Előfizetés

Oltás ellen a magyarok többsége

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.12.07. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az oltástól várja a koronavírus-járvány megszűnését, a nyomában járó válság végét a kormány, ám a lakosság egy jelentős része egyelőre nem kér belőle.
A közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Csekélyebb a magyarok bizalma az orosz és a kínai vakcinákban (20-21 százalék) és inkább oltatnák be magukat az amerikai és az európai fejlesztésű szerrel (31-36 százalék). Ezek az adatok részben összhangban vannak egy korábbi kutatással, amit az Euronews készíttetett pár hete: akkor a megkérdezettek mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy vállalja az oltást, 47 százalék pedig határozottan elutasította. Márpedig a vírus terjedéséről a legnagyobb és legpontosabb adatbázist kiépítő baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Ez alatt a vírus terjedése érdemben nem fékezhető. A Publicus felmérése szerint a magyarok még szkeptikusak, pedig a hazai döntéshozók és a szakemberek is azt hangsúlyozzák hetek óta, hogy a járványgörbét leginkább az oltással lehet majd letörni, vakcina nélkül csak átmeneti időre lehet feloldani a korlátozásokat, az oltás könnyíthet az egészségügy leterheltségén, illetve vethet véget a gazdasági krízisnek.
Úgy tűnik, Magyarország azon államok közé tartozik, ahol az emberek – legalábbis jelenleg – nem repesnek a gondolattól, hogy be kell majd oltatniuk magukat. A Nature tudományos folyóirat 19 országot érintő felmérése azt mutatja, hogy még azokban az államokban is jobban várják a vakcinát, ahol egyébként alacsonyabb az oltási hajlandóság. A kelet-közép-európai régióból Lengyelország is szkeptikusnak számít az koronavírus-oltásokkal szemben a maga 56 százalékával, Oroszországban pedig ez az arány 55 százalék. Ezzel szemben Kínában a lakosság 90 százaléka támogatja az oltást. Arra is fény derült a Nature megrendelte kutatásából, hogy az emberek elsősorban azt a vakcinát támogatják, amit a hivatalos szervek, illetve kormányok is megbízhatónak tartanak. Orbán Viktor miniszterelnök – miután járványügyi szakemberekkel konzultált – szombaton azzal biztatta a lakosságot, hogy „a vakcina a megoldás, ami belátható távolságban van”. Müller Cecília országos tiszti főorvos múlt szerdán már arról beszélt, rövidesen elindul egy új kormányzati oldal, ahol jelentkezni lehet az oltásra – igaz, ez a kormányzati site még vasánap sem volt elérhető. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa pedig azt közölte a múlt héten, hogy a vakcina önkéntes és ingyenes lesz, az oltóanyag megjelenése után pedig „a lehető leggyorsabban be kell oltani a lakosságot”, amihez célszerű oltópontokat felállítani.
Lapunk csütörtökön számolt be arról, hogy az amerikai-német Pfizer-BioNTech vakcinájának értékelése december végén zárulhat le, vagyis legjobb esetben is januárban érkezhetnek az első oltások ebből a változatból, de a gyártási kapacitások egyelőre kérdésessé teszik ezt. Az orosz vakcinát már vizsgálják Magyarországon, azonban mivel az oroszok lerövidítették a tesztelést, a hazai vizsgálatok jó eséllyel elhúzódnak. A kínai vakcina vizsgálatra való beszerzéséről egyelőre csak tárgyal a magyar a kormány. Érdekes, hogy miközben sokan ódzkodnak nemcsak a kínai és az orosz, hanem a nyugati vakcináktól is, a Publicus-felmérésből az is kiderül: a lakosság tisztában van azzal, hogy a magyar egészségügy a teljesítőképessége határán van. Amikor arról kérdezték őket, hogy mit tartanak a legnagyobb problémának az egészségügyben, a válaszadók azt mondták: nincs elég orvos vagy ápoló (54 százalék tapasztalta), sok a beugró orvos (50 százalék), a kórtermek zsúfoltak (50 százalék). A felszereltséggel is sokaknak akadt problémájuk, az érintettek negyede szerint súlyos probléma, hogy a Covid-osztályok nincsenek megfelelően elkülönítve a többi osztálytól. Ráadásul a megkérdezettek úgy nyilvánítottak véleményt az egészségügy helyzetéről, hogy érdemi tapasztalataik vannak. A kutatás szerint minden negyedik magyar vagy közeli hozzátartozója érintett a járványban. Az érintettek 40 százaléka ráadásul kifejezetten komoly tünetekről számolt be, 4 százalék pedig a kórházi ápolás szükségéről is beszélt.
Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor óvatosságra int, ami az oltóanyaghoz fűzött reményeket, a pandémia gyors megszűnését illeti. A WHO szerint nem szabad arra bazírozni, hogy a vakcinák engedélyezésével varázsütésre véget ér a járvány, ugyanis az átoltásnak is hosszú folyamata lesz, igaz, a szervezet szerint csakis az oltás jelenthet hosszú távon megoldást.

