Alaptörvényességi aggályok miatt az Alkotmánybírósághoz továbbította a múlt héten elfogadott hulladéktörvényt Áder János köztársasági elnök. Beadványa szerinte a tulajdon és a hulladékgazdálkodás alkotmányos védelmét sértheti, hogy a termelési-ipari hulladékot annak birtokosa köteles lesz átadni az államnak, a majdani koncesszornak vagy alvállalkozójának. A törvény nem hogy kártalanításról nem gondoskodik, de még az átadót kötelezi fizetésre, ellenérdekeltté téve a környezetvédő tevékenységben. Uniós szinten a terv az áruk szabad áramlásába is ütközhet. A tulajdonjog-korlátozás érinti az önkormányzatokat, gyártókat, hulladéktermelőket, -gyűjtőket, -kereskedőket, -előkezelőket, -szállítókat és -birtokosokat is. Felhívja a figyelmet, hogy utóbbi kör jelenleg is hatékonyan, piaci alapon veszi át, gyűjti be és hasznosítja a hulladékot.
A köztársasági elnök szerint a tisztességes gazdasági verseny feltételeibe ütközhet, hogy a majdani koncesszor vagy alvállalkozója saját belátása szerint vehetne igénybe kihasználatlannak minősített égetőműveket vagy egyéb hulladékhasznosítókat. Ez Áder János szerint egyoldalú erőfölényt biztosítana, függetlenül attól, hogy az elszenvedő hatósági díjra jogosult.
Az egészséges környezet alkotmányos alapjogát sértheti, hogy a törvény alapján nem tudni, mi történne, ha az országos hulladékgazdálkodást átvevő koncesszor bármely ok miatt felhagyna tevékenységével. A köztársasági elnök az általa kifogásolt pontok alaptörvény-ellenességének megállapítását kéri.
Áder János bevezetőjében leszögezi, hogy a hulladékgazdálkodás szerinte is megérett az átalakításra.
Megjegyzendő: az Orbán-kabinet november végén egy salátatörvénybe rejtve csempészte a Ház elé a hazai hulladékgazdálkodást 2023-tól egyetlen, jövőbeni koncesszor kezébe adó jogszabálymódosítást. Ennek kapcsán több szakmai szervezet, így a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége is súlyos törvényi, alkotmányossági aggályokat vetett fel. A - tavaly zömében ellenzékivé vált - önkormányzatok pedig azt kifogásolták, hogy a kormány kicsavarja a kezükből a hulladékszállítási és -kezelési tevékenységet. Ráadásul a törvény lényegében egyáltalán nem szabályozta, miként kerülnének át a koncesszorhoz a ráruházott feladata elvégzéséhez szükséges, jelenleg zömmel önkormányzati tulajdonban álló eszközök.
Az ellenérvek a tervet kisebb módosításokkal a múlt héten elfogadó kormánypártokat kevéssé győzték meg. Piaci pletykák szerint az egész tervezetet a Fidesz-KDNP-berkeiben jó előre a Mol igényeihez szabták.
Mindazonáltal a szakmai felvetések a jelek szerint ezúttal a - törvények hatályba lépését eddig rendkívül ritkán akadályozó - Áder János is meggyőzték. Lépése szakértők szerint igen fajsúlyos közbeavatkozás. A köztársasági elnök ugyanis a kukakoncessziós terv alapját, leglényegesebb pontjait támadja.
A vétó jogilag egyértelmű helyzetet teremtett: amíg az Alkotmánybíróság nem hoz határozatot a kifogásolt pontokról, addig az elnöki aláírást nélkülöző módosítócsomagot nem hirdetik ki a Magyar Közlönyben, vagyis az nem lép hatályba.
