Idén már nem döntenek a jövő évi minimálbér-emelésről

Az utolsó tárgyalási fordulón sem jött létre egyezség a minimálbér jövő évi emeléséről. Januárban folytatódhatnak az egyeztetések.

Nem sikerült megegyeznie a munkáltatói és a munkavállalói oldalnak a jövő évi minimálbér összegéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) idei utolsó, szerdai ülésén sem. A kormány pedig, bár megtehetné, nem döntött az emelés mértékéről, hanem azt javasolta: folytassák a felek a tárgyalásokat januárban. Az egyelőre nem tisztázott, hogy ez azt jelenti-e, hogy január 1-jétől változatlanul 161 ezer, illetve 210 600 forint lesz a minimálbér és a garantált bérminimum, és az összeg csak akkortól változik, amikor sikerül megállapodni, vagy visszamenőlegesen is lehet majd érvényesíteni egy esetleges emelést. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a kérdés jogtechnikailag nem egyértelmű, és az online egyeztetésen résztvevő Palkovics László innovációs minisztertől sem kaptak rá egyértelmű és megnyugtató választ.

Hogy az idei, koronavírus által megtépázott gazdasági év után nem lesz egyszerű a megállapodás, az előre borítékolható volt. A mintegy másfél hónapja kezdődött egyeztetéseken kezdetben meglehetősen távol is álltak egymástól az álláspontok. A szakszervezetek eleinte 10 százalékos béremelést szerettek volna, a munkáltatók viszont egyáltalán nem láttak lehetőséget a legkisebb fizetések növelésére. Az idő előrehaladtával mindkét fél jelentősen engedett álláspontjából: a munkáltatók végső ajánlata az inflációkövető 3, a munkavállalói oldalé 5 százalékon állt meg. Ezen a ponton azonban megmerevedtek az álláspontok.

A vita ráadásul nemcsak a januári emelés mértékéről folyt, hanem arról is, mi történjen akkor, ha a 2021-es év során másként alakulnak a gazdasági mutatók, mint amit most a kormány előrejelez. Mivel erre elég nagy az esély, hiszen például a 3 százalékos inflációs mutató meglehetősen alultervezettnek tűnik, a szakszervezetek azt szerették volna elérni, hogy a gazdasági mutatók változásának mértékével azonos emelés járjon félévtől automatikusan a legkisebb bérért dolgozóknak. A munkáltatók viszont nem tartották elfogadhatónak az év közbeni automatikus korrekciót. Egy ilyen helyzetben inkább újra leültek volna tárgyalni, mondván: a gazdaság egészét kell megvizsgálni. Mindkét oldal hajlott viszont arra, hogy tovább engedjen álláspontjából, ha a kormány csökkenti a béreket terhelő adókat, a kormány azonban nem segítette ilyen döntéssel a megegyezést.

Kormányzati álláspont is csak a legutolsó, szerdai ülésen hangzott el. A miniszter azt mondta: a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági környezetben nem támogatják a kétlépcsős, automatikus korrekciót előre rögzítő béremelési megállapodást, és a tárgyalások későbbi folytatását javasolta – mondta el érdeklődésünkre Kordás László. A szakszervezeti vezető ugyanakkor nem érti: az elkövetkező két-három hétben mi segítené elő az álláspontok közeledését. A felek ugyanis az utóbbi tárgyalásokon ugyanazokat a számokat és érveket ismételgették, és januárban is csak a jelenleg ismert gazdasági előrejelzések állnak majd rendelkezésre. Szerinte a kormány és a munkáltatói oldal összejátszik, és arra számít, hogy az alacsonyabb ajánlatot is inkább elfogadják a szakszervezetek, mert a semminél az is több. A kormány ezzel nehéz és bizonytalan helyzetet teremtett – fogalmazott Kordás László. Megjegyezte: a szakszervezet jogászai is vizsgálják, lehet-e majd egyáltalán visszamenőlegesen bért emelni egy januári megállapodással, hiszen az abban foglaltak csak másnaptól léphetnének életbe. A Munka törvénykönyve szerint ráadásul év végéig a kormánynak ki kell hirdetnie a következő évi minimálbér összegét a vonatkozó kormányrendeletben.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azonban nem példa nélküli, hogy januárban állapodjanak meg a minimálbéremelésről. Az, hogy most nincs megállapodás, nem zárja ki, hogy emelkedjen jövőre a minimálbér, hiszen a januári fizetést csak februárban kapják meg a dolgozók – szögezte le érdeklődésünkre. Mint mondta: a kormány bölcsen döntött, hogy nem határozott egymaga a jövő évi legkisebb bérek összegéről, és bízik abban, hogy létrejön majd egy megállapodás, hiszen mindenkinek ez az érdeke. Kérdésünkre, hogy az elkövetkező hetekben ezt mi segíthetné elő, úgy fogalmazott: a felek belátó bölcsessége és a számok tisztelete. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy miközben az idén 8 százalékkal emelkedett a minimálbér, a gazdaság teljesítménye jelentősen romlott.