Előfizetés

Johnson: több tízmillió oltás beadására van remény a következő hónapokban

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.03. 16:06

Fotó: PAUL ELLIS / AFP
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint megvan a remény arra, hogy a következő hónapokban több tízmillió adagot sikerül beadni a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinákból Nagy-Britanniában.
Johnson a BBC közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában utalást tett ugyanakkor arra is, hogy addig még további szigorítások válhatnak szükségessé a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére. Nagy-Britanniában az utóbbi napokban rendre 50 ezer felett jár a szűrővizsgálatokkal kimutatott új koronavírus-fertőzések napi száma a korábbi hetek 20-25 ezer, tesztekkel kiszűrt átlagos új napi esetszáma után. A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint a szombat este zárult 24 órában 57 725 új koronavírus-fertőzést szűrtek ki országszerte. A szűrővizsgálatok tömegessé válása óta ez volt az eddigi legmagasabb napi esetszám Nagy-Britanniában. Szakértők szerint a terjedés gyorsulásában elsődleges szerepe van a Nagy-Britanniában december közepén azonosított - azóta több más országban is izolált - új koronavírus-variánsnak, amely a vizsgálatok alapján a korábbi változatoknál 50-70 százalékkal fertőzőképesebb lehet. Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a héten mindazonáltal bejelentette, hogy elérte az egymilliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában, és vasárnapi brit sajtóértesülések szerint hamarosan lehetségessé válik heti kétmillió oltás beadása. Boris Johnson a vasárnapi BBC-interjúban közölte: nem akar találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor érhető el a heti kétmillió oltás, de teljes mértékben bízik abban, hogy a következő három hónapban több tízmillió oltást lehet beadni Nagy-Britanniában. Megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, hogy a tömeges oltási kampány hozza majd el a fordulópontot a nagy-britanniai koronavírus-járvány kezelésében. A nagy-britanniai oltási kampány december 8-án kezdődött a Pfizer és a BioNTech vállalatok által kifejlesztett oltóanyaggal. A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) a minap az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös fejlesztésű vakcinájának forgalmazását is engedélyezte. Ennek az oltóanyagnak a nagy-britanniai alkalmazása hétfőn kezdődik, és az első adagok már megérkeztek a kijelölt oltási helyszínekre. A brit miniszterelnök a vasárnapi BBC-interjúban megerősítette, hogy az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból már hétfőn 530 ezer dózis lesz hozzáférhető. A brit kormány a Pfizer/BioNTech-vakcinából eddig 50 millió, az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból százmillió adagot kötött le. Az eddig engedélyezett vakcinákból két dózist kell beadni, de Nagy-Britanniában a szakértők ajánlására hétfőtől új adagolási rendszerre térnek át. Ennek alapján a kormány a második dózis lehető leggyorsabb beadásáról arra helyezte át a hangsúlyt, hogy főleg a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok tagjai közül minél többen minél hamarabb megkapják az első adagot, és így gyorsan kialakuljon náluk a koronavírus-fertőzés okozta súlyos megbetegedés elleni védettség. Ennek értelmében az eddigi háromhetes időkülönbség helyett az első