Kötelező és ajánlott

A különféle statisztikák ugyanakkor azt mutatják: erős túlzás azt állítani, hogy a magyar társadalom oltásellenes. Legalábbis nem állunk ellent a kötelező vakcinák – főleg gyermekkorban zajló – beadásának. Az Országgyűlés Hivatala májusban összesítette a Magyarországon kötelező 12 oltás adatait, eszerint az átoltottság 99 százalékos, amivel világelsők vagyunk. A nem kötelező oltások esetében már rosszabbak az arányok, például a csecsemők 25 százalékát oltják be rotavírus ellen. A szezonális betegségek, így az influenza esetében hasonló az arány: a veszélyeztetett korosztálynak, vagyis a 65 év felettieknek is csak a negyede szokta megkapni az oltást az Eurostat adatai szerint. Némileg árnyalja a képet, hogy idén kifejezetten fegyelmezettek voltak a magyarok, olyannyira, hogy várólisták alakultak ki az influenza elleni oltóanyagra. 

Keleti szél

Szembetűnő a Publicus kutatásában, hogy a kormánypárti szavazók körében nagyobb a kínai és az orosz vakcinák elfogadottsága (28-29 százalék), míg az ellenzékiek sokkal gyanakvóbbak, mindössze 7-8 százalékuk mondta azt, hogy beadatná a keleti oltóanyagot. Ezt befolyásolhatta, hogy a kabinet hatalmas médiafelhajtást keltett azzal a hírrel kapcsolatban, hogy hazánk kaphat az orosz és a kínai anyagból – amit a kormánykritikus sajtó ugyanakkor fenntartásokkal kezelt –, a speciális hűtést igénylő amerikai-német vakcina tárolására való felkészülésről kevesebb szó esett.

Orbán egykori minisztere is tiltakozik az uniós vétó miatt, több neves közgazdásszal együtt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.06. 19:48
Képünk illusztráció.
Fotó: AFP / Verwendung weltweit
Lengyel kollégáik mellett állnak ki.
Közös petícióban tiltakozik neves közgazdászok egy csoportja, hogy Magyarország és Lengyelország ne vétózza meg a jövő évi európai költségvetést. Mint állásfoglalásukban írják, a lengyel Közgazdasági Társaság vezetőségének nyilatkozata mellett tesznek hitet.  
„Lengyel kollégáinkhoz hasonlóan, magunk is úgy látjuk, hogy a lengyel és a magyar kormány magatartása rendkívül káros az európai kohéziós politika, és legfőképpen saját polgárai gazdasági helyzetének stabilizálása szempontjából.”

Érvelésük szerint a magyar kormány nem csak az Európai Uniónak a jelenlegi világhelyzetben életbevágóan fontos szolidaritási akcióját akadályozza meg magatartásával, hanem a magyar gazdaság hosszú távú fejlődése ellen is dolgozik. „Egyrészt a magyar gazdasági élet eleshet uniós támogatásoktól. Másrészt ami még fontosabb: a jogállami normák sérüléséből hosszú távú gazdasági károk keletkezhetnek azáltal, hogy nem érvényesülnek a tisztességes versenyfeltételek, a magyar vállalkozók nem számíthatnak a jogbiztonságra, tág tere marad a korrupt gyakorlatnak” – fogalmaznak. A petíciót többek között olyan elismert közgazdászok írták alá, mint
  • Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke
  • Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere
  • Király Júlia, a jegybank korábbi alelnöke
  • Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke
  • vagy éppen Vértes András, a GKI Gazdaságkutató zrt. elnök-vezérigazgatója
A teljes lista ide kattintva érhető el. 

Reagált a tanárok aggodalmára az Emmi

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.06. 17:41

Fotó: Shutterstock
A tárca szerint mindenki megkapja a száz százalékos juttatást, aki munkája közben kapta el a koronavírust.
A teljes összeget két részletben kapja meg a dolgozó: először a hatvan százelékos táppénzt, majd a maradék negyven százalékotot akkor, ha a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos eljárást az érintett hatóságok befejezték

– írta az ATV megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A csatorna érdeklődésére azt közölték, pozitív laboreredmény birtokában az intézményvezető kezdeményezésére a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal, mint munkavédelmi hatóság állapíthatja meg, hogy a pedagógus a hivatásából eredően találkozott Covid-19 vírussal fertőzött személlyel. Aki házi karanténban van,de tünetmentes, tud és vállalja a távmunkát, neki engedélyezhető a távmunka. Ebben az esetben természetesen nem kell táppénzre mennie, hiszen munkát végez, így a teljes fizetését megkapja. Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy egyre több jelzés érkezik a tanároktól, miszerint kevesebb összegű táppénzt kaptak.