Miután Magyarország és Lengyelország egyre többször hivatkozik a „hagyományos” értékekre, a jogállami összecsapás mind inkább a kulturkampf jellegét ölti – írja a Financial Times, amely rövid időn belül másodszor foglalkozik vezércikkben a magyar kormánnyal és annak lengyel szövetségesével. (Korábban arra figyelmeztetett, hogy az Orbán-kabinet fogja a rövidebbet húzni, ha megvétózza az uniós költségvetést, illetve a mentőcsomagot – a szerk. megj.)
A szerkesztőségi állásfoglalás rámutat, hogy alig ült el a vita a jogállami mechanizmus ügyében, az összecsapás egyre élesebb válik a két fél között. Az Európai Bíróság éppen most döntött Budapest és Varsó ellen, de itt már nem is csak a demokráciáról van szó. Fokozódó kulturális háborúskodás zajlik. A nacionalista Fidesz úgy döntött, hogy éppen most módosítja az alkotmányt, megfosztva ily módon a meleg párokat az örökbefogadás jogától. A PiS pedig egyenesen hadjáratot folytat az LMBT-jogok ellen.
A városi fiatalság mindkét országban liberális, de két társadalom inkább konzervatív sok nyugati államhoz viszonyítva. A hatalmon lévő pártok a családi értékeket hirdetik és ez népszerű a vidéki idősebb szavazótáborban. Ám a hagyományos értékek propagálása elhomályosítja, hogy igazából mi is a tét Brüsszellel és a nyugati partnerekkel szemben: a demokrácia és a jogállam, az igazságszolgáltatás reformja, a sajtó korlátozása, a fékek és ellensúlyok leszalámizása. Ez mind arra szolgál a Fidesznek és a PiS-nek, hogy még jobban beássák magukat a hatalomba.
Mindkettő azt állítja azonban, hogy csupán védekezik, mert az EU „idegen” liberális értékeket szándékozik rájuk kényszeríteni, holott azt a két társadalom egyáltalán nem akarja. Emellett Magyarországon a hatalom azt a képtelen állítást terjeszti, hogy az unió 34 millió migránst kíván a tagállamokra erőltetni. Persze ez csupán arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet az értesülésekről, miszerint Orbán szövetségesei uniós programokon szedik meg magukat.
Brüsszelnek oda kell figyelnie arra, hogy tagjai eltérő szociokulturális háttérrel rendelkeznek. Ám mivel a szervezet a demokráciára és a jogállamra épül, nem engedheti meg, hogy egyes országokban lebontsák ezeket az értékeket, vagy hogy hátrányos megkülönböztetést alkalmazzanak sebezhető kisebbségek ellen. A mostani jogállami holtpont éppen azért állt elő, mert az EU igyekszik megvédeni ezeket az alapvető demokratikus elveket. De szó sincs arról, hogy idegen normákat szeretne bárkire is rátukmálni.
Minden eddiginél nehezebb feladat vár az Európai Bíróságra, mert a Bizottság és a Tanács rátestálta, hogy mondjon ítélet a magyar és lengyel demokrácia leépítése ügyében. A luxemburgi testület jó pár kényes ügyben határozott már, de egyiket sem hatotta át ennyire a politika. Úgy hogy a bírák idáig kerülték az ilyen témákat. Ám most a jogállami mechanizmus kapcsán rájuk hárul, hogy eldöntsék: összhangban-e még az EU jogával és értékeivel, amit Budapest és Varsó művel.
A Bizottság és jó pár nyugati tagország évek óta azzal vádolja a magyar és a lengyel kormányt, hogy az lebontja a demokratikus normákat, aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét és támadja a sajtószabadságot. Ám idáig nem sikerült egyiket sem jobb belátásra téríteni.
Egy uniós diplomata szerint a mostani esetben félő, hogy magyar és lengyel vezetők, illetve hatalompárti orgánumok azzal vádolják meg az EUB-t: az tisztességtelen, elfogult sőt, korrupt. Mindenesetre valószínű, hogy a két ország hamarosan a testülethez fordul, mert úgy ítéli meg, hogy ellentétes a közösségi joggal, ha a jövőben a közös játékszabályok betartásától függ a brüsszeli támogatások folyósítása.
A döntés várhatóan gyorsított eljárásban lát napvilágot és így van esély rá, hogy záros határidőn belül véget ér a patthelyzet. Ha a két ország nem engedelmeskedik, akkor következhet a büntetés, mégpedig ott, ahol az a lehető legérzékenyebben érinti őket: a zsebüknél. Gunther Krichbaum, a Bundestag Európai Ügyek Bizottságának CDU-s elnöke nyomatékosan igyekezett Budapest és Varsó lelkére kötni: eszükbe ne jusson ellenkezni, mert különben átlépik a vörös vonalat. Az EU alapja ugyanis az, hogy betartják a törvényeket és az ítéleteket, az igazságot pedig az Európai Bíróság szolgáltatja.
