Előfizetés

Szigorodik a kormány lakásfelújítási programja

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.12.22. 08:00

Fotó: Népszava
Újabb elemmel bővült az állami lakásprogram, amely a lakásfelújítást tervező gyermekes háztartásoknak teheti könnyebbé a beruházás finanszírozását.
Újabb elemmel bővült az állami lakásprogram, amely a lakásfelújítást tervező gyermekes háztartásoknak teheti könnyebbé a beruházás finanszírozását - ezt Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén jelentette be. Hitelt természetesen csak a hitelképes családok kaphatnak, ami máris leszűkíti a kört. Azt már korábban lehetett tudni, hogy jövőre a gyermekes vagy gyermeket váró családok a lakásfelújításra fordított összeg felét, maximum 3 millió forintot utólag, vissza nem térítendő támogatásként kapják az államtól. Az érintettek pedig 2021 februárjától a korszerűsítéshez államilag támogatott, maximum 10 éves futamidejű, maximum 3 százalékos kamatozású hitelt igényelhetnek. A hitellábbal kapcsolatban újabb részletet jelentett be azonban Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter: az otthonfelújítási hitelt felvevőknek mindössze egy évük lesz arra, hogy a támogatásra benyújtsák a számlákat. Az újabb bejelentés arra utal, hogy mind a mai napig nincs kidolgozva a kormány lakásfelújítási programja, annak ellenére, hogy első bejelentéseket már hetekkel ezelőtt megtették. Az is csak pár napja derül ki – egy államkincstári közleményből, hogy a támogatás felét munkadíjra a másik felét anyagra kell költeni. Ha nem egyenlő a két összeg, akkor a kisebbet veszik alapul, és annak a kétszeresét adják. Vagyis aki önerőből tervezet a felújítást, az egy fillér támogatást sem kapna. Azzal, hogy hitelből is finanszírozni lehet a felújítást, még többen választhatják ezt a megoldást. Akár 100 ezer lakóingatlant is korszerűsíthetnek az új lehetőségnek köszönhetően - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az cég adatai szerint 2020-ban 425 ezer lakóingatlan-hirdetést adtak fel a magánszemélyek és az ingatlanközvetítők, 18 százalékot felújítandóként kínálták eladásra. Az újszerű és felújítottak aránya 30 százalékos volt. A kínálati piacon idén megjelent fővárosi lakások 20 százalékára fér rá a korszerűsítés az eladók szerint, a megyeszékhelyeken és kisebb városokban a felújítandó lakások aránya 16 és 15 százalékos, a községekben pedig több mint 20 százalékot tett ki. A 2020-ban energetikailag besorolt ingatlanok majdnem fele átlagos vagy annál rosszabb kategóriába tartozik. Ezek közül az átlagos minősítésű energiatanúsítványt kapott ingatlanok aránya csupán 10 százalék, ami az ingatlan.com szakértője szerint intő jel lehet a lakásállomány minőségére vonatkozóan. 

Megremegett a forint árfolyama, 360-nál is drágább az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.21. 19:53

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon hétfőn.
Az euró 360,55 forinton forgott este hét órakor, 2 forint 73 fillérrel csökkent a közös európai fizetőeszköz árfolyama a reggeli 357,82 forinthoz képest. A napi kereskedésben a 357,44 és a 361,77 forint közötti sávban mozgott az euró jegyzése. A dollárért reggel hét órakor 293,61 forintot, este pedig 294,63 forintot kellett adni. A svájci frank árfolyama a reggeli 331,22 forintról 332,79 forintra kúszott fel estére. Az euró 1,2236 dolláron forgott hétfő este hét órakor, 0,16 százalékkal gyengült a pénteki záráshoz képest. A napi kereskedés során az 1,2129 és 1,2240 dollár közötti sávban ingadozott az árfolyam. A svájci frankhoz képest 0,07 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0832 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,8854 frankot adtak, 0,25 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest 0,07 százalékkal erősödött a dollár, 103,39 jenen jegyezték hétfő este.

