Jövő év első napjától életbe lépnek a kisadózó vállalkozások tételes adójára (kata) vonatkozó szigorúbb szabályok, amellyel a kormány – magyarázata szerint – a burkolt munkaszerződéseket igyekszik kiszorítani a kedvezményes adónemből. A 2013-ban létrehozott kata lehetővé tette, hogy egyösszegű, 25, 50 vagy 75 ezer forintos befizetéssel a kisvállalkozás megszabaduljon minden további adófizetéstől, illetve adóadminisztrációtól. Az adónem közkedveltségét mutatja, hogy közel 400 ezren léptek be katásnak. A jövőben az a cég, amely több mint három millió forintot fizet ki egy év alatt egy katás vállalkozónak, annak ezen összegen felüli kifizetéseit 40 százalékos különadó terheli. A megbízóknak azonban nemcsak erre, hanem a szerződések szövegezésére is figyelniük kell.
A következő hónapokban a NAV vélhetően azzal lesz elfoglalva, hogy kiszűrje azokat a cégeket, amelyek adóoptimalizálásra (is) használták a katát. Jellemzően úgy, hogy a munkavállalóikat elbocsátották és jóval olcsóbban katás vállalkozóként visszafoglalkoztatták őket. Így a katásokat szabályszerűen foglalkoztató társaságoknak nemcsak a kifizetési határra kell figyelniük, hanem arra is, hogy kivédjék a rejtett foglalkoztatás vádját.
Vizsgálódásai során a NAV ugyanis könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a vállalkozási vagy megbízási szerződés valójában munkaviszonyt takar, és ebben az esetben a munkaviszonyra alkalmazandó adókat követeli a cégen és a munkavállalón is – hívta fel a figyelmet Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere. A 40 százalékos különadó ugyan valamivel kisebb, mint a munkabérek után fizetendő közteher, de kérdés, hogy vitatható esetben megéri-e vállalni a rizikót. Ráadásul a törvény egy sajátos feltételrendszert támaszt a szerződések minősítésére, és adott esetben a cégen lesz a bizonyítási terhe, hogy nem munkaszerződésről van szó.
A munkaszerződést az különbözteti meg a megbízási szerződéstől, hogy előbbi esetén a munkavállaló a munkáltató felügyelete alatt végez munkát és akkor is rendelkezésre kell állnia, ha egyébként ténylegesen nincs elvégzendő munka. Másképp fogalmazva a munkavállaló rendszerint a munkáltató székhelyén, telephelyén, a munkáltató eszközeivel végez munkát, és akkor is meg kell jelennie a munkahelyén a szerződésben meghatározott időben, ha éppen nincs mit tennie. A Kúria októberi határozatában egy konkrét ügy kapcsán pontosította a kritériumokat, s ezek alapján mindenki maga is ellenőrizheti, hogy a katás foglalkoztatása minek is minősül. A bírói testület szerint munkaviszonyról beszélhetünk, ha legalább napi négy órás a rendelkezésre állási kötelezettség és személyes munkavégzésről van szó. Akkor is munkaviszonyt takar a szerződés, ha van a katás felett egy főnök, aki rendelkezik a munkavégzés módjáról, helyéről. Szintén árulkodó a havi egyszeri kifizetés – derül ki a Kúria ítéletéből. A szakértők szerint azon cégeknek, vállalkozóknak éri meg 2021-ben is a katát választani, akik nem számláznak egy partnernek évi 3 millió forintnál többet, vagy nem vállalkozásokkal, hanem jellemzően magánszemélyekkel szerződnek.
A kata alapvetően pénzforgalmi szemléletű adó, tehát az alapján kell majd a 3 millió forintos keretet vizsgálni, hogy mikor érkezett meg a pénz a katás megbízott bankszámlájára. Azokra a kifizetésekre, amelyek év végéig ténylegesen megérkeznek a megbízotthoz, nem vonatkozik a jövő évi szigorítás - mondta Fischer Ádám.
