Kifulladóban a távol-keleti sikertörténetek

Noha a koronavírus-járvány szempontjából Dél-Korea és Japán még mindig sokkal jobban áll Magyarországnál és Európa nagy részénél, a helyi kormányok már hetek óta kongatják a vészharangot a felfelé kúszó esetszámok miatt.

Mindkét távol-keleti országban múlt héten döntött rekordot a napi fertőzések száma: Dél-Koreában csütörtökön 1241, Japánban pénteken 3743 beteget regisztráltak. Ezek a csúcsértékek európai viszonylatban nem tűnnek kiemelkedőnek - lakosságarányosan hazánkban legutóbb szeptember elsején mértek ennél kisebb esetszámot. A helyi szakemberek ugyanakkor attól tartanak, ha rövidesen nem sikerül megfékezniük a kór terjedését, akkor végleg kicsúszik az irányítás a kezük közül.

A két ázsiai ország viszonylag sokáig teljesen kontroll alatt tartotta a pandémiát: Dél-Korea átfogó teszteléssel illetve kiterjedt kontaktkutatással, Japán pedig a szuperterjesztő események résztvevőinek rövid időn belüli azonosításával hamar képes volt megszakítani a fel-felbukkanó fertőzési láncokat. Megfelelő ütemben meghozott célzott korlátozásokkal megakadályozták a járvány elszabadulását, miközben európai országok zöme országos lezárásokra kényszerült, hogy kezelhető szintre szorítsák le a fertőzési szintet. A siker fenntartásához azonban folyamatos éberségre lett volna szükség, de ez csak részben volt meg.

Dél-Koreában és Japánban számítottak a helyi szinten harmadik, téli hullámra, elvégre várható volt, hogy a hideg idő beköszöntével a koronavírus újra erőre kap, ahogy az emberek egyre több időt töltenek egymás társaságában kellemesen fűtött és ritkán szellőztetett helyiségekben. Az évszakváltással érkező járvány mégis elterebélyesedett, mert más tényezők következtében meggyengült a védekezés is. Mindkét ország belefáradt a társadalmat és gazdaságot egyaránt megviselő küzdelembe, ebből fakadóan az önmegtartóztatásra ráunt lakosság fegyelme lazult, a kormányok stratégiáját pedig a fertőzési adatok helyett egyre inkább a GDP mutatók határozták meg.

Hűen tükrözi ezt a hozzáállást a belföldi turizmus és vendéglátóipar talpra állítását célzó japán “Go To” kampány esete: a november közepe óta növekvő napi fertőzések dacára a kormány csak most hétfőtől kezdve függesztette fel a szállodai és éttermi látogatásokat ösztönző programot. Dél-Korea hasonló okokból vonakodik bevezetni az ötös fokozatú skálán a legszigorúbb korlátozási szintet annak ellenére, hogy Szöulban és több tartományban rohamosan fogynak a kórházak szabad intenzív ágyai.

Európával ellentétben azonban Dél-Korea és Japán nem bízhat abban, hogy a védőoltások rövid időn belül javíthatnak a helyzeten, mivel a kedvező járványügyi statisztikák következtében sem a tokiói, sem a szöuli kormánya nem siettette és nem siette el a vakcinák beszerzését. A jelenlegi tervek szerint mindkét országban legkorábban februárban kezdődhet a lakosság immunizációja. Mun-Dzsein dél-koreai államfő valószínűleg megsietteti a folyamatot, miután az oltóanyagok körüli lomhasága miatt heves bírálatok érték és népszerűsége is mélypontra esett: a Realmeter kutatócég hétfőn közzétett felmérése szerint mindössze a lakosság 37.4 százaléka elégedett az elnök munkájával.

A járvány félrekezelésének Japánban is érzékelhetőek a politikai következményei. Szuga Josihide japán miniszterelnök szeptemberi hivatalba lépesekor példátlanul magas közbizalomnak örvendett, akkor a lakosság 74 százaléka támogatta őt, de mostanra 42 százalékra zuhant a népszerűsége. A visszaesést elemzők leginkább a Go To-kampány felfüggesztése körüli késlekedés számlájára írják. Az adatok alapján kijelenthető, hogy se a dél-koreai, se a japán közvélemény nem elégszik meg azzal, hogy vezetőik más országok kormányaihoz képest jól teljesítenek a válságkezelésben, hanem azt várják el tőlük, hogy a krízis idején urai legyenek a helyzetnek.