Teljes káosz alakult ki az Európai Néppárt frakciójában, mert két napja még annak állt a zászló, hogy sikerül kipiszkálni Deutsch Tamást, akkor pedig megy a többi magyar képviselő is, ám a Merkel-kormány és a CDU vezetése másként határozott. Emiatt azután kénytelen volt meghátrálni a csoport elnöke, Weber, noha ő volt a magyar delegációvezető brutális kirohanásának sértettje.
Deutsch kizárását a régi, polgári-liberális iskola híve, Othmar Karas vetette fel, éppen az említett inzultus miatt. Az osztrák politikus úgy érezte, hogy a csendes többség mellette áll, mert a pénzügyi csomag blokádja végképp a Fidesz ellen hangolta a képviselők zömét. Hozzáértők azt mondják, ha felteszik szavazásra a kérdést a szerda esti online frakcióülésen, biztosan meglett volna a kétharmad. Ezt persze nem lehet biztosra venni, de nem is jutottak el odáig a dolgok, mert Berlinből az a parancsolat jött, hogy nem kell kiélezni a helyzetet, hiszen a magyar Országgyűlésnek még el kell fogadnia a korona-alapot. Azon kívül a német kereszténydemokratáknak jelenleg nincs elnökük, de bárki is kapja meg a tisztséget, meg kell hagyni a lehetőséget számára, hogy véleményt nyilvánítson egy ilyen fontos kérdésben – szólt a másik érv.
Ezért azután Weber és a többi képviselő engedelmeskedett, pedig előtte három órán keresztül más sem lehetett hallani, hogy a Fidesznek már semmi közbe a pártcsalád értékeihez. A végén született egy határozat, ám amikor a részvevők másnap elolvasták a szöveget, sokan felháborodtak, mert abból hiányzott az a rész, amelyet a váratlan német közbeavatkozás után éppen Karas indítványára illesztettek bele, hogy ti. február végéig határoznak a Fidesz tagságáról, és hogy az alapszabály módosításával ezután a frakció is illetékes lesz ilyen kérdésben. Ezért másnap Weber válságtanácskozásra hívta össze a képviselőcsoport elnökségét, majd megerősítette, hogy marad az eredeti döntés, azaz közeleg a döntő összecsapás a Fidesszel.
Az európai kereszténydemokraták visszariadtak attól, hogy szakítsanak Orbán Viktorral, miután frakcióvezetőjüket Deutsch Tamás pár hete a Gestapóval emlegette egy lapon. A német politikus mégis a magyar kormányfő bizalmasának kizárása ellen voksolt. A luxemburgi kereszténydemokrata Christoph Hansen úgy értékelte a helyzetet, hogy ha egy párt aláássa a jogállamot, korlátozza a média függetlenségét, továbbá összeesküvés elméleteket terjeszt, nos, akkor semmi keresnivalója az EPP-ben.
A Fidesz népszerűségét nem növelte az sem, hogy emberei heteken át lázítottak a jogállami mechanizmus ellen, noha az éppen az európai alapértékek megsértését „honorálja” a brüsszeli pénzek visszatartásával. A luxemburgi politikus, akinek a nagyapját és a nagybátyját is koncentrációs táborba vitték annak idején a nácik, azt mondja, hogy a Gestapo-hasonlat az utolsó csepp volt a pohárban. Itt nem csak Webert érte sérelem, hanem egy egész európai nemzedék érzi találva magát. Ha pedig Deutsch-sal együtt veszi a kalapját a többi 11 fideszes EP-képviselő, ez olyan veszteség, amit Hansen jól el tud viselni. Nélkülük is a Néppárt marad a legerősebb frakció.
Karas megpróbálta kicsikarni az erőpróbát, de a végén nem Deutsch kizárásáról voksoltak, hanem határozatban ítélték el annak szavait. De az alapvitát megint csak elhalasztották. Ebbe alighanem belejátszott az is, hogy jók a gazdasági kapcsolatok Berlin és Budapest között. Caspary, a CDU strasbourgi küldöttségének vezetője nemrégiben méltatta, hogy a fideszes törvényhozók milyen konstruktívan vesznek részt mind a bizottságok, mint a frakció munkájában.
