Előfizetés

Milliárdos belépő a Paradicsomba: luxuskörülményeket nyújt Moszkva legdrágább felhőkarcolója

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.12.23. 10:00

Fotó: NATALIA KOLESNIKOVA / AFP
A legfelső emeletek lakói közül csak egy személy neve ismert.
Előszeretettel tesznek fel a világhálóra olyan képösszeállításokat, amelyek a régi szovjet korszakból maradt torz állapotokat ábrázolják és olyan benyomást keltenek, mintha Oroszországban máig nem változott volna semmi. Valóban, ma sem nehéz rátalálni a mély szegénység, a hányaveti munkavégzés megannyi példájára. Csakhogy a kapitalista Oroszország jelképe nem a földszintes omladozó viskó, hanem a Moszkva vagy Szentpétervár szívében tornyosuló grandiózus felhőkarcolók világa – minden pompájával és bűnösségével együtt. Sokat elárul a számos gonddal küszködő mai orosz társadalomról, hogy kik laknak ezekben az épületekben. És mennyiért. A Moszkva központjában tornyosuló „Föderációt” tartják a legdrágábbnak. 120 milliárd rubelre (1,6 milliárd dollár) becsülték tavaly az értékét. „Moszkva-city” összes felhőkarcolójáét 700 milliárdra (a rubel árfolyama most 4 forint körül van). A „Föderáció” keleti tornya 102 emeletes, hét közülük a föld alatt van, a nyugati torony 63 szintes, a komplexumban 67 lift van. A 10,7 ezer négyzetméteres telken megépült torony belső tere 412,2 ezer négyzetmétert tesz ki. Főleg cégek irodáinak és lakosztályoknak biztosítanak itt helyet.  A korábbi, az orosz felhőkarcolókról szóló cikkemhez felkeresett portálok rögzítették a nevemet és hosszú hónapokig ostromoltak ajánlataikkal. (Most sem lesz másként.) Sokat nem tehetnek hozzá ahhoz, ami az orosz médiában napvilágot látott: a „Föderáció” lakosztályainak négyzetmétere akár 900 ezer rubelbe (3 és fél millió forintba) is kerülhet, sőt, a legfelső emeletek apartmanjai ennél is jóval többe. A The Bell című moszkvai kiadvány most átfogó cikket szentelt az egekbe szökő áraknak. Meg kell fizetni a luxust, a tökéletes kiszolgálást és a komfortot, a személyre szabott kivitelezést, és nem utolsó sorban a titoktartást a befizetett pénz eredetéről. Azt is, hogy itt minden megvan, ami az élethez szükséges. Ki sem kell menni az aranykalickából – van, aki hónapokig ki sem megy. Város a városban, üzletekkel, éttermekkel, sportközpontokkal, mozikkal, szépségszalonokkal, szolgáltatásokat nyújtó létesítményekkel, még saját klinikája is van. Fel sem kell menni a kilátóba, a lakásokból pompás panoráma nyílik egész Moszkvára. Nem verik nagydobra, de a „Föderációban” mindig működött néhány helyiség, amelyet „szalonként” emlegetnek, valójában inkább nevezhetnék nyilvánosháznak és kaszinónak. Ide is, mint az egész épületben mindenhová, csak rendkívüli biztonsági intézkedések közepette lehet bejutni. Mágneskártya nélkül még közlekedni sem lehet a tornyokban. A 2017-ben befejezett épületegyüttesben a válság előtt egy négyzetméter ára még 25 ezer dollárra (7.4 millió forintra) rúgott, s a szerencsések 10 százalék előleg lefizetése mellett máris a duplájáért adták tovább az ingatlant. A válság félresöpörte az ügyeskedőket, de néhány nagy befektetőnek sikerült befejeznie az építkezést. A The Bellnek most először sikerült megtudnia, kik élvezik a paradicsomi állapotokat. Például Putyin kabinetfőnöke, akinek családja 12 milliárd forintnyi ingatlannal rendelkezik Moszkva környékén, a „Föderációban” is érdekelt: nyugdíjas nagynénjének több lakása is van itt. Több, mint ezer négyzetméternyi irodahelységeket vett egy volt képviselő, a fegyveres erőkhöz tartozó vasúti csapatok egyik egykori parancsnoka. Nem ő az egyetlen tulajdonos, akinek kapcsolatai a hadsereg magasrangú tisztjeihez vezetnek, de a kormány sem érintetlen. Egy volt mezőgazdasági miniszter éppen mostanában ajánlja megvételre 870 négyzetméteres tulajdonát, amely megközelítőleg hárommilliárd forintot érhet. A korrupcióellenes aktivista Alekszej Navalnij alapítványa is vizsgálta egy 2,5 ezer négyzetméteres tulajdon eladásának botrányos körülményeit. Az a tranzakció szintén magas körökhöz vezetett. A tulajdonosok között offshore-cégekhez köthető vállalkozók is vannak. Sokan valamikor jelentős tisztségeket töltöttek be az államapparátusban, városi vezetésekben. Gyakran csak kacskaringós szálak vezetnek egy-egy tulajdonoshoz, a baráti kapcsolatok útvesztőjében könnyű eltévedni. A The Bellnek sem sikerült kiderítenie, kik élnek a legfelső emeleteken. Egy név ismert csupán: Boranbajev kazah üzletemberé, akinek a lánya Nazarbejev volt kazah elnök unokájához ment férjhez. Nyáron a 90. szinten 1,1 milliárd rubelért vett valaki helyiségeket magának. Ez sem a csúcs azonban. Aki saját liftet szeretne, ennél is sokkal többet kell fizetnie. A „Föderáció” nemcsak a nagy titkok, hanem a nagy drámák helyszíne is. Több tulajdonosa van már rács mögött. 2020 derekán az orosz Nemzeti Gárda emberei bevonultak az épületbe, hogy elvigyék az egész felhőkarcoló ötletgazdáját, Szergej Polonszkijt, aki megoldhatatlan pénzügyi bonyodalmakba keveredett. A legfrissebb hírek szerint, a tornyokban szinte minden hely elfogyott, csak néhány akad a keleti szárnyon. Ismerve az orosz állapotokat, az utánpótlás biztosított.  

