Fejre állt politikai logika: van, amikor a Fidesz is „több Európát” akar

A Minority SafePack nem pusztán magyar és nem is csak kisebbségi ügy, hanem jogállamisági és hatásköri kérdés. Ha a kezdeményezés sikerrel jár, akkor nem csupán az európai kisebbségvédelemben hozhat áttörést, hanem abban is, hogy létezhetnek megoldások az európai uniós alapszerződések megváltoztatása nélkül is.

Az Európai Parlament képviselői a múlt héten háromnegyedes többséggel támogatták azt a több mint egymillió aláírással alátámasztott, angolul Minority SafePack nevű kezdeményezést, amely azt kéri, hogy a nemzeti kisebbségek jogvédelme váljon az uniós jog részévé. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) égisze alatt, az RMDSZ kezdeményezésére elindított és sikerre vitt polgári kezdeményezés alapvető változást hozhat az európai uniós kisebbségvédelemben. Az EP állásfoglalása felkéri az Európai Bizottságot, hogy indítsa el a jogalkotási folyamatot a Minority SafePackben megfogalmazottak mentén.

Az alapvetően politikai állásfoglalás ugyan nem kötelezi a Bizottságot semmire, ám a mögötte álló kétharmados támogatottság jelzés értékű, amit az Ursula von der Leyen vezette testület aligha hagyhat figyelmen kívül. Az EB-nek január közepéig kell döntenie arról, hogy elindítja-e a jogalkotási folyamatot. Ha igen, az óriási áttörést hoz az európai kisebbségvédelemben, közösségi szintre emel és minden tagállamra nézve kötelezővé tesz egy olyan kérdést, amelyben eddig minden tagállam saját hatáskörben hozhatta meg döntéseit.

Vincze Lóránt FUEN elnök, egyben az RMDSZ EP-képviselője a Népszava megkeresésére elmondta, reménykedik, de nem tudhatja mit lép a Bizottság. „Ennél többet nemigen lehetett volna tenni részünkről. Bízom abban, hogy 1,12 millió aláírás és az EP háromnegyedes többsége, a német, a holland, valamint több tartományi parlament támogatása elég ahhoz, hogy az EB pozitív lépést tegyen és konkrét jogszabályokat javasoljon”.

A Minority SafePack, annak ellenére, hogy a legtöbb támogató aláírás Romániából és Magyarországról gyűlt össze, nem szűken vett magyar kisebbségi kezdeményezés, hanem minden európai nemzeti kisebbség ügyét és védelmét felkaroló indítvány. Jelentősége azonban ezen is túlmutat, mivel olyan kérdést emelne ki tagállami, nemzeti hatáskörből, amely sok országban feszültséget szül, szimbolikus jelentőségű és amelynek kezdetben nulla esélyt jósoltak a szakértők, mondván, hogy az uniós alapszerződések megváltoztatása nélkül csupán a kezdeményezők és az aláírók álma marad.

Azt, hogy mennyire jelképes töltetű kérdésről van szó, az EP állásfoglalásának szavazása is mutatja. Az európai szélsőjobb képviselői, élükön Matteo Salvini pártjával egyértelműen elutasították, de nemet nyomtak a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság képviselői is. A néppárti és szociáldemokrata frakció hiába támogatta, a román képviselők kilógtak a sorból ebben a kérdésben. Igennel szavaztak viszont a román Dacian Ciolos vezette progresszív-liberális Renew Europe frakció román és szlovák tagjai. A magyarországi EP-képviselők párthovatartozástól függetlenül támogatták a Minority SafePacket. Ezúttal a Fidesz-KDNP is a „több Európát, kevesebb nemzetállam” opcióra szavazott, mert „magyar ügyről van szó”. De amint az ellenzők listája is mutatja, a Minority SafePack nem pusztán magyar és nem is csak kisebbségi ügy, hanem jogállamisági és hatásköri kérdés. Ha a kezdeményezés sikerrel jár, akkor nem csupán az európai kisebbségvédelemben hozhat áttörést, hanem abban is, hogy létezhetnek megoldások az európai uniós alapszerződések megváltoztatása nélkül is.