Országosan nagyjából 150 milliárd forintot tesz ki a kormány döntése következtében elengedett kis- és középvállalkozások (kkv) által fizetett iparűzési adó, ennek 70 százaléka pedig a nagyvárosok költségvetéséből hiányzik majd – mondta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere.
A kormányfő szombaton ugyanis arról beszélt - miután a a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) vezetőségével tárgyalt -, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv), valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január elsejétől a felére csökkentik. A 25 ezer fő alatti településeknek a kormány támogatást ad, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig majd egyenként tekintik át.
A lapunknak nyilatkozó polgármesterek többsége szerint a döntés veszélyezteti az elvonással sújtott városok működést is, az pedig biztos, hogy a megszorítások életszínvonal-csökkenéssel járnának. A települések ugyanis részben ebből a bevételből támogatták a területükön működő bölcsődéket, óvodákat, de ebből jutott a szemétszállításra, a világításra, a parkok ápolására, kultúrára és a különböző helyi bérpótlékokra, rendőri jelenlétre is.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint a döntés különösen azokat a városokat érinti érzékenyen, amelyek területén nem működnek nagy cégek, ilyen például Eger, Kaposvár, Szekszárd vagy Pécs. Ezen városok esetében az a kérdés, mekkora lesz az állami kompenzáció, mert az iparűzési adójuk nagy része a kkv-ból származik. A kormánypárti vezetésű Győrben, Székesfehérváron, Debrecenben vagy Nyíregyházán viszont teljesen mások az arányok, ezeken a településeken több nagyvállalat is működik. Úgy vélte, a nagy önkormányzatok még mindig nem értik a kormány politikáját: minden pénz az államé, függetlenül attól, hogy hol jelentkezik. - Legfeljebb nem lesz pénz kultúrára, sportra, nem jut támogatás a civil szervezeteknek. Bedőlni, csődöt jelenteni viszont senki sem fog, arra vigyáznak – tette hozzá.
- Majd csak a jogszabályban megjelenő részletszabályok pontos ismerete után lehet kiszámolni, hogy ez a mostani döntés mekkora bevételkiesést jelent az önkormányzatnak, azaz mekkora adókedvezményt a fehérvári vállalkozásoknak – mondta lapunknak Cser-Palkovics András, a város fideszes polgármestere. Szerinte meghatározó lesz, hogy mit tekint majd a jogalkotó kkv-nak, azaz kikre vonatkozik ez az átmeneti időre szó adókedvezmény 2021-ben. - A sosem látott mértékű fejlesztési források mellett most valószínűleg bizonyos területeken működési támogatásra is szükség lehet, de erről a pontos szabályok ismerete nélkül nem lehet felelősen nyilatkozni – tette hozzá a városvezető.
Az iparűzési adó egy részének elengedése a kormánypárti polgármestereket is érzékenyen érinti: - Az egy dolog, hogy fejlesztés egyáltalán nem lesz jövőre, de ez a lépés ellehetetleníti a működésünket is – mondta lapunknak egy név nélkül nyilatkozó fideszes polgármester. A városvezető szerint „éppen csak kezdenek magukhoz térni a döbbenetből” a bejelentés után, de már most látszik, hogy a helyiek számára alapvető életminőség romlással járó megszorításokra kényszerülnek majd. - Eddig ingyenes volt a bölcsődei ellátás, mostantól fizetni kell érte. Önkormányzati büdzséből egészítettük ki a nálunk dolgozó egészségügyiek bérét, várhatóan ezt is el kell majd vennünk, vagyis ennek hiányában sokan felmondhatnak majd, ami akár intézménybezáráshoz is vezethet. Mi fizettük a rendőrök túlórapótlékát, ezt sem tudjuk várhatóan kigazdálkodni, kevesebb rendőr lesz majd az utcákon. Eddig évente hatszor-hétszer nyírtuk a füvet a közterületen és tettük rendbe a parkokat, most legfeljebb kétszer – sorolta a tételeket. - Emögött még a politikát sem látom, mert ez a fideszes településeken is csak általános leépülést hoz majd, inkább a pánik jelének tartom – mondta.
- Alapellátási funkciók kerülnek veszélybe, ha a kormány nem kompenzálja ígéretéhez híven legalább részben a kieső bevételeket – mondta a Népszavának Miskolc polgármestere. Veres Pál szerint a város 36 milliárd forintos költségvetéséből már így is 5,5 milliárd forint esett ki a védekezés extra költségei, az elmaradt bérleti díjak vagy a már idén is visszaeső iparűzési adóbevételek miatt. 2020-ra 12,5 milliárd forinttal számoltak ebből a közteherből, de csak 10 milliárd jött be. Veres Pál azt is elmondta, csak a tömegközlekedés fenntartására 3 milliárd forint ment az iparűzési adóból, de jelentős részben ebből finanszírozzák a bérlakás állomány fejlesztését és fenntartását, a szociális ellátást és a városüzemeltetést is. - Azt ígérték, januárban tárgyalnak majd velünk a kompenzációról, nagyon várjuk – mondta Veres Pál.
- Ha cinikus akarnék lenni, akkor megköszönném a kormánynak, hogy megkönnyítik a 2021-es költségvetésünk összeállítását, hiszen kihúzhatunk belőle minden önként vállalt feladatot – közölte megkeresésünkre Mirkóczki Ádám, Eger ellenzéki polgármestere. – Összegszerűen még nem tudjuk, mekkora kiesést jelent a városnak a bejelentés, de az iparűzési adónk döntő hányada a kkv-ból származik – mondta. Szerinte korrektebb lett volna azonnal megadni az objektív kritériumokat az egyéni elbírálásokhoz, ebben az esetben ugyanis nem merülne fel sokakban az, hogy csak politikai bosszúról van szó – tette hozzá.
Hódmezővásárhely esetében az iparűzési adó háromnegyedét kkv-k fizetik, ami azt jelenti, hogy jövőre 750 millióval kevesebb bevétellel számolhat a város. - Ez már nemcsak a fejlesztéseket nullázza le, de a működést is veszélyezteti – állította Márki-Zay Péter. – Sajnos nem hiszem, hogy a kompenzációnál az ellenzéki vezetésű települések azonos elbírálásra számíthatnak, a támogatások eddig odaítélése nem ezt mutatta.
