságban van”. Müller Cecília országos tiszti főorvos múlt szerdán már arról beszélt, rövidesen elindul egy új kormányzati oldal, ahol jelentkezni lehet az oltásra – igaz, ez a kormányzati site még vasánap sem volt elérhető. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa pedig azt közölte a múlt héten, hogy a vakcina önkéntes és ingyenes lesz, az oltóanyag megjelenése után pedig „a lehető leggyorsabban be kell oltani a lakosságot”, amihez célszerű oltópontokat felállítani.
Lapunk csütörtökön számolt be arról, hogy az amerikai-német Pfizer-BioNTech vakcinájának értékelése december végén zárulhat le, vagyis legjobb esetben is januárban érkezhetnek az első oltások ebből a változatból, de a gyártási kapacitások egyelőre kérdésessé teszik ezt. Az orosz vakcinát már vizsgálják Magyarországon, azonban mivel az oroszok lerövidítették a tesztelést, a hazai vizsgálatok jó eséllyel elhúzódnak. A kínai vakcina vizsgálatra való beszerzéséről egyelőre csak tárgyal a magyar a kormány.
Érdekes, hogy miközben sokan ódzkodnak nemcsak a kínai és az orosz, hanem a nyugati vakcináktól is, a Publicus-felmérésből az is kiderül: a lakosság tisztában van azzal, hogy a magyar egészségügy a teljesítőképessége határán van. Amikor arról kérdezték őket, hogy mit tartanak a legnagyobb problémának az egészségügyben, a válaszadók azt mondták: nincs elég orvos vagy ápoló (54 százalék tapasztalta), sok a beugró orvos (50 százalék), a kórtermek zsúfoltak (50 százalék). A felszereltséggel is sokaknak akadt problémájuk, az érintettek negyede szerint súlyos probléma, hogy a Covid-osztályok nincsenek megfelelően elkülönítve a többi osztálytól. Ráadásul a megkérdezettek úgy nyilvánítottak véleményt az egészségügy helyzetéről, hogy érdemi tapasztalataik vannak. A kutatás szerint minden negyedik magyar vagy közeli hozzátartozója érintett a járványban. Az érintettek 40 százaléka ráadásul kifejezetten komoly tünetekről számolt be, 4 százalék pedig a kórházi ápolás szükségéről is beszélt.
Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor óvatosságra int, ami az oltóanyaghoz fűzött reményeket, a pandémia gyors megszűnését illeti. A WHO szerint nem szabad arra bazírozni, hogy a vakcinák engedélyezésével varázsütésre véget ér a járvány, ugyanis az átoltásnak is hosszú folyamata lesz, igaz, a szervezet szerint csakis az oltás jelenthet hosszú távon megoldást.
