Előfizetés

Fél év alatt egy család – így működik az elhárító szabály

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.19. 07:00

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Teljesen ellehetetlenítette a kormány a menekültkérelmek benyújtását: az új rendszerben csaknem fél év alatt mindössze egy család indítványát fogadták be.
Az elmúlt fél évben egyetlen családnak engedélyezték, hogy menedékkérelem céljából beutazzon Magyarországra. És ez még mindig nem jelenti azt, hogy ők meg is kapják a menekültstátuszt – tudta meg a Népszava Léderer Andrástól, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi szakértőjétől.
Lapunk már júniusban, a tranzitzónák bezárása után arról írt, hogy a kormány saját szempontjából sikeres módját találta meg a menekültek kirekesztésének: a menedékjogot kérők csak Magyarország belgrádi és kijevi külképviseletein kezdhetik meg az eljárást. Akkor heten, azóta összesen 26-an próbálkoztak a magyar követségeken, de október végégig 14 igénylőt már vissza is utasítottak – mondta lapunknak Léderer.
Nem véletlen, hogy ilyen kevesen próbálkoznak: a kormány igyekszik eltántorítani a jelentkezőket. Aki elmegy valamelyik külképviseletre, az először egy időpontot kap, amikor közölheti szándéknyilatkozatát arról, hogy Magyarországon nyújtaná be menedékkérelmét – magát a kérelmet ugyanis csak magyar területen lehet beadni. Ezután egy 60 napos elbírálási időszak következik, amely során elbírálják a kérelemről és beutazásról szóló igényt, majd a magyar hatóság egymondatos (jellemzően elutasító) e-mailt küld a kérelmezőnek.
A módszer teljesen ellentmond az EU menekültügyi szabályainak – jegyzi meg Léderer –, mert az uniós eljárásrend kimondja: a nemzetközi védelmet kérő személyt akkor sem szabad visszatoloncolni a tagállam határán túlra, ha érvényes papírjai sincsenek; helyette biztosítani kell, hogy elbírálják kérelmét. Az uniós szabályokat kicselező módszer miatt az Európai Bizottság október végén újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az Orbán-kabinetnek két hónapon belül kell válaszolnia a felvetett érvekre, különben az uniós testület a következő szakaszba lépteti az eljárást. A Magyar Helsinki Bizottság szakértője így sem vár gyors megoldást, további jogi vitákra, és helyezkedésre számít a kormány részéről.
Sürgős megoldást kíván viszont az Európai Bíróság december 17-i ítélete, amelyben a tranzitzónák egykori felállítását, a menekültek tömeges és sokszor erőszakos visszatoloncolását is jogsértőnek találták. A döntés – amelyet egy nappal a migránsok világnapja előtt fogadtak el – azonnali hatályú, a jogsértőnek talált törvénypasszusokat rögtön módosítani kell. Ha ez nem történik meg, az Európai Bizottság ismét az uniós bíróság elé citálja az érintett országot, aminek ekkor már napi bírságot vagy egyösszegű büntetést kell fizetnie, amíg nem hangolja újra a kérdéses törvényeket.
Magyarországon ehhez a menekültügyi és az államhatárról szóló törvény pontjait kellene módosítani, mondta kérdésünkre Léderer. A kormánynak ehhez láthatólag semmi kedve – Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon kardoskodott a döntés ellen – de egy ilyen határozatot ők sem hagyhatnak figyelmen kívül. Előbb-utóbb az Országgyűlés elé kell vinni az ügyet. A Népszava a bíróság döntésében érintett minisztériumokat – az igazságügyi, a belügyi, külügyi tárcát és a Miniszterelnökséget – is megkereste, de cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ.

A reptérről a határra vitték a menekülteket

A Magyar Helsinki Bizottság egyik ügyfelének esete teszi igazán testközelivé azt, hogy a száraz jogi vita valójában emberéletekről szól. Az éhínség és polgárháború elől menekülő jemeni asszony gyerekeivel 2019 tavaszán, repülővel érkezett Magyarországra. Már a reptéren közölte, hogy útlevele hamis és menedékjogot szeretne kérni a helyi hatóságoktól. A rendőrök ehelyett furgonba ültették a többgyerekes családot, és több órás autókázás után Szerbiában, egy határ menti erdőben tették ki őket az éjszaka közepén. A család másfél napot töltött az erdőben, míg egy helybéli elmondta nekik, merre találják a menekülttábort, ahol azóta is élnek. Léderer szerint nem csak az eljárás módja döbbenetes, hanem az is, hogy jogszerűen történt: a rendőrök a magyar idegenrendészeti szabályozás szerint jártak el.