Földrengés és vulkánkitörés - Mindez most egyszerre van Szicíliában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.23. 09:58

Fotó: Salvatore Allegra / AFP
Európa egyik legaktívabb vulkánja napok óta nyugtalankodik.
Kedd este, 21:27-kor 4,4-es erősségű földrengés rázta meg Szicíliát. Körülbelül tíz másodpercig rázkódott a föld, amit az egész szigeten, Palermóban, Ragusában, Szirakúzában és Cataniában is érezni lehetett

- írja a La Repubblica közlésére hivatkozva a Telex.

A portálnak sikerült beszélnie egy Ragusában élő férfivel, aki elmondta, az emberek a karanténszabályok ellenére is kiszaladtak az utcákra, és az időseket is kivitték az otthonokból. A Ragusától 140 kilométerre lévő Etna kitörése is látszódik onnan. A város polgármestere, Giuseppe Cassì az olasz sajtónak azt mondta, hogy károkról még nem érkezett hír. A rengés főként Kelet-Szicíliát rázta meg, de más régiókban is érezni lehetett. Közben több felvétel is megjelent az interneten, amelyek az Etna kitörését örökítik meg. A vulkáni tevékenység december 13-án este indult be, amit lávafolyások is követtek. 

Fejre állt politikai logika: van, amikor a Fidesz is „több Európát” akar

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.12.23. 09:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A Minority SafePack nem pusztán magyar és nem is csak kisebbségi ügy, hanem jogállamisági és hatásköri kérdés. Ha a kezdeményezés sikerrel jár, akkor nem csupán az európai kisebbségvédelemben hozhat áttörést, hanem abban is, hogy létezhetnek megoldások az európai uniós alapszerződések megváltoztatása nélkül is.
Az Európai Parlament képviselői a múlt héten háromnegyedes többséggel támogatták azt a több mint egymillió aláírással alátámasztott, angolul Minority SafePack nevű kezdeményezést, amely azt kéri, hogy a nemzeti kisebbségek jogvédelme váljon az uniós jog részévé. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) égisze alatt, az RMDSZ kezdeményezésére elindított és sikerre vitt polgári kezdeményezés alapvető változást hozhat az európai uniós kisebbségvédelemben. Az EP állásfoglalása felkéri az Európai Bizottságot, hogy indítsa el a jogalkotási folyamatot a Minority SafePackben megfogalmazottak mentén. Az alapvetően politikai állásfoglalás ugyan nem kötelezi a Bizottságot semmire, ám a mögötte álló kétharmados támogatottság jelzés értékű, amit az Ursula von der Leyen vezette testület aligha hagyhat figyelmen kívül. Az EB-nek január közepéig kell döntenie arról, hogy elindítja-e a jogalkotási folyamatot. Ha igen, az óriási áttörést hoz az európai kisebbségvédelemben, közösségi szintre emel és minden tagállamra nézve kötelezővé tesz egy olyan kérdést, amelyben eddig minden tagállam saját hatáskörben hozhatta meg döntéseit. Vincze Lóránt FUEN elnök, egyben az RMDSZ EP-képviselője a Népszava megkeresésére elmondta, reménykedik, de nem tudhatja mit lép a Bizottság. „Ennél többet nemigen lehetett volna tenni részünkről. Bízom abban, hogy 1,12 millió aláírás és az EP háromnegyedes többsége, a német, a holland, valamint több tartományi parlament támogatása elég ahhoz, hogy az EB pozitív lépést tegyen és konkrét jogszabályokat javasoljon”. A Minority SafePack, annak ellenére, hogy a legtöbb támogató aláírás Romániából és Magyarországról gyűlt össze, nem szűken vett magyar kisebbségi kezdeményezés, hanem minden európai nemzeti kisebbség ügyét és védelmét felkaroló indítvány. Jelentősége azonban ezen is túlmutat, mivel olyan kérdést emelne ki tagállami, nemzeti hatáskörből, amely sok országban feszültséget szül, szimbolikus jelentőségű és amelynek kezdetben nulla esélyt jósoltak a szakértők, mondván, hogy az uniós alapszerződések megváltoztatása nélkül csupán a kezdeményezők és az aláírók álma marad.  Azt, hogy mennyire jelképes töltetű kérdésről van szó, az EP állásfoglalásának szavazása is mutatja. Az európai szélsőjobb képviselői, élükön Matteo Salvini pártjával egyértelműen elutasították, de nemet nyomtak a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság képviselői is. A néppárti és szociáldemokrata frakció hiába támogatta, a román képviselők kilógtak a sorból ebben a kérdésben. Igennel szavaztak viszont a román Dacian Ciolos vezette progresszív-liberális Renew Europe frakció román és szlovák tagjai. A magyarországi EP-képviselők párthovatartozástól függetlenül támogatták a Minority SafePacket. Ezúttal a Fidesz-KDNP is a „több Európát, kevesebb nemzetállam” opcióra szavazott, mert „magyar ügyről van szó”. De amint az ellenzők listája is mutatja, a Minority SafePack nem pusztán magyar és nem is csak kisebbségi ügy, hanem jogállamisági és hatásköri kérdés. Ha a kezdeményezés sikerrel jár, akkor nem csupán az európai kisebbségvédelemben hozhat áttörést, hanem abban is, hogy létezhetnek megoldások az európai uniós alapszerződések megváltoztatása nélkül is.