Nyílt levél prof. dr. Kásler Miklósnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének
Tisztelt Miniszter úr!
Engedje meg, hogy megköszönjem azt a gesztust, mellyel a közelgő karácsony kapcsán levéllel fordult hazánk közoktatásának robotosaihoz, a pedagógusokhoz.
Megható, ahogy a „nemzeti érték” gyermekek neveléséről ír, higgye el a pedagógusok – akik valóban nem szakmát, hanem hivatást választottak – hasonlóan éreznek, gondolkodnak. Az Ön és a mi gondolatvilágunk közötti különbséget azonban jól példázza az, hogy nemzeti hagyományaink átadása mellett, a világ dolgaiban való jártasságra is igyekszünk nevelni a ránk bízottakat.
A szeretet ünnepének közeledtekor kimondottan jól esnek szavai arról, hogy mi pedagógusok különös megbecsülést érdemlünk. Talán nem áll messze az igazságtól, ha úgy vélem, hogy a „különös” kifejezés jelentését tekintve jelentős a különbség az Ön, és a pedagógustársadalom egészének értelmezése között, mint ahogy az sem, hogy kollégáim között számosan gondolnak mást Jézus szerepéről és jelentőségéről, mint Ön. Nincs ez másként a való világban sem.
Tisztelt Miniszter úr!
Az Önök kormánya – nem titkoltan – a két világháború közötti közoktatás eredményeit tekinti mérvadónak, hatalomra kerülésük pillanatától. Ennek szellemében alakították át a közoktatás egészét, a fenntartástól a tartalmi szabályozáson át, a pedagógus státusz meghatározásáig bezárólag. Meglátásom szerint – az említett időszakhoz viszonyítva – két dologgal még tartoznak:
1. A pedagógus bérek értékkövetése, és a pálya presztízsének szavatolása.
2. A Vallás és Közoktatási Minisztérium ismételt felállítása.
Míg az első valóban nemzeti érdek, addig a VKM reinkarnációja távolról sem az.
Éppen ezért elfogadhatatlan, hogy az Ön levele semmisnek tekinti a szekularizáció Alaptörvényben rögzített tényét. Mondanivalójának megfogalmazásakor figyelmen kívül hagyta azok érzéseit és értékeit, akik nem az Ön és kormánya által bőkezűen (az állam által fenntartott intézmények rovására) támogatott keresztény szellemiségű iskolákban tesznek eleget nap, mint nap hivatásuk kihívásainak.
Miniszter úr!
Ön, arra a szekularizált állam tényét rögzítő Alaptörvényre tett esküt, mely tilt mindenféle megkülönböztetést. Ebből következően Önnek, mint az ágazatért felelős miniszternek nincs joga nyílt és egyértelmű világnézeti elkötelezettséget mutató levelet hivatalán keresztül eljuttatni hazánk összes iskolájába.
A hit az egyén legbensőbb sajátja, nem tartozik a nyilvánosságra. Sem Ön, sem más ember esetében.
Kérem, tartsa ezt tiszteletben!
Üdvözlettel: Mendrey László
a PDSZ egykori elnöke, volt pedagógus, közoktatási szakértő