Meglesz a pénz a Lánchídra

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.12.19. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A főváros kész megfizetni a kivitelező által kért többletet. Karácsony Gergely már be is adta az erre vonatkozó módosító indítványát.
Jövő év elején aláírhatják a Lánchíd felújítására vonatkozó vállalkozói szerződést a legolcsóbb ajánlatot tevő kivitelező céggel. A lényeges pontokban, így a műszaki tartalomban, a jogi feltételekben, a határidőkben és az árban a Népszava információi szerint már megegyeztek, így csak a közbeszerzési eljárások befejező aktusa maradt hátra. Ennek részeként le kell ellenőrizni a két ajánlatot benyújtó cég által beadott dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat. Ha ezek közül valami hibádzik, akkor az ajánlatot érvénytelennek kell nyilvánítani.
Az ajánlati szakasz december 15-én zárult le. Az első körben bejelentkező négy cég közül csak az A-Híd Építő Zrt. és a STRABAG Általános Építő Kft. nyújtott be ajánlatot. A Közgép Zrt. és a Dömper Kft. úgy találta, hogy nem lenne tanácsos egy ilyen nagyszabású ellenzéki projektben részt venni. A kormány által hevesen támadott Strabag és a hazai politikai klímának jobban kiszolgáltatott A-Híd is komolyan elgondolkodott a folytatáson. Végül az utóbbi adta a jobb ajánlatot.
A főváros közlése szerint a legalacsonyabb ajánlat bruttó 26,75 milliárd forint, ami az idén januárban eredménytelennek nyilvánított előző tendernél jóval kedvezőbb, mivel az akkori legkisebb ajánlat bruttó 35,29 milliárd forintról szólt a Váralagút felújítása nélkül.
– Egyáltalán nem igaz, hogy a Lánchíd felújítására kedvezőbb ajánlatot kapott a főváros, az ár ugyanis nem csökkent, hanem nőtt 5 milliárd forinttal – jelentette ki Vitézy Dávid, Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója az Indexnek, amit azután a Népszavának is megerősített.
A Fővárosi Közgyűlés januári ülésére készült előterjesztés szerint a legolcsóbb ajánlati ár nettó 24,643 milliárd forint volt, amit egyébként akkor is az A-Híd adott. Az előterjesztés szerint ebben a Lánchíd mellett a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró rekonstrukciója is benne volt. A Váralagút felújítására akkor a Közgép adta a legolcsóbb ajánlatot 9,9 milliárddal, míg az A-Híd 11,2 milliárdot kért volna. A legolcsóbb együttes ajánlat nettó 35,8 milliárd forint volt, amelyet a Közgép adott. Ez bruttó 45 milliárd forintot jelent.
A főváros által említett 35,29 milliárdos összeg egy másik dokumentumból derül ki. A 2019. szeptemberi tenderbontáskor az A-Híd ajánlata valóban bruttó 35,29 milliárd volt a hídra, a villamosalagútra és a szakértői és mérnökdíjakra és a tartalékkeretre együtt. A Lánchíd felújításáért viszont önmagában csak bruttó 21,27 milliárdot kértek. Ez viszont 5,5 milliárddal kevesebb a mostani összegnél. Túlárazásról azonban a Népszava által megkérdezettek szerint nem érdemes beszélni, hiszen több mint egy év telt el az előző ajánlattétel óta, változtak az anyagárak és a munkabér költségek is.
Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a fedezetet biztosító hatályos engedélyokirat bruttó 23,366 milliárd forintot biztosít a teljes beruházásra. Ebben benne van a kivitelezés költsége, a tartalékkeret, mérnökdíj, egyéb költségek, mint például hatósági és szakértői díjak, független labor.
A legmagasabb ajánlat alapján a teljes beruházási időszakra – 2021-2023 között - 4,69 milliárd forinttal, a legalacsonyabb esetén 3,39 milliárd forinttal kell emelni az engedély okirat összegén – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki azt is elárulta, hogy a városvezetés úgy tervezte meg a jövő évi költségvetést, hogy legyen lehetőség belső átcsoportosítással 2021-re biztosítani a szükséges és elégséges fedezetet. Ennek érdekében a főpolgármester pénteken költségvetési módosító javaslatot nyújtott be és két „Lánchíd tartaléksort” (közlekedésfejlesztési céltartalékokat) átcsoportosított teljes egészében a Lánchíd 2021. évi felújítására. Ezzel megteremtette a fedezet a korábban számítottnál magasabb költség kifizetésére, legalábbis jövőre.
Amennyiben a 6 milliárd forintot (ez éppen a beruházás áfa tartalma, azaz egyik költségvetési zsebből megy a másikba) biztosítja a kormány, akkor az EIB-vel kötött megállapodás alapján a maradék összeget a meglévő keret terhére tudja finanszírozni a főváros – tette hozzá a főpolgármester-helyettes.