A lap úgy értékeli, hogy az Európai Néppárt már megint térdre rogyott Orbán Viktor előtt. Vagyis fontosabb volt számára a hatalom megtartása, kerül, amibe kerül, mint az, hogy kitartson az értékei mellett – akár azon az áron, hogy kisebb lesz a frakciója. Persze ha rövid úton megválik Deutsch Tamástól annak kellemetlen következményei lettek volna, ezért a pártcsalád megint csak odébb tolta, hogy összecsapjon a miniszterelnökkel. Akár úgy is, hogy az egész Fidesz-delegációnak kiteszi a szűrét. Miközben a magyar vezető a kisujját sem mozdítja, hogy visszaterelje pártját az EPP értékeihez. Esze ágában sincs, már rég elhagyta a kereszténydemokrata elveket. Célja, hogy Európa jobbra tolódjon.
A fogas kérdés az a pártcsalád számára, hogy Orbán könnyebben elviseli a kizárást, mint a frakció a 13 magyar képviseli elvesztését. Nélkülük is a legnagyobb csoportot alkotja, de a Fidesz visszaüthet. Egy osztrák politológus szerint ha a magyar párt átül az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába, akkor alighanem követnék a Néppártból a bolgárok, horvátok és más keleti szervezetek is.
De kiválhat Karas és 40 támogatója is. A pártcsalád így is, úgy is osztódik. A Fidesz ugyanakkor választhatja a szélsőjobbos Identitás és Demokráciát is, benne az AfD-vel és a Ligával. Így annak megnőnének az anyagi lehetőségei – az EPP rovására. Utána pedig a frakció diktálhatna a kereszténydemokratáknak. Ezért nem jutott el töréspontig a viszony két napja. Ugyanakkor a Néppárt a liberálisok soraiból erősíthet. Viszont ha a Fidesz a konzervatívokhoz és reformerekhez megy, akkor ott biztosan lesznek olyan pártok, amelyek nem kívánnak közösködni a PiS-sze vagy a Fidesszel és inkább a Néppárthoz állnak át.
A szakember ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a szociáldemokraták mintájára a kereszténydemokraták is kezdjenek hozzá a belső megtisztulási folyamathoz.
Az Európai Bíróság legújabb ítélete csapást mér a magyar menedékpolitikára, miután a többi közt kimondta, hogy törvénytelen volt az emberek fogva tartása az azóta már bezárt tranzitövezetekben. De több más pontban is elmarasztalta a nacionalista magyar kormányt. Így azért, hogy a menedékkérők nem maradhattak az ország területén beadványuk elbírálásáig. A döntés az 5 éve húzódó eljárás végére tesz pontot. A Bizottság kezdeményezte még a menekülthullám csúcsán. A Helsinki Bizottság szerint az utóbbi 4 évben 50 ezer migránst tettek át a szerb határon.
A szervezet közleménye szerint Magyarország – Európában egyedülálló módon – meghonosította azt a gyakorlatot, hogy a rendőrség minden idegent átrakhat a déli határon, ha az illetőnek nincsenek érvényes papírjai. Nem kell meghallgatni és nem is kérhetik, hogy maradhassanak. Kiutasításukról soha nem egyedi elbírálás alapján döntöttek a hatóságok. Ráadásul a jelek szerint egyre többször fordul elő ilyen illegális kitoloncolás.
Az első számú európai bíróság az idén már negyedszer marasztalta el Magyarországot a közösségi jog megszegése miatt. Az ok ezúttal az volt, hogy magyar hatóságok módszeresen visszaküldik a migránsokat Szerbiába. Az EUB már jól ismeri Orbán Viktort. 2010 óta hét ítéletet hozott ellene, amihez társul az Emberi Jogi Bíróság 5 határozata. A legújabb verdikt előzménye az volt, hogy a Bizottság elfogadhatatlannak tartotta a menedékkérők kötelező elhelyezését a tranzitövezetekben. Azon kívül hogy az érintettek nem maradhattak Magyarországon, ha első fokon elutasították beadványukat, továbbá hogy az elfogott illegális bevándorlókat minden további nélkül visszaküldték Szerbiába.
2016 óta 33 990-an próbáltak menedékért folyamodni, de az Eurostat szerint közülük mindössze 5-en jártak sikerrel. Viszont a korábbi tapasztalatok, illetve Orbán és a jogállam viszonya alapján nem lehet tudni, lesz-e foganatja a mostani ítéletnek. Laurent Pech, a Middlesex-i Egyetem jogászprofesszora szerint pl. az autoriter magyar rendszer továbbra is tesz a civilek külföldi finanszírozása ügyében már korábban hozott határozatra, és valószínűleg ezúttal is így jár majd el, vagy de facto, vagy de jure.
