pénzosztás; NER;

Pannon Egyetem

- Kormányzati prioritás: elvonásra pénzszórás

A Pannon Egyetemért Alapítvány üdülőket és hajóállomást, az egyházak összesen több milliárd forintos támogatást kaptak, de járvány idején jutott pénzt termálfürdőre is.

Miközben a kormány összesen 150 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól, javában folyik a karácsony előtti osztogatás: a december 21-én megjelenő Magyar Közlönyben több milliárd forintot osztottak szét az egyházak és többnyire fideszes vezetésű települések, kerületek között, jellemzően ingatlancélú beruházásokra. 

A kormány határozott arról is, hogy – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kerül a Pannon Egyetem. Az ehhez életre hívott Pannon Egyetemért Alapítvány felügyelője Palkovics László innovációs miniszter lesz. A szervezet működéséhez a kormány már induláskor 1,1 milliárd forintos forrást és ennél is jelentősebb ingatlanállományt biztosított: az alapítvány hét, korábban állami tulajdonú ingatlant kap Balatonalmádin – közöttük üdülőket, hajóállomást, sporttelepet - valamint 17 veszprémi és hat zalaegerszegi ingatlant, utóbbiak között pedig kollégiumi, egyetemi épületek, kutatóintézetek is találhatók. Az átruházott ingatlanokat az egyetemi alapítvány el is adhatja, ám értéküket csak saját infrastruktúra-fejlesztésére költheti, és elsőként Palkovics tárcájának kell ajánlatot tennie az épületekre. Ha a miniszter három hónapon belül lemond a vételi lehetőségről, vagy nem tesz ajánlatot, az állam elővásárlási joga is megszűnik, és jöhetnek a magánbefektetők. 

Nem maradtak állami támogatás nélkül az egyházi szervezetek sem: a Dunántúli Református Egyházkerület 1,85 milliárd forintos azonnali támogatást kapott a kormánytól a Pápai Református Kollégium épületének bővítésére. A projektet Semjén Zsolt, KDNP-s miniszterelnök-helyettes kezeli, aki a közelmúltban büszkélkedett azzal, hogy az elmúlt tíz évben a korábbi ötszörösére nőtt az egyházak állami támogatása. Az ügy érdekessége, hogy a református egyházkerület október elején írt ki nyílt pályázatot a 166 férőhelyes, két autófelvonós mélygarázzsal ellátott kollégium épület kivitelezésére. A legjobbnak talált, 2,16 milliárdos ajánlatról december 18-án, pénteken értesítették a pályázókat a közbeszerzési értesítő szerint. Egy munkanappal később, december 21-én aztán már jött is az Orbán Viktor kormányfő által aláírt határozat, amely szerint az bővítési-átalakítási költségek 85 százalékát az állam vállalja át.

Semjén a katolikusokat sem hagyta üres kézzel: a miniszterelnök-helyettes jár közben azért is, hogy Veszprémi Főegyházmegye megvásárolja a veszprémi vár területén található, egykori piarista gimnázium épületét. A kormány, Orbán Viktor jóváhagyásával félmilliárd forintot biztosít erre a célra az idei költségvetésből, méghozzá azonnali hatállyal. A régóta üresen álló épület állapota erősen leromlott, így várhatóan további százmilliókat kell költeni majd rendbetételére is.

Vasváron – ahol a fideszes Tóth Balázs a polgármester – a járványtól terhes időszakban vált szükségessé a helyi termálfürdő bővítése. Az ehhez szükséges 654 millió forintot Varga Mihály pénzügyminiszter kell előteremtse a már amúgy is megtépázott Gazdaságvédelmi Alapból, azonnali hatállyal. A pénzt ezután Pintér Sándor belügyminiszter pályáztatás nélkül, egyedi támogatásként utalja majd át a városnak.

A tiszavasvári komplex felzárkóztatási programra a Belügyminisztérium ad jelentősebb összeget: Pintér Sándor tárcája csaknem kétmilliárd forintot küld 2021 és 2023 között a szabolcsi városnak – ebből 722 milliót három városrész felzárkóztatási programjaira, 1,26 milliárdot pedig a helyi orvosi rendelő felújítására, közlekedésfejlesztésre szánnak. A polgármester itt a Fidesz-KDNP színeiben dolgozó Szőke Zoltán. 

Budapest szintén fideszes vezetésű XVI. kerületébe (a polgármester Kovács Péter) jelentősebb összeg érkezik, a kormányrendelet egyből 2,6 milliárd forintot különített el a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola bővítésére, felújítására.

Kórházadósság: nem fizet a kormányMielőbb intézkedjen az egészségügyi intézmények lejárt tartozásainak kifizetéséről – szólította fel a kormányt az Orvostechnikai Szövetség (OSZ). A szervezet szerint a járvány és a lejárt adósság együttesen súlyos gazdálkodási nehézséget okoz annak a csaknem 4,5 ezer, szinte kivétel nélkül mikro-, kis- és közepes vállalkozásnak, amely eszközeivel és szolgáltatásaival biztosítja a gyógyítás feltételeit, a magyar egészségügy működőképességét. Hozzátették: a Magyar Államkincstár adatai szerint november végén 45,7 milliárd forint volt az egészségügyi intézményrendszer lejárt adóssága. Az érintett cégeknek már csak azért is fontos lenne pénzükhöz jutniuk, mert – miként arra az OSZ felhívta a figyelmet – a járvány miatt sokuk forgalma visszaesett. A szervezet szerint a kórházak felkészítése a járványra, ennek keretében az elektív műtétek jelentős részének elhalasztása, azaz az ellátás visszafogása a kórházi beszállító vállalkozások forgalmát is jelentős mértékben csökkentette. A cégek mindent megtettek azért, hogy a nehézségek ellenére megtartsák több tízezer munkavállalójukat, ám a jelenlegi helyzet már sokuk számára tarthatatlan – fogalmaztak. (MTI)

A megkérdezettek mindössze 14,9 százaléka oltatná be magát biztosan, ha elérhető lenne az oltóanyag.