Szabad szemmel;külföldi lapok;külföldi lapszemle;

2020-12-26 10:55:55

Szabad szemmel: Merkel után más lesz az EU

Nemzetközi sajtószemle, 2020. december 26.

Die Welt

Merkel után más lesz az EU, de ezzel együtt vegyes a német elnökség mérlege, noha a kancellár tekintélyének köszönhetően fontos egyezmények születtek, pl. Magyarországgal és Lengyelországgal a jogállami vitában. De az azért már most látszik, hogy ősszel hatalmas űr marad utána, így a közösség számára nehezebb lesz majd konszenzusra jutni, sőt lehet, hogy az eddiginél korlátozottabb lesz a cselekvőképessége is.

A vákuum, amit csak tetéz a Brexit, alighanem odavezet, hogy Macron az olaszokkal és a spanyolokkal együtt fokozni igyekszik a közösségi kiadásokat, az unió kezességvállalása mellett. Azaz a német adófizetők számára máris hiányozni fog a kormányfő.

Viszont ő sem tudta minden célját elérni az eltelt hat hónapban:

1. Elmarad a migrációs politika reformja, Brüsszel nem készült fel egy új menekültválságra. Németország ugyanakkor továbbra is vonzza az illegális bevándorlókat

2. A koronacsomag sikere érdekében Berlin feladta ellenállását, így most már lehetséges a közösségi hitelfelvétel. Ez azonban további eladósodásra ösztönzi az olaszokat és a többieket. 

3. Az EU nem hallotta meg a fehérorosz ellenzék segélykiáltásait, pedig nem szabadna magára hagynia ezeket az erőket a diktátor Lukasenkóval szemben.

Ellentmondásos azonban az egész unió helyzete is, pedig a kezdeti káosz után a járvány rávilágított, hogy mi mindent lehet összefogással elérni – a kisállami gondolkodásmóddal szemben. Az ugyanakkor aggasztó, hogy továbbra is regresszív az agrárpolitika, miközben kutatásra-fejlesztésre és a külső határok védelmére sokkal kevesebb jut. Ezért előbb-utóbb megérkezik a számla. Egyidejűleg egyre nő az adóssághegy: az euró ingatag alapokra épül.

Ugyanakkor igen fontos, hogy az utolsó 9 hónapban Merkel letegye az új transz-atlanti kötelék alapkövét. Európa jövője Amerikától függ, ezért megfelelő ajánlatokkal kellene jelentkeznie Washingtonnál. De a földrésznek sokkal határozottabban részt kellene vállalnia a világpolitikában is, így elsősorban a Közel-Keleten. Ehhez azonban végre meg kellene változnia.

Project Syndicate

Nem volt könnyű a búcsúzó, sok halott, kétségbeesés és bizonytalanság övezte, mégis vannak reménysugarak – írja az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet elnöke. A brit Mark Leonard nem csupán azt sorolja ide, hogy hamarosan felelős vezetés kerül az USA élére, hanem, hogy új lendület tapasztalható a legsúlyosabb bajok orvoslására.

1. Trump veresége, mert nagy könnyebbség úgy felébredni reggelente, hogy az embernek nem görcsöl a gyomra amiatt, előző éjjel mit üzent Twitteren a világ legbefolyásosabb embere. Az Egyesült Államok rövidesen ismét megbízható kezekben lesz. De hogy Biden kiszámíthatóbb és felelősebb, mint elődje, az kihatással lesz a demokráciára az egész világon. Orbán és Kaczynski, a két európai Trump, már most elárvult.

A populista pártok sokkal kevésbé hirdethetik majd, hogy ők képviselik a történelem hullámát. Boris Johnson már rá is állt az új széljárásra, azonnal elbocsátotta populista guruját, Cummings-t.

2. Már úton vannak a járvány elleni vakcinák, így fokozatosan vissza lehet térni a normális állapotokhoz. Ráadásul ahogyan kifejlesztették ezeket az ellenszereket, az általában is megerősíti a nemzetközi együttműködés szükségességét. Nagyon jó, hogy az emberek látták: ez a globális válságok kezelésének igazi útja, nem a nemzeti különállás.