Az Európai Bíróság elítélte Magyarországot, amiért az gyakorlatilag őrizetben tartotta a menekülteket az időközben megszüntetett tranzitzónákban. Vagyis az Orbán-kormány menedékpolitikája újabb kudarcot szenvedett Luxemburgban. A lap megjegyzi, hogy a magyar hatóságok még ma is alkalmazzák a módszert, hogy szépen átteszik a kézre kerített migránsokat a déli határzár túloldalára. Az néhány méteres szélességben még magyar terület, ám a kizsuppolás gyakorlata a bíróság szerint így is kitoloncolással egyenértékű. Azon kívül minden érintett számára lehetővé kell tenni, hogy benyújtsa a kérelmét és arról egyéni alapon határozzanak az illetékes szervek.
Egy nagy lengőt vitt be az Európai Bíróság az Orbán-kormánynak a menekültek ügyében, noha a viszony már így is feszült az EU-val a jogállami mechanizmus, a Fidesz EPP-beli szerepe, valamint a melegek jogait korlátozó új keletű alkotmánymódosítás miatt. Most ehhez jött hozzá a migránsok régi-új témája. Magyarország alapvetőn elutasítja az unió menedékpolitikáját. A kvótarendszerben kísérletet lát arra, hogy rákényszerítsék menekültek befogatására, megsértve ily módon a nemzeti szuverenitást.
Az ítélet azonban csapás a hivatalos budapesti irányvonal számára, így kemény reakcióra lehet számítani. Igaz, hogy a két tábort májusban felszámolták a szerb határ mentén, de a döntés kimondja, hogy a visszás állapotoknak már sokkal korábban véget kellett volna vetni. Hiszen a Bizottság idestova 5 éve eljuttatta kifogásait a magyar vezetésnek.
Az újság emlékeztet arra, hogy Orbán a minap még önmagához képest is igen szarkasztikus kommentárt fűzött a jogállami kompromisszumhoz, amikor arról beszélt, hogy elhárította a spekuláns Soros tervét. Mondván, hogy az üzletember sok ezer civil szervezetet, kutató intézetet, és aktivistát tart kézben, parlamenti képviselőket vesz meg, uniós biztosokat juttat pozícióba, mert ki akarja kényszeríteni a nyílt társadalmat, illetve a migrációt.
A lap azt gondolja, hogy az Európai Bíróság döntése után javulnak annak a 6 ezer menekültnek az esélyei, aki jelenleg Szerbiában vesztegel, hogy bejusson az unió területére. Ha Magyarországra akarnak menni, akkor a kérelmet csakis Belgrádban, vagy Kijevben adhatják be a magyar konzulátuson, de a Bizottság emiatt is kötelezettségszegési eljárást indított. Úgy hogy az Orbán-kormány kénytelen változtatni az eddigi gyakorlaton és ez reményt ad annak a 450 migránsnak is, aki a Majdan nevű kis településen, a magyar-román határon dekkol, embertelen körülmények között.
A folyóirat munkatársa a helyszínen kérdezte meg az érintetteket, akiknek semmiféle tisztálkodási lehetőségük nincs, élelem legfeljebb csurran-cseppen nekik. Többen már megpróbáltak átkeveredni a határzáron, de hiába. A kapuk lezárultak Románia, Horvátország és Bosznia felé is. A településen gyakorlatilag hajléktalanként élnek, ezért régi, elhagyatott házakat törnek fel, hogy legalább aludni tudjanak hol. De bemennek olyan épületekbe is, amelyeknek van tulajdonosuk.
A kommentár ködgránátnak minősíti a legújabb magyar alkotmánymódosítást, kiemelve, hogy ezután még inkább kikerül az ellenzék és a média ellenőrzése alól a korrupció, valamint a kegyencrendszer. Merthogy a keresztény értékek állítólagos védelme csupán a klasszikus elkendőzést szolgálja. Ezt pontosan alátámasztja a mostani parlamenti vita. Mert teljesen jogos az európai kritika a melegek jogainak szűkítése miatt, ám közben nem szabad szem elől téveszteni, hogy az érzelmektől átitatott kérdés az elől igyekszik elvenni a rálátást, hogy mi történik a közpénzekkel.
Pontosan ezt akarja Orbán és jobboldali-nemzeti kormánya. A jóváhagyott javaslat ugyanis előirányozza, hogy elvesztik közpénzjellegüket azok a költségvetés tételek, amelyeket valamelyik hatalom közeli alapítványba irányítanak át. Ez kemény húzás, miután csak pár napja jött létre az egyezség Brüsszellel, aminek lényege, hogy a jogállami normák segítségével akadályozzák meg az uniós alapok lenyúlását. Oda kell rá figyelni, akárcsak az LMBT-jogokra.
