A korábbi hónapokban a világ vezető személyiségei fogadkoztak: gondoskodnak arról, hogy a szegényebb országok is elegendő mennyiségű koronavírus elleni vakcinához jussanak. Reményt keltőek voltak ezek a kijelentések, jóllehet, konkrétumok nem hangzottak el. Ám ahogy közeledett az oltóanyag engedélyeztetése, úgy halkultak el ezek a hangok. Angela Merkel kancellár novemberben, a G20-ak találkozóján figyelmeztetett arra, egyelőre nem látni, hogyan jutnának vakcinához a fejlődő államok. Rámutatott, ennek megszervezése az oltások nemzetközi elosztásáért felelős szövetség, a Gavi feladata lenne. Becslések szerint jövőre az összes az ellenszer kidolgozásával foglalkozó cég 12 milliárd dózist gyárt, amiből 9 milliárd jut a gazdag államoknak. (Két dózis jut egy emberre.)
Most, hogy már Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban meg is kezdték a lakosság beoltását, illetve egy sor ország, illetve az Európai Unió hatalmas mennyiségű dózist foglalt le előzetesen a különféle oltóanyagokból, ideje lenne megszervezni, miként jussanak kellő ellenszerhez a szegény országok.
A brit segélyszervezet, az Oxfam a napokban arra figyelmeztetett, hogy jövőre mintegy 70 szegény országban minden tizedik embert olthatnak be a járvány ellen, ha a tehetős országok és a gyógyszercégek nem sietnek a segítségükre. A tehetős államok ezzel szemben a jövő év végéig akár háromszor is beolthatnák a teljes lakosságot. Kanada biztosította magának a legtöbb oltóanyagot, az ország képes lenne minden polgárát akár ötször-hatszor is beoltani, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pedig négyszer – derült ki a Duke University, az Unicef és az Airfinity tudományos kutatóintézet adataiból. Míg a leggazdagabb államokban él a világ lakosságának 14 százaléka, eddig az oltóanyagkészlet 53 százalékát foglalták le.
Mint az Airfinity emlékeztet rá, a gazdagabb országok már előre szerződést kötöttek nyolc gyógyszergyártóval. Ugyanakkor 67 ország 2021-ben is képtelen lesz megfékezni a járványt a kevés ellenszer miatt. Különösen Ukrajnában, továbbá Kenyában, Mianmarban, Nigériában és Pakisztánban lehet kritikus a helyzet. Híven jellemzi, a gazdagok mennyire szívükön viselik a szegény országok sorsát, hogy a Moderna készletének száz, a Pfizer/BioNTechének pedig a 96 százalékát foglalták le előre a tehetős államok. Ugyanakkor az Oxford/AstraZeneca ígéretet tett arra, hogy készleteinek 64 százalékát a fejlődő országok számára biztosítja.
Az Egészégügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére hozták létre a COVAX programot, amely a szegényebb államok oltóanyaghoz jutását segítené. 2021 végéig 2 milliárd dózist juttatnának afrikai, ázsiai, latin-amerikai államoknak. A program azonban eddig teljes kudarc. A pénzfelajánlások hiánya miatt mindössze 200 millió dózist foglaltak le a program keretében, illetve további 500 millióra van ígéret. Az előbbit a Serum Institute India gyártja. Az oltóanyag elosztásáért felelős Gavi is elismerte, teljes csőd fenyeget. Elképzelhető, hogy csak 2024-re sikerül beoltani a szegény országokban élőket. Súlyos gondot jelent az is, hogy a fejlődő országok kevés olyan hűtőberendezéssel rendelkeznek, amely alacsony hőmérsékleten tartaná az oltóanyagot.
A gazdagabb országokban is akadnak gondok, bár egészen más jellegűek: az emberek szkepticizmusával kell megküzdeni. Az Ipsos felmérése szerint miközben Kínában a lakosság 97, Brazíliában és Ausztráliában 88-88, Indiában pedig 87 százaléka oltatná be magát, Magyarországon és Lengyelországban ez az arány 56-56 százalék, Franciaországban pedig 59 százalék. Még drámaibb adatokat közölt a CNEWS ügynökség, amely szerint a franciák 61 százaléka nem tervezi beoltatni magát. Egy összeesküvéselméletekkel foglalkozó szervezet vezetője, Rudy Reichstadt szerint az alacsony értékek összefüggésben állhatnak azzal, hogy a kormányzat hibákat követett el a járvánnyal szembeni küzdelemben. A franciák ugyanakkor eleve ellenérzésekkel fogadják a gyors oltásokat.
Elég oltóanyag lesz Európában
Az Európai Gyógyszerügynökség már december 21-ikén véleményezheti az első koronavírus elleni vakcinát, a Pfízer/BioNTech oltóanyagát. Kedvező elbírálás esetén az Európai Bizottság két napon belül megadhatja az engedélyt, vagyis a szert december 23-ikától teríteni lehet a piacon. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerdán az Európai Parlamentben jelentette be, hogy az oltási kampány minden országban ugyanazon a napon elkezdődhet. A járvány legyőzéséhez szerinte a lakosság legalább 70 százalékát be kell oltani.
Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság az EU27-ek nevében kétmilliárd adag oltóanyag beszerzésére kötött előszerződést hat gyógyszergyártóval, ami bőven kielégítheti az igényeket. Ezek a megállapodások amolyan foglalónak minősülnek azokra vakcinákra, amelyekből a tagállamok majd vásárolni szeretnének. Amint a szerek megkapják a brüsszeli engedélyt, az egyes országok a lakosságszámuk alapján fognak részesülni belőlük.
Az Európai Bizottság és a tagállamok megállapodása alapján a kormányoknak nemzeti oltási stratégiákat kell kidolgozniuk annak érdekében, hogy az oltóanyagok időben és koordinált módon váljanak elérhetővé a polgárok számára. Az ehhez nyújtott brüsszeli iránymutatások szerint az egészségügyi szolgálatoknak kellő kapacitással kell rendelkezniük a Covid-19 elleni oltások beadásához. Az oltásokat könnyen hozzáférhetővé és megfizethetővé kell tenni a célcsoportok számára. A hatóságoknak fel kell készülniük az eltérő tulajdonságokkal, tárolási és szállítási igényekkel rendelkező oltóanyagok alkalmazására. Végül a tagállamoknak közérthetően kell tájékoztatniuk a lakosságot.
A brüsszeli uniós testület ajánlásokat tett azzal kapcsolatban is, hogy az oltási kampány során a tagállami hatóságoknak mire kell figyelniük. Eleinte az elhalálozások számának csökkentésére és az egészségügyi ellátórendszerek tehermentesítésére kell összpontosítaniuk. Elsőbbséget kell élvezniük az egészségügyi dolgozóknak, a 60 év felettieknek, azoknak, akik az egészségi állapotuk miatt fokozott kockázatoknak vannak kitéve, a kulcsfontosságú munkavállalóknak, azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkájuk jellegéből adódóan nincs lehetőségük fizikai távolságtartásra illetve a hátrányos helyzetű csoportoknak.
