„Nem működik” – hirdeti a hanyagul odavetett papír a budai cukrászda bankkártyaterminálján. A vásárló zavartan kutat zsebében némi apró után. A járvány alatt teljesen rászokott ugyanis a bankkártyás fizetésre, készpénz meg amúgy is ritkán van nála, hiszen a fizetését is utalja a cég. „Nincs gond, működik az! Csak a főnök készpénzt szeretne” – oldja fel végül a helyzetet az eladó. A libegő felső végállomásánál terminál sincs a büfés asztalán, csak egy online pénztárgép. A kirándulókról készített pillanatképeket is csak készpénzzel lehet kifizetni. Pedig 2021. január 1-től, ahol online pénztárgép működik, ott az elektronikus fizetés lehetőségét is biztosítani kell majd. Persze ez nem csak a bankkártyás fizetést jelentheti, lehet akár utalni is a szükséges összeget a kereskedő bankszámlájára. Az ugyanis most már 5 másodpercen belül célba ér. A hegyen azonban nincs net – mondják az eladók –, sokszor még telefonálni sem lehet. Így aztán a vásárló valószínűleg a mobilbankolással is hiába próbálkozna (más kérdés, hogy akkor hogyan működik az online pénztárgép?).
Hogy mi lesz a megoldás januártól, arra az eladók is csak vonogatják a vállukat. De nem csak nekik okoz fejtörést az új évtől életbelépő szabályozás; a kereskedők többsége ugyanis nem siette el az átállást. Kártyás fizetésre alkalmas terminált legalábbis nagyon kevés helyen üzemeltek be újonnan a törvénymódosítás nyár eleji megjelenése óta. Az új szabályozás értelmében januártól minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedelmi egységnek - üzletnek, étteremnek, hotelnek és egyéb szolgáltatónak - biztosítania kell az elektronikus fizetés lehetőségét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint mintegy 120 ezer ilyen kereskedő van. Ezek felében, mintegy 60 ezer helyen viszont nyáron még nem lehetett bankkártyával fizetni, csak készpénzzel. A helyzet azóta nem sokat javult, bár adatok egyelőre csak a harmadik negyedévről vannak. Ezekből pedig azt látszik, hogy a második és a harmadik negyedév között eltelt időszakban csak kicsivel több, mint 6 ezer új helyen kötöttek be POS-terminált.
A vásárlók viszont rákaptak a kártyás fizetésre: a második negyedéves visszaesés után a bolti bankkártyás tranzakciók száma a harmadik negyedévben 8 százalékkal, az online fizetések száma harmadával emelkedett éves alapon. A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön rekord mennyiségű, összesen 266 millió tranzakciót bonyolítottak le több mint 2 ezer milliárd forint értékben.
Az online pénztárgépek tavalyi adataiból ugyanakkor az is egyértelmű, hogy minél nagyobb egy üzlet éves forgalma, annál nagyobb a kártyaelfogadás valószínűsége. Míg a 16 millió forint körüli kategóriában csupán 60 százalékban lehetetett kártyával fizetni, addig a 100 millió forintos éves forgalom felett 90, az 5 milliárd forintot meghaladók pedig 100 százalékban elfogadták a bankkártyát. A terminálok beüzemelésével elmaradó kereskedők éves forgalma is általában alacsonyabb, ezért döntően költségmegfontolások – a kártyaelfogadáshoz kapcsolódóan fizetendő fajlagosan magasabb díjak – miatt nem kínáltak eddig elektronikus fizetési lehetőséget vásárlóiknak – írta lapunknak korábban a jegybank.
Nem csak a bankkártyás fizetés lehet ugyanakkor az egyetlen elektronikus megoldás. Egy kisebb forgalmú boltban viszonylag egyszerű és olcsó módja a jogszabályi előírás teljesítésének az utalási lehetőség biztosítása is. A márciusban indult azonnali fizetési rendszernek köszönhetően az elutalt összegek már a nap 24 órájában és hétvégéken is szinte rögtön célba érnek, a bankszámlaszámok hosszas bepötyögése helyett pedig lehet(ne) utalni másodlagos azonosító, azaz egy e-mailcím vagy telefonszám alapján is.
Szeptember végéig azonban a több mint egymillió bankszámla töredékéhez, 0,43 százalékához regisztráltak csak másodlagos azonosítót. Ezek nagy része is lakossági számla: 30 ezerhez mobilszám, 20 ezerhez e-mailcím tartozik. A gazdálkodó szervezetek számlái közül ugyanakkor mindössze 5500-hoz regisztráltak ilyen azonosítót.