Biden véget vethet az elmúlt fél év szokatlan vérengzésének

Donald Trumpnak nyáron hirtelen eszébe jutottak a szövetségi halálos ítéletek. Azóta tízet hajtottak végre, három ember élete pedig hajszálon függ.

Ironikus, de van, akinek a koronavírus mentheti meg az életét. Lisa Montgomery kivégzését először december 8-ára tűzték ki, de két védőügyvédje is elkapta a fertőzést, ezért az ítélet végrehajtását január 12-ére halasztották. Az illetékes bíró szerint azonban a börtönigazgatóság ezzel megsértette az ő korábbi, a fellebbezésre készülő ügyvédeknek karácsonyig időt adó rendelkezését. A bíró ezért megtiltotta, hogy január 1. előtt kitűzzék az új időpontot – ez pedig sorsdöntő lehet, mert az elítéltet legalább húsz nappal a kivégzés előtt szokás tájékoztatni, márpedig január 20-án délben beiktatják az Egyesült Államok új elnökét.

Joe Biden elvi alapon ellenzi a halálbüntetést és véget vethet az elmúlt fél év szokatlan vérengzésének: július óta már tíz szövetségi elítéltet végeztek ki, közülük hármat az elnökválasztás után, amikor hagyományosan szüneteltetni szokták a gyakorlatot. Két másik, januárban kivégzendő szövetségi elítélt, Cory Johnson és Dustin Higgs is elkapta a koronavírust. Ügyvédjeik ezért az ítélet végrehajtásának halasztását kérik, ami ismét csak életet menthet, ha Biden életfogytiglani börtönre változtatja a büntetést.

Már az is furcsa, hogy karácsony környékén kivégzésekről szólnak a hírek. A szövetségi halálos ítélet végrehajtása ritka, mint a fehér holló. A büntetési tétel 1988-as visszaállítása óta 2020 előtt összesen három embert végeztek ki, például az oklahomai robbantó Timothy McVeigh-t, aki 1995-ben 168 embert, köztük óvodásokat ölt meg. Donald Trumpnak sem jutottak eszébe a 2003 óta végrehajtatlan ítéletek – egészen addig, amíg a választási kampány kezdetén nem lett országos tüntetéshullám az intézkedő rendőrök által megölt fegyvertelen feketék eseteiből. A Fehér Ház alighanem erre akart válaszolni a konzervatív szavazók körében mindig népszerű keménykedéssel. Július óta tíz embert végeztek ki, a politikai stratégák azonban nem számoltak azzal, hogy a Covid-19 járvány eltereli a figyelmet az elítéltekről.

Pedig nem érdektelen sorsok. Lisa Montgomery például az egyetlen nő a szövetségi siralomházban. Azért ítélték halálra, mert 2008-ban megfojtott egy nyolc hónapos terhes nőt, kivágta hasából az élő magzatot és megpróbálta előadni, hogy az az ő újszülött gyereke. A tett rémes, de a Missouriban lefolytatott per is az volt. Lisa sorsáról férfiak döntöttek, első ügyvédjei pedig elmulasztották az esküdteket megismertetni azzal a ténnyel, hogy a nő örökletesen értelmi fogyatékos, gyermek- és fiatalkorában rokonai súlyosan bántalmazták, többek között szexuálisan is, a verésektől további agykárosodást is szenvedett. Ő lenne 1953 óta az első, szövetségi perben elítélt nő, akit kivégeznének.

A Virginiában egy kábítószer-kereskedő banda által megölt hét ember halálával összefüggésbe hozott Corey Johnson is fogyatékos. Három évig maradt az általános iskola második osztályában és később sem jutott sokkal tovább. A hónapok neveit például csak augusztusig tudja elsorolni, ezzel azonban pere során nem foglalkoztak. Még furcsább Dustin Higgs esete, akit három nő megölésében való közreműködése miatt ítéltek halálra, csakhogy a ravaszt nem ő húzta meg, aki meg igen, az csak életfogytiglanit kapott. Montgomery fehér, Johnson és Higgs fekete. A tíz, idén kivégzett ember közül öt fehér, négy fekete, egy pedig indián volt.

Az Egyesült Államok ötven tagállama közül amúgy 39-ben nincs halálbüntetés vagy ha van, legalább öt éve nem hajtották végre. A Gallup tavalyi felmérése szerint a lakosság 60 százaléka nem is ért egyet vele. Még a leghalálosabb államokban, Ohióban és Texasban is egyre ritkább a kivégzés. A konzervatív többségű legfelsőbb bíróságtól egyelőre nem várható, hogy országosan megtiltsa az emberi élet kioltását, de a szövetségi ügyekben az is elég, ha az új elnök ilyen értelmű utasítást ad az igazságügyi tárcának.