Előfizetés

Charlie Hebdo-per: elítélték a 14 vádlottat

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.16. 22:20

Fotó: MARIE WILLIAMS / AFP
Hat ember esetében a bíróság nem tartotta megalapozottnak a terrorizmus gyanúját, miután nem bizonyított, hogy tudtak a készülő merényletekről.
Négy év és életfogytig tartó szabadságvesztés közötti börtönbüntetésre ítélte szerdán a párizsi esküdtszék a franciaországi dzsihadista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában elkövetett és 17 halálos áldozattal járó párizsi támadások vádlottjait.
Tizennégy embert vádoltak azzal, hogy logisztikai támogatást nyújtottak a három elkövetőnek, akik néhány nap leforgása alatt 17 embert gyilkoltak meg.

A Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében 12 emberrel végeztek, 11-et megsebesítettek. Agyonlőttek továbbá egy rendőrt, majd egy kóser élelmiszerboltban zsidó túszokat ejtettek, négyet megöltek.
A gyanúsítottak közül tízen álltak bíróság elé, a többiek vagy Szíriában vannak, vagy meghaltak az iszlamista harcokban.

A per fővádlottja, a 34 éves Ali Riza Polat, a túszejtő Amédy Coulibaly barátja, aki az ügyészség szerint központi szerepet játszott a merényletek megszervezésében, 30 év börtönbüntetést kapott. A nyomozás szerint ő szerezte be Belgiumból a fegyvereket, és az ő feladata volt a nyomok eltüntetése is, amelyek a támadássorozatot végrehajtó hálózatra utalhattak. Ügyvédje azonnal fellebbezett az ítélet ellen. A feltételezett megrendelőt, Mohamed Belhoucine-t, aki meg nem erősített hírek szerint Szíriában meghalt, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Coulibaly feleségéről, Hayat Boumeddiene-ről tudható, hogy a Szíriában még mindig kitartó dzsihadisták védelme alatt áll, ellene elfogatóparancs van érvényben. Szerdán távollétében harminc év börtönbüntetésre ítélték a támadások előkészítésében játszott szerepéért. A további gyanúsítottak ellen bűnsegédlet volt a vád. Hat vádlott esetében a bíróság nem tartotta megalapozottnak a terrorizmus gyanúját, miután nem bizonyított, hogy tudtak a készülő merényletekről, őket bűnszövetkezet miatt ítélték el. A perben egyébként az összes gyanúsított tagadta, hogy tudott a merényletek előkészítésről.
2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol tizenkét embert megöltek és tizenegyet megsebesítettek. Az alig két percig tartó vérengzésben 34 lövéssel a lap hét legfőbb karikaturistáját, köztük a főszerkesztő Charb-t is kivégezték. A támadókat két napig üldözték. Eközben egy harmadik társuk agyonlőtt egy rendőrt Párizs egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban zsidó túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat.
A három napig tartó támadásokban tizenheten vesztették életüket, köztük három rendőr, és huszonegyen sebesültek meg.

Rájuk emlékezve és a terrorizmus elleni tiltakozásul 2015. január 11-én csaknem négymillióan vonultak utcára országszerte. A nyomozás hamar fényt derített arra, hogy a Charlie Hebdo szerkesztőségében vérengző testvérpár, Chérif és Said Kouachi, valamint a rendőrnővel végző és zsidó túszokat ejtő Amédy Coulibaly ismerhették egymást. A szálak egy 2005-ben felszámolt kelet-párizsi iszlamista radikális csoporthoz vezettek, amely Irakba toborzott európai harcosokat. A Charlie Hebdo elleni támadást az al-Kaida terrorszervezet jemeni szárnya, az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) vállalta magára. A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 260-an vesztették életüket.

Az Európai Parlament jóváhagyta a hétéves uniós költségvetést

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.16. 21:50
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszél az Európai Parlamentben
Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency via AFP
Jelentős többletforrás jut 2021 és 2027 között egészségügyi, oktatási programokra, valamint válságkezelésre.
Jóváhagyta az Európai Parlament (EP) szerdán az Európai Unió következő hétéves, 2021 és 2027 közötti költségvetését, így az uniós tagországok már a jövő év elején hozzájuthatnak az uniós támogatásokhoz. A testület brüsszeli plenáris ülésén 548 szavazattal, 81 ellenszavazat és 66 tartózkodás mellett elfogadott, hét év alatt 1074 milliárd eurót kitevő költségvetésről november 10-én született megállapodás, amelyet a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács a múlt héten tartott csúcsértekezletén erősített meg.
A költségvetés tételei között a korábbi évekhez képest jelentős többletforrás áll majd rendelkezésre egyebek mellett az egészségügyi, a kutatást támogató Horizon és az Erasmus oktatási programokra, továbbá jelentős összegek fordíthatók majd a jövőbeli esetleges igények és válságok kezelésére, illetve a legfontosabb programok kiegészítésére.

