Az idei 3,4-3,5 százalékoshoz hasonló átlagos inflációt vár az elemzők többsége 2021-re, amely első ránézésre nem sok. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részletes inflációs prognózisából kiderül, hogy épp azon termékek, szolgáltatások árai emelkednek majd, amelyek drágulását leginkább megérzik mindennapi életük során emberek. Az infláció a koronavírus nyomában járó gazdasági visszaesés következtében a világ szinte összes gazdaságában mélypontra került. Volt ahol több hónapon keresztül csökkentek az árak, ami általában nem meglepő 5-10 százalékos GDP-zuhanás mellett. A néhány kivétel egyike Magyarország. Idehaza leginkább a gyenge forint miatt 2020-ban átlagosan 3,4 százalékkal emelkedtek az árak.
2021-re MNB elemzői átlagosan 3,5-3,6 százalékos inflációt várnak, amely a jelenlegi inflációs környezetben kifejezetten magasnak mondható. Januártól a nyugdíjasok három százalékos emelést kapnak, ugyanis a kormány nyáron még ekkora inflációt várt, ám azóta a kormányzati prognózisokat rég meghaladta az idő, így 2021-ben a nyugdíjasok fognak hitelezni az államnak, ugyanis majd csak novemberében fizetik ki a várt és a tényleges pénzromlás közti különbözetet.
Nagy hullámvasutat fog leírni az áremelkedési-mutató: idén decemberben akár 2,5 százalék közelébe csökkenthet az árindex, ám 2021 első hónapjaiban egészen 4,2-4,4 százalékos is gyorsulhat az árak átlagos emelkedése – ezt Balatoni András, az MNB igazgatója mondta a jegybank inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón. Magas év eleji inflációban közrejátszik a jegybank által várt gazdasági újraindulás hatása, illetve a dohánytermékek esetében a vaskos adóemelések - tette hozzá. Ha beválik a jegybank előrejelzése és átmenetileg négy százalék fölé emelkedik az infláció, ami azt jelenti, hogy mutató kilép a jegybank által tolerálható 2-4 százalékos sávból. Ennek ellenére borítékolható, hogy az átmenetinek mondott inflációs ugrásra a jegybank a füle botját sem mozdítja majd. Az MNB inflációs célja három százalék.
Igen erős a belső inflációs nyomás a magyar gazdaságban, ezt mutatja a jegybank maginflációs előrejelzése. Maginfláció az a mutató, amely olajárak hektikus változásait illetve az adóemeléseket figyelmen kívül hagyva utal a gazdaság belső inflációs folyamataira: jegybank szerint a 2020-ban 4,2 százalékon álló mutató jövőre is magasan, 3,8-4 százalékon marad.
Az elmúlt évek áremelkedési meglepetését az élelemszeripar okozta, mert a különféle piaci anomáliák miatt az élelmiszerek tavaly átlagosan nyolc százalékkal emelkedtek, de voltak olyan zöldség- és gyümölcsfélék, ahol az éves drágulás megközelítette 30-40 százalékot. Az élelmiszerek átlagon felüli áremelkedése 2021-ben is megmarad, ám jó hír, hogy az ütem mérséklődik. Az MNB elemzői szerint átlagosan 4,7 százalékkal emelkednek ezen termékek árai, ami kis jóindulattal az idei áremelkedés fele. Az ipari termékek árai hűtik az inflációt, itt 0,9-1,2 százalékos áremelkedést várnak a jegybankban. Ugyanakkor a MNB elemzői optimista előrejelzését, amely a tartós fogyasztási cikkek esetében egyenesen áresést vizionál, néhány elemző túlzottan optimistának tartja, ugyanis ez az egyik pont, ahol hatni fog a gyenge forintárfolyam.
Az MNB szerint a lakosság inflációs várakozásai az elmúlt időszakban lényegében nem változtak, amely így nem teljesen fedi a valóságot. Valójában évek óta emelkednek a várakozások. 2020 novemberében az Európai Bizottság felmérése szerint a magyar lakosság 3,9 százalékos drágulást várt vagy érzékelt, amely megfelelt a KSH által mért tényadatoknak. 2020-ban a lakossági várakozások nagyon széles skálán ingadoztak, a tavaszi lezárások miatti pánikfelvásárlások miatt átmenetileg hat százalékra ugrottak a várakozások áprilisban, azóta négy százalék körüli adatokat mértek. Ezzel együtt a trend 2016 májusa óta emelkedik, akkor kerek egy százalékon állt a mutató. A magyar lakossági várakozások épp megfelelnek a régiós (visegrádi négyek) átlagának: a csehek 3,2, a lengyelek 3,3 százalékos várakozásait alaposan felhúzza az eurózóna-tag Szlovákia lakosságának 5,2 százalékos inflációs "előrejelzése".
