Novemberhez képest csaknem 6400-al több, összesen 40 611 új álláskereső került be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterébe decemberben, 8 százalékuk életében először kényszerült munkanélküli segélyért folyamodni – derül ki a december 20.-i állapotot rögzítő friss adatokból. Mivel azonban ennél többen kerültek ki a rendszerből, a nyilvántartott álláskeresők száma novemberhez képest összességében 5800, a júniusi csúcshoz képest pedig már közel 90 ezer fővel csökkent.
Tavaly decemberhez viszonyítva ugyanakkor még mindig csaknem 56 ezerrel több, összesen 290 700 embert keres munkát. Felük ráadásul úgy, hogy közben semmilyen pénzbeli ellátást nem kap. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a kormány a válságra tekintettel sem hajlandó meghosszabbítani a mindössze 3 hónapig járó álláskeresési járadék folyósítási idejét. Pedig a munkanélküliek majdnem harmada, 81 200 ember már több mint egy éve hiába próbál elhelyezkedni valahol. A tartós álláskeresők száma így egy év alatt 19 százalékkal nőtt, egy ember pedig átlagosan 378 napig szerepel a regiszterben.
Az álláskeresők több mint felének középiskolai végzettsége van, 40 százalékuk pedig csupán az általános iskolát járta ki. Bár még mindig a felsőfokú végzettségűek szerepelnek a legkisebb, 7,4 százalékos arányban az NFSZ regiszterében, a leglátványosabban mégis a diplomásokat ütötte meg a válság. A 21 600 felsőfokú okleveles munkanélküli ugyanis tavaly decemberhez képest 46 százalékkal több diplomás álláskeresőt jelent. Életkor szerint vizsgálva jelentős arányt képviselnek az 55 év felettiek is a munkanélküliek között, hiszen az álláskeresők negyede ebből a korosztályból került ki. A 25 évnél fiatalabbak közül is ötödével többen váltak most munkanélkülivé, mint egy évvel korábban, így számuk most több mint 38 ezerre rúg.
Az NFSZ adataiból az is kiderül, hogy decemberben 171 dolgozót érintő csoportos létszámleépítésről szóló döntést jelentettek be a munkáltatók. Ezek az egyéb közösségi, társadalmi tevékenység, a háztartási villamos készülék gyártása, a művészeti létesítmények működtetése, a síküveg tovább feldolgozása és a felsőfokú oktatás ágazatokat érintették Budapesten valamint Békés, Nógrád, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.