Áder keresztbefeküdt a kukakoncessziónak

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.12.21. 17:13

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A köztársasági elnök az Orbán-kormány dédelgetett hulladék-koncessziós tervének legfontosabb pontjait kifogásolja, alkotmánybírósági vizsgálatot kérve.
Alaptörvényességi aggályok miatt az Alkotmánybírósághoz továbbította a múlt héten elfogadott hulladéktörvényt Áder János köztársasági elnök. Beadványa szerinte a tulajdon és a hulladékgazdálkodás alkotmányos védelmét sértheti, hogy a termelési-ipari hulladékot annak birtokosa köteles lesz átadni az államnak, a majdani koncesszornak vagy alvállalkozójának. A törvény nem hogy kártalanításról nem gondoskodik, de még az átadót kötelezi fizetésre, ellenérdekeltté téve a környezetvédő tevékenységben. Uniós szinten a terv az áruk szabad áramlásába is ütközhet. A tulajdonjog-korlátozás érinti az önkormányzatokat, gyártókat, hulladéktermelőket, -gyűjtőket, -kereskedőket, -előkezelőket, -szállítókat és -birtokosokat is. Felhívja a figyelmet, hogy utóbbi kör jelenleg is hatékonyan, piaci alapon veszi át, gyűjti be és hasznosítja a hulladékot. A köztársasági elnök szerint a tisztességes gazdasági verseny feltételeibe ütközhet, hogy a majdani koncesszor vagy alvállalkozója saját belátása szerint vehetne igénybe kihasználatlannak minősített égetőműveket vagy egyéb hulladékhasznosítókat. Ez Áder János szerint egyoldalú erőfölényt biztosítana, függetlenül attól, hogy az elszenvedő hatósági díjra jogosult. Az egészséges környezet alkotmányos alapjogát sértheti, hogy a törvény alapján nem tudni, mi történne, ha az országos hulladékgazdálkodást átvevő koncesszor bármely ok miatt felhagyna tevékenységével. A köztársasági elnök az általa kifogásolt pontok alaptörvény-ellenességének megállapítását kéri. Áder János bevezetőjében leszögezi, hogy a hulladékgazdálkodás szerinte is megérett az átalakításra. Megjegyzendő: az Orbán-kabinet november végén egy salátatörvénybe rejtve csempészte a Ház elé a hazai hulladékgazdálkodást 2023-tól egyetlen, jövőbeni koncesszor kezébe adó jogszabálymódosítást. Ennek kapcsán több szakmai szervezet, így a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége is súlyos törvényi, alkotmányossági aggályokat vetett fel. A - tavaly zömében ellenzékivé vált - önkormányzatok pedig azt kifogásolták, hogy a kormány kicsavarja a kezükből a hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet. Ráadásul a törvény lényegében egyáltalán nem szabályozta, miként kerülnének át a koncesszorhoz a ráruházott feladata elvégzéséhez szükséges, jelenleg zömmel önkormányzati tulajdonban álló eszközök. Az ellenérvek a tervet kisebb módosításokkal a múlt héten elfogadó kormánypártokat kevéssé győzték meg. Piaci pletykák szerint az egész tervezetet a Fidesz-KDNP-berkeiben jó előre a Mol igényeihez szabták. Mindazonáltal a szakmai felvetések a jelek szerint ezúttal a - törvények hatályba lépését eddig rendkívül ritkán akadályozó - Áder János is meggyőzték. Lépése szakértők szerint igen fajsúlyos közbeavatkozás. A köztársasági elnök ugyanis a kukakoncessziós terv alapját, leglényegesebb pontjait támadja. A vétó jogilag egyértelmű helyzetet teremtett: amíg az Alkotmánybíróság nem hoz határozatot a kifogásolt pontokról, addig az elnöki aláírást nélkülöző módosítócsomagot nem hirdetik ki a Magyar Közlönyben, vagyis az nem lép hatályba.

Budaörs a hulladékégetők ellen

A budaörsiek mostantól zöld számon jelenthetik be, ha valakit hulladékégetésen kapnak. Ilyenkor a közterület-felügyelet és a rendőrség munkatársai kimennek a helyszínre, dokumentálják az esetet, és az aktát továbbítják az ügyben hatósági jogkörrel rendelkező járási hivatal felé. Az intézkedést üdvözli a Levegő Munkacsoport és a vele szorosan együttműködő budaörsi „Ne fűts hulladékkal!” mozgalom, amely meghatározó szerepet játszott a kezdeményezés sikerében. Lakossági fórumokat szerveztek, petíciót indítottak, rendszeresen tárgyaltak az önkormányzat és más hatóságok illetékeseivel. Kérdőívet küldtek mind a 21 budaörsi bölcsőde, óvoda és általános iskola vezetőjének, akik háromnegyede válaszolt. Közel kétharmaduk szerint a légszennyezés probléma, egyötödük szerint súlyos probléma. Tapasztalataik és felméréseik szerint a hulladékkal fűtés okozta légszennyezés döntő oka az ismerethiány, a felelőtlenség és a nemtörődömség - idézik Szegő Juditot, a Levegő Munkacsoport projektvezetőjét. Ezért sokszor indokoltnak tartja a hatósági fellépést. A rászorulók számára fűtési támogatást sürgetett. A jogsértő magatartás, mások egészségének veszélyeztetése semmilyen indokkal nem fogadható el - véli. A „Ne fűts hulladékkal!” mozgalom az önkormányzat hozzájárulásával szállópor-mérő készülékeket helyezett el három óvodánál és egy bölcsődénél.

Az Aldi is átveszi a használt sütőolajat

Az Aldi 11 egységénél lehetővé teszi a használt étolaj leadását - tette közzé a kereskedőcég. Partnerük a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. Ma az országosan évente keletkező 25 ezer tonna használt sütőolajból mindössze 500 tonnát gyűjtenek be - írják. Az anyag rendkívüli mértékben károsítja a természetet, a vizeket, miközben megfelelő tisztítás után teljes mértékben újrahasznosítható. Az átvevő biodízelt állít elő belőle, amit a mai szabályok szerint 8,2 százalékban kell a fosszilis alapú gázolajhoz keverni. A Mol szintén tegnapi közleménye szerint 2011 óta az olajcég 2100 tonna használt sütőolajat gyűjtött be. A termék jelenleg országszerte 350 Mol-töltőállomáson adható le.