Előfizetés

Szabad szemmel: Magyarország uniós mumus lett

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.01. 08:31

A nemzetközi lapok cikkeiből kiderült, rengeteg problémával kellett megküzdenie az Európai Uniónak tavaly. Többek között a Fidesz-kormánnyal.
FT 2021-es előrejelzésében a lap kizártnak nevezi, hogy az unió már az idén alkalmazná a múlt év végén elhatározott jogállami mechanizmust. Először is a Bizottságnak ki kell dolgoznia, hogy a gyakorlatban miként szerezzenek érvényt az új szabályozásnak, amelynek értelmében meg lehet vonni az uniós támogatásokat, ha valamely ország nem tesz eleget a demokratikus elveknek. Azon kívül meg kell várni, hogy az Európai Bíróság szabad jelzést ad-e az új rendszernek. Egyesek abban bíznak, hogy a döntés gyorsított eljárásban születhet meg, de még akkor is hónapok kellenek hozzá, ám akár még egy jó év is eltelhet addig. Akkor pedig Orbán Viktor, aki miatt elsősorban megalkották a jogállami feltételeket, kellő időhöz jut, hogy kitalálja, miként védheti ki a mechanizmust még a jövőre esedékes választások előtt.  Euronews Az elmúlt évben a vírus miatt sok helyen korlátozták a személyi szabadságjogokat, de Magyarországon ezen felül még megnyirbálták a kisebbségek jogait is – írja évértékelőjében a televízió. A Fidesz-kormány miatt az ország mumus lett uniós körökben, mivel lebontja a sajtószabadságot és a jogállamot. De olyannyira, hogy szankciókkal néz szembe. Tavaly az LMBT-közösség lett a hatalom legfőbb célpontja: egy sor reformot hoztak ellene, az alaptörvény módosítása pedig jóformán megtiltja a meleg házasságot, illetve hogy ilyen párok gyereket fogadjanak örökbe. Ezek után némi meglepetést keltett, hogy Szájer Józsefet Brüsszelben egy férfi orgia kellős közepén kapták rajta. Ezek után a politikus hivatalosan lemondott, és a tervezett változtatásokat mégis törvénybe iktatták.  New York Times A Brexit mindkét fél számára fájdalmas veszteség, és még sok idő kell hozzá, amíg kölcsönösen feldolgozzák, az EU azonban fel van villanyozva, mert a kilépés páratlan lehetőséget kínál számára. Úgy hogy a Biden-kormányzat olyan partnereket talál majd Európában, akik el akarják érni a maguk „stratégiai autonómiáját”. Mindenesetre az egyik legnagyobb tagállam hagyta ott az uniót, jelentős gazdasággal és erős hadsereggel, és némileg hanyatló liberális hagyományokkal – éppen akkor, amikor Magyarország és Lengyelország a nacionalizmus felé fordul. A távozás következményei azonban nem egyformán jelentkeznek a két oldalon. Nagy-Britannia közel jár a felbomláshoz, mert komoly az esélye, hogy Skócia és Észak-Írország a kilépés mellett, dönt és más-más úton ugyan, de csatlakozik az integrációhoz. Az EU ugyanakkor régóta meglévő, jelentős akadályokat távolított el az útjából és ismét beindította a német-francia motort a szorosabb együttműködés érdekében. A francia Külügyminisztérium főtitkára sajnálatosnak nevezte a britek kiválását, ám úgy értékelte, hogy az hozzájárult az EU megerősödéséhez, miután a szervezet végig az egységét bizonyította a tárgyalásokon. Emellett a közösség olyasmiket csinál mostanában, ami korábban elképzelhetetlen lett volna: lépéseket tesz a kvázi szövetség felé. Ennek része, hogy újragondolják a földrész szerepét, Macron így találta ki a stratégiai autonómiát. Márpedig ezek a törekvések óhatatlanul ütközést provokálnak az új amerikai vezetéssel, még akkor is, ha Biden és a kijelölt külügyminiszter is tisztában van azzal: időközben változtak az idők és a nagy feladatok megoldásához kölcsönös engedmények szükségesek a világpolitikában. Természetesen Európa, hátában a Brexittel, valamint a fokozódó nacionalizmussal, nem lábal ki betegségéből egyik pillanatról a másikra. Az unió túl bürokratikusan, ugyanakkor nem eléggé demokratikusan működik. Továbbra is jelentős a belső megosztottság. De hogy egykor az egyik alapító atya, Jean Monnet megfogalmazta: Európa a válságok idején talál magára.  Libération Európában oly mértékben lendületbe jött az integráció elmélyítését szorgalmazó német-francia tandem, hogy ez teljesen új helyzetet teremt. Párizs és Berlin annyira erős, hogy akár egymaga is keresztül tudná vinni terveit. Ugyanakkor a Brexit folytán megszűnt a védőernyő azon országok számára, amelyek idáig élvezték, hogy a reformtörekvések meghiúsításával a britek kikaparták nekik a gesztenyét. Ennek a csoportnak, benne a takarékos négyekkel, azaz az osztrákokkal, hollandokkal, dánokkal és svédekkel, továbbá a magyarokkal, lengyelekkel, csehekkel, szlovákokkal, finnekkel és máltaiakkal, nincs elég ereje, hogy megkontrázza Németország és Franciaország szándékait. De a kelet-nyugati érdekek egyébként is igencsak eltérőek. A garast a fogukhoz verő államok ódzkodnak a többiek anyagi megsegítésétől, az új tagok pedig attól zárkóznak el, hogy Brüsszel politikai eszközökkel megkösse a kezüket. Vétózni azonban nem mernek, mert akkor megnézhetnék magukat az EU-n belül. Idáig persze egészen másként álltak a dolgok, mert mint Juncker elárulta: a várható brit ellenállás miatt az uniós intézmények sokszor óvakodtak, nehogy javaslataik túl messzire szaladjanak, mert London úgyis megakadályozta volna azok jóváhagyását. Most azonban a Bizottság előző elnöke szerint nagyot javult a hangulat Brüsszelben, sokkal könnyebben működik majd az integráció. Pl. már a vírusalapot sem lehetett volna elfogadni, ha Nagy-Britannia még tag volna. Sokan bíznak abban, hogy nagy időszak veszi kezdetét ily módon. Ehhez az szükséges, hogy Berlin és Párizs egy ütemre lépjen, amire van remény. Hogy idáig jutottak, az Németországnak köszönhető, mert Merkel feladta korábbi politikáját, mármint hogy szó sem lehet közös, uniós adósságfelvételről. Felismerte ugyanis, hogy az eurót sodorná bajba, ha a járvány okozta hatalmas recesszió folytán még nagyobb lenne a gazdasági különbség az egyes államok között. Viszont azóta szédítő sebességgel zajlanak a dolgok Brüsszelben, és nem tudnak mit tenni ellene sem kicsiny, de gazdag, ám a pénzüket féltő négyek, sem pedig a jogállami feltételekről hallani sem akaró visegrádiak.