Hitel, adó, műanyag és nemek

Az EP egyidejűleg elfogadta a költségvetés saját forrásairól és az összegek belső átcsoportosításáról szóló intézményközi megállapodást is. Ennek értelmében a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítási alaphoz szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit nem szabad sem a hosszútávú költségvetésben már bejáratott befektetési programok rovására, sem pedig a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló hozzájárulásának a növelésével rendezni. A parlamenti tárgyalók ezért a következő hét évre menetrendet javasoltak az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetésére.
A menetrendben 2021-től az egyes tagállamokban az újra nem hasznosított műanyagok mennyiségétől függően kivetett adóból származó bevétel, 2023-tól az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), és valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus, és egy új digitális díj, 2026-tól pedig a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás, illetve az új egységes társaságiadó-alap szerepel.

A költségvetés és a helyreállítási alap teljes összegének legalább 30 százalékát az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra, az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát a biodiverzitási célokra kell fordítani. A költségvetés átfogó prioritása továbbá a nemek közötti egyenlőség biztosítása lesz, amelyet a programok nemekre gyakorolt hatásának előzetes felmérésével és nyomon követésével valósítanak meg. Az Európai Tanácsnak még hivatalosan is el kell fogadnia az uniós költségvetést és az intézményközi megállapodást.

Egy nap alatt 240-en haltak meg a járvány miatt Törökországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.16. 20:30
Isztambuli éjjel kijárási korlátozás idején
Fotó: Esra Bilgin / Anadolu Agency via AFP
A koronavírus-járvány miatt a kis-ázsiai országban kijárási korlátozással kezdődik az újév.
Törökországban az elmúlt huszonnégy órában már harmadik napja rekordszámú, ezúttal 240 beteg vesztette életét a SARS-CoV-2 koronavírus okozta fertőzés szövődményeiben – közölte szerda este a török egészségügyi minisztérium.  A járvány halálos áldozatainak száma ezzel 17 121-re nőtt. A vasárnapi napi adat 218, a hétfői 229, a keddi pedig 235 volt.
Szerdára újabb 29 718 ember szervezetében azonosították a kórokozót, amellyel az igazolt fertőzöttek száma 1 millió 928 ezer 165-re emelkedett a 83 millió lakosú országban. A mutató hétfőn 29 617-en, kedden pedig 32 102-n állt.

A jelentés kiemeli: a súlyos betegként nyilvántartottak száma október 21. óta először csökkent, 5988-ról 5960-ra. A gyógyultak száma 29 922-vel, 1 millió 691 ezer 113-ra nőtt, így ők teszik ki az összes regisztrált eset 87,7 százalékát. Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter szerda este a Twitter-fiókján azt írta, hogy a gyógyultnak minősítettek napi száma hosszú idő után először haladta meg az újonnan regisztrált esetek számát.
A kis-ázsiai országban mostanáig csaknem 21,7 millió vírustesztet végeztek el. A december 1-jén életbe lépett szigorítások értelmében hétköznap éjszakánként, valamint a járvány tavaszi hulláma óta először, a hétvégék teljes időtartama alatt kijárási korlátozás van érvényben.

A jelenlegi intézkedések szerint a 65 évnél idősebbek és a 20 éven aluli, nem dolgozó fiatalok hétköznap kizárólag három-három órára mozdulhatnak ki otthonukból, továbbá nem használhatják a tömegközlekedési eszközöket. A temetéseket és az esküvőket csak legfeljebb 30 ember jelenlétében lehet megtartani, míg a mozik, a fürdők, az uszodák, a masszázsszalonok és a vidámparkok is felfüggesztették működésüket. Az éttermek csak elvitelre vehetnek fel rendelést. A maszkviselés lakóhelyen kívül mindenhol kötelező.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a kormányzat hétfői ülését követően bejelentette, hogy december 31-én este 21 órától január 4-én hajnal 5 óráig ugyancsak kijárási korlátozás lesz érvényben az országban.