Gyorstalpalón edződött a parlamenti őrség

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.19. 06:20

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A fegyveres testület 12 tagja vett részt a két hetes tanfolyamon.
Kéthetes tanfolyamon oktatták a puszta kezes önvédelem fogásaira az Országgyűlés őreit – tudta meg a Népszava. A Parlament üvegzseb oldalára feltöltött dokumentum szerint az Országgyűlési Hivatala „rendvédelmi közelharc instruktor tanfolyamra” kötött szerződést a Milipol Zrt.-vel. A november 19. és december 3. között zajló képzésért 15,2 millió forintot kért el a hadi és rendvédelmi beszerzésekkel foglalkozó, az állami megrendeléseken rendszerint jól szereplő cég.
A leírásból csak feltételezni lehetett, hogy a házőrség tagjait képezték ki, a parlamenti hivatal azonban kérdésünkre megerősítette: a fegyveres testület 12 tagja vett részt a két hetes tanfolyamon. Vagyis, egy őr kiképzése átlagosan 1,26 millió forintjába került az adófizetőknek. Ez drágának tűnhet, de – mint a hivatal válaszából kiderült – az összeg tartalmazta a képzéshez használt 12 darab speciális védőfelszerelés árát; ráadásul a házőrség tagjai elvileg oktatói szintű tudást sajátítottak el a képzés alatt, és későbbiekben ők fogják felkészíteni társaikat.

Felmerülhet a kérdés, hogy a tanfolyamra egyáltalán miért van szükség, hiszen – amellett, hogy jelentős fegyverarzenállal rendelkeznek – az Országgyűlési Őrség tagjai valamilyen szinten mind jártasak a test test elleni harcban. Ez azonban a jelek szerint nem elég. A hagyományos rendvédelmi közelharc képzés ugyanis főleg az aktívan vagy passzívan ellenszegülő ellenfél megfékezéséről szól, a hirtelen támadásokra kevésbé készít fel. A kéthetes tanfolyam során viszont éppen a váratlanul érkező pusztakezes vagy fegyveres támadás kivédését tanították az úgynevezett Spear Systemben. „A veszélyessége ezeknek a támadásoknak, hogy mivel ritkán tapasztalja meg az ember, ezért kezelésében nem igazán van gyakorlata. A rendszer alkalmas arra, hogy ezekre a támadásokra felkészítsen, mert ösztönös reakciókra, mozdulatokra épít, és a legegyszerűbb technikákat alkalmazza” – indokolta a képzés szükségességét lapunknak a parlamenti hivatal. A kérdésre, hogy miért éppen a Milipollal szerződtek, annyit közöltek, hogy Magyarországon ez a cég rendelkezik „kizárólagos képviseleti joggal” – és sok választási lehetőségük sem volt, mert Magyarországon egyetlen küzdősport-iskola sem tanítja a SPEAR-önvédelmi rendszert. (A válaszból ugyanakkor nem derül ki, hogy a Milipol az önvédelmi technika vagy a speciális védőfelszerelés terén élvez monopolhelyzetet, és hogy a felszerelést bérelte vagy megvette a házőrség. Pontosító felvetésünkre az Országgyűlési Hivatal nem reagált, a Milipol pedig nem válaszolt a megkeresésekre.)
Szakmai körökből úgy tudjuk, hogy a Milipol forgalmaz és adott esetben bérbe is ad bizonyos speciális védőfelszereléseket. A SPEAR System önvédelmi rendszert kifejlesztő, Tony Blauer nevével fémjelzett kanadai iskola pedig maga is kínál óráihoz egy egész testet borító páncélzatot. Így nem kizárt, hogy ezeket használták a házőrök is. A lapunknak névtelenül nyilatkozó szakember egyébként nem tartja túlárazottnak a szerződést: szerinte egy tréner akár 8-15 ezer forintos óradíjjal dolgozhat, ha pedig külföldről hívják meg az oktatót a budapesti képzésre, akkor a megbízónak állnia kell a tanár utazási és szállásköltségeit.
A Milipol Zrt. rendszeres beszállítónak számít a Kövér László házelnök által alapított, több mint 400 fős házőrségnél: a közbeszerzési értesítő szerint 2017 óta több mint 600 millió forintos értékben látták el a szervezetet egyenruhákkal, kiegészítőkkel, testkamerákkal. A tanfolyamról kötött szerződésük ehhez képest kis tételnek számít – 15 milliós értéke miatt pedig nem is kellett rá közbeszerzési eljárást kiírni.

A félelem lándzsája

A SPEAR (lándzsa) egy angol mozaikszó, ami magában is leírja a technikát (Spontaneous Protection Enabling Accelerated Response – spontán védelem, ami lehetővé teszi a gyorsított választ). Az önvédelmi rendszert a küzdősportokkal is foglalkozó Tony Blauer fejlesztette ki a nyolcvanas években. Lényege a felismerés, hogy pánikhelyzetben a tudatosan begyakorolt harcművészeti fogások többsége haszontalan vagy kivitelezhetetlen – éppen ezért olyan mozdulatokra kell építeni a védekezést, amit egy a megtámadott személy önkéntelenül is tenne félelmében vagy izgatottságában. A módszert mára világszerte számos rendőri, katonai különítmény alkalmazza, a gyakorlásához kifejlesztett High Gear páncélzatot pedig – amely a testre illeszkedve véd az ütésektől, szúrásoktól – típustól függően 2000-3000 dollárért lehet megvásárolni Blauer cégétől.