Az STA szlovén hírügynökség jelentése szerint- amelyet az MTI szemlézett - 

A földmozgást a fővárosban, Ljubljanában is érezték, akárcsak a szomszédos országokban, beleértve Magyarországot és Ausztriát is. Epicentruma Zágrábtól mintegy 50 kilométerre, Petrinja településnél volt. A Krskóban lévő atomerőmű még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdett működni. Kapacitása 700 megawatt, és Szlovénia áramfogyasztásának 20 százalékát adja. Ez az ország egyetlen atomerőműve, amelyet Horvátországgal közösen működtetnek. Bezárását 2023-ra tervezték eredetileg, de élettartamát meghosszabbították 20 évvel, noha több nem kormányzati szervezet tiltakozott a döntés ellen.

Az utóbbi napon 4637 újabb fertőzést diagnosztizáltak, ezek egyharmadát Bukarestben és a fővárost körülvevő Ilfov megyében azonosították. Az országban Ilfov megyében a legmagasabb, csaknem 5 ezrelékes az utóbbi kéthetes lakosságarányos fertőzési ráta, amit Bukarest követ, ahol az utóbbi két hétben a lakosság 4 ezrelékénél mutatták ki a fertőzést. Rajtuk kívül már csak az ország legnagyobb urbánus térségeit magában foglaló Temes, Kolozs, Brassó, Konstanca tartozik a vörös zónához, ahol a kéthetes fertőzési ráta még nem csökkent a lakosság 3 ezreléke alá. Az ország megyéinek több mint fele (22 megye) immár sárga jelzésű térségnek számít, míg 14 megye a zöld besorolásba került, vagyis az utóbbi két hétben a lakosok kevesebb mint 1,5 ezreléke fertőződött meg koronavírussal. A legalacsonyabb fertőzési rátát immár hetek óta Hargita megyéből jelzik, ahol keddig 0,4 ezrelékre csökkent a lakosságarányos fertőzési mutató. A szintén magyar többségű Kovászna megye - az olténiai Gorj után - harmadik a rangsorban, 0,73 ezrelékes fertőzési rátával. Kedden újabb 135 koronavírusos beteg vesztette életét Romániában. Az ismert aktív esetek száma az utóbbi egy hónap alatt megfeleződött: keddig 58 ezerre esett vissza, az intenzív osztályon ápolt súlyos esetek száma viszont csak tíz százalékkal, 1162-re csökkent.

Franciaországban, egy neully-i kórházban kedden 98 éves korában hunyt el Pierre Cardin – írta a Le Monde híre nyomán a hvg.hu. Az olasz születésű francia divattervező, a háború utáni divat meghatározó alakja  1950-ben alapította meg saját divatházát, amelyből a következő évtizedek során az egész világon jelenlévő cég épült fel.  A Wikipédia internetes lexikon szerint Cardin egy borkereskedő hetedik, egyben legkisebb gyerekeként született. Alighogy a háború hullámai elcsitultak, 1944-ben Párizsba költözött, és rajzoló lett a Paquin-divatháznál, de már rögtön lehetőséget kapott, hogy tervezhesse Jean Cocteau Szépség és a szörnyeteg c. filmjének jelmezeit (1946). A következő évtől Christian Diornál dolgozott, az aktuális női New Look-kollekcióba tervezett rövid, az alakot hangsúlyozó szoknyákat. Cardin az üzletszervezésben is példaadónak bizonyult, a mérvadó divattervezők közül elsőként használta márkanevét (voltaképpen személynevét) licencüzletek nyitásához, eleinte Franciaországban, majd világszerte. Üzleti tehetsége máskülönben is egyedülálló, amennyiben a divat közvetlen területéről is elmozdult, vállalkozása karóráktól lakberendezési tárgyakon, porcelánokon, kerámiákon és bútorokon át elektromos cikkekig, autók belső térkialakításáig terjed. Már az 1970-es években kapcsolatot keresett a Kínai Népköztársasággal, egyenruhát tervezett a kínai posta, rendőrség és hadsereg számára. 1977-ben kosztümöket és koronázási ruhát készített Jean-Bédel Bokassa közép-afrikai diktátor császárrá koronázására. 1965-ös André Courrèges tervezővel közös elhíresült párizsi bemutatóján elsőként küldött gumicsizmás manökeneket a kifutóra, fényes, műanyag kabátban és nadrágban. Ugyancsak ő hozta divatba a kötényruhát.  Párizsban 1981-ben megvásárolta a Maxim's éttermet, majd továbbiakat Moszkvában, New Yorkban és Pekingben. Pierre Cardin az elmúlt években Théoule-sur-Merben élt, Cannes mellett. Az ő tulajdonában volt ma Marquis de Sade délfranciaországi kastélya is.  A világhírű divattervező a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja és a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének parancsnoka címét is megkapta.  Egyetlen divattervezőként a Francia Szépművészeti Akadémia tagja és az UNESCO jószolgálati nagykövete volt, 1985-ben pedig elnyerte a Divat Oscarját.