3. Bátorító hírek érkeznek a klímaváltozás elleni küzdelem frontjáról, ami azért jó, mert az éghajlat felmelegedése még súlyosabb következményekkel járhat, mint a Covid-19. És most, hogy már a kormányok megmutatták: szükség esetén hatalmas összegeket képesek áldozni a gondok elhárítására, fokozódik a rájuk nehezedő nyomás, hogy ne sajnálják a pénzt a tiszta energia előállításához szükséges technológiák kifejlesztésére sem.

4. A tömegek ismét bíznak a kormányokban. Kiderült, milyen nagy szükség van az újraelosztásra, egyben pedig a hatalom gazdái jobban odafigyelnek a közjóra.

5. A járvány elvezetett az egész globális rendszer felülvizsgálatához. Több vezető hatalom is keresi annak a módját, hogy összehangolja az olcsó áruk, fejlett technológiák és más kereskedelmi előnyök iránti igényt a hazai ügyek fokozottabb ellenőrzésével, azaz meg akarja fékezni a hiperglobalizációt.

Európán belül különösen szívet melengető, hogy a nagyobb ellenőrzés iránti törekvésekben nem hagynak helyet a nacionalizmusnak. A korona segélyprogram azt bizonyítja, hogy a szolidaritás érdekében még Németország is hajlandó feladni saját vörös vonalait. Természetesen még korai győzelmet hirdetni a jelenlegi csatákban. Bidennek nehéz dolga lesz a megosztott Amerikában. A vakcina szétosztása óriási logisztikai feladatot jelent az egész világon. A nagyhatalmak még kisiklathatják a klímaterveket. A visszaesés és az új adósságválság veszélye súlyosbíthatja az egyenlőtlenséget és beharangozhatja a visszatérést a mérgezőbb politikához.

Deutsche Welle

A német külügyminiszter azt mondta, hogy Európa igen veszélyes vizekre evezett volna januártól, ha a két héttel ezelőtti csúcson ragaszkodik a jogállamiság ügyében elfoglalt álláspontjához, mert ez esetben a magyar-lengyel vétó miatt nem jött volna létre a megállapodás a koronaalapról, miközben gyorsan segíteni kell a járvány által súlyosan érintett embereknek és cégeknek. Úgy hogy keményen meg kellett küzdeni az egyezségért, de azért sikerült a demokratikus normák betartásához kötni az EU-támogatásokat. Maas szerint hiába ágált Budapest és Varsó, a szabályozás nem puhult fel. Ezek után egyedül az a kérdés, miként ítéli meg a feltételrendszert az Európai Bíróság, már ha valamelyik fél kikéri a véleményét.

Attól ugyanakkor nem fél a miniszter, hogy más országok is követik a brit példát, sőt úgy véli, hogy a Brexit hatására szinte mindenütt nőtt a tagság támogatottsága. Viszont le kell vonni a tanulságokat. Arra már most is van mód, hogy a megerősített együttműködés keretében közös szabályozást vezessen be az országok egy csoportja, anélkül, hogy a többiek csatlakoznának hozzájuk. De még ennél is fontosabb, hogy nemzeti politika nem állíthatja folyamatosan pellengérre Brüsszelt, amikor valami félresikeredik. Azon kívül érthetőbben el kell magyarázni, hogy milyen döntések születnek az EU-ban, hiszen azokba nagyon is beleszólnak a tagállamok.

Tagesspiegel

A koronajárvány hatására az idén egyharmadával visszaesett Európában a menedékkérők száma. Az Eurostat adatai szerint a múlt hónap végéig 370 745-en jelentkeztek a tagállamok hatóságainál, míg egy évvel ezelőtt az az adat még 675 535 volt. A fő célpont továbbra is Németország, oda a kérelmezők 24 %-a szeretne eljutni, míg a spanyolokhoz 23 %, a franciákhoz pedig 19 %. Magyarországon ugyanakkor mindössze 70-en próbálkoztak.

A számok az év elején még emelkedtek, de azután drasztikusan csökkentek, ahogy beütött a Covid-19. Németországban a beadványok elbírálásának időtartama a tavalyi 6,1 hónapról 8,3 hónapra nőtt, amit a belügyi tárca a ragállyal indokol.