Több mint száz tüntető zárkában fogja köszönteni az újévet Fehéroroszországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.31. 17:51

Fotó: Viktor Tolochko / AFP
Hatóságilag nem engedélyezett kormányellenes megmozdulásokon előállított több mint száz tüntető zárkában fogja köszönteni az újévet - közölte a Vjaszna nevű emberi jogi szervezet csütörtökön.
"Végre véget ért a 2020-as év, de nem mindenki fog szerettei és hozzátartozói körében ünnepelni. A nagyszámú politikai fogvatartott és a tüntetéseken való részvétel miatt bűnügyi eljárás alatt álló személy mellett több mint száz (közigazgatási eljárás keretében elzárásra ítélt) ember fogdában fog +ünnepelni+" - közölte Vjaszna. A jogvédők szerint összesen 112 személy, 94 férfi és 18 nő van a fogdákban. A legfiatalabb 19 éves, a legidősebb életkora 62. A Vjaszna korábban arról számolt be, hogy a magánzárkákban 169 politikai fogoly raboskodik, köztük vannak újságírók is. A jogvédők szerint emellett több mint 900 ember ellen indult büntetőeljárás. Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta van belpolitikai válság. A vitatott tisztaságú választáson az országot 26 éve irányító, 66 éves Lukasenkát hirdették ki hivatalosan elnöknek a szavazatok 80,1 százalékával. Az azóta tartó hétvégi tüntetéseken többször százezren is részt vettek, ami rekordnak számít az 1991 óta független volt szovjet tagköztársaságban. Lukasenka nem hajlandó lemondani, ehelyett valamifajta alkotmányreformot ígért. A belbiztonsági erők tüntetők elleni brutális fellépésének eddig legalább három halálos áldozata volt, s a hatóságok ezreket vettek őrizetbe, hogy megtörjék a Lukasenka rendszerével szemben kibontakozott békés ellenállást.

Brexit - Megszületett a megállapodás Madrid és London között Gibraltárról

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.31. 17:04

Fotó: Alvaro Fuente / AFP
Megszületetett a megállapodás Spanyolország és Nagy-Britannia között, amelynek értelmében Gibraltár a schengeni övezet része lesz 2021. január 1-től - közölte csütörtökön Madridban Arancha González Laya spanyol külügyminiszter újságírók előtt.
A megállapodás néhány órával az előtt jött létre, hogy csütörtök éjfélkor véget ér a brit EU-tagság megszűnése után életbe lépett átmeneti időszak. "Megkötöttük a kezdeti megállapodást Nagy-Britanniával, amely alapul fog szolgálni az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a jövőben Gibraltárról megkötendő szerződéshez" - mondta a miniszter, aki hozzátette, hogy a megállapodás részeként Gibraltár az uniós megállapodások, így a schengeni egyezmény részese marad. December 31-én éjfélkor lejár a Brexit január 31-i életbe lépése után bevezetett átmeneti időszak, Nagy-Britannia és a tengeren túli területei így nem lesznek részei az Európai Unió egységes piacának és vámuniójának. A Spanyolország legdélebbi csücskében található, brit fennhatóság alatt lévő területnek a schengeni unióhoz tartozásával a határellenőrzés a spanyol határ helyett a nemzetközi repülőtéren is elvégezhető. Az egyelőre nem világos, ki fogja végezni az ellenőrzést. A csütörtökön az utolsó pillanatban megszületett megállapodás híján a határ túloldalán dolgozó több tízezer gibraltárinak és spanyolnak kellett volna naponta határellenőrzésen átesni és útlevelet pecsételtetni - mondta a spanyol külügyminiszter. Spanyolország magának követeli a Földközi-tenger bejáratánál fekvő kikötő feletti szuverenitását, amelyről 1713-ban mondott le Nagy-Britannia javára a spanyol örökösödési háború után az utrechti békeszerződésben.
Arancha González Laya
Fotó: EU Council/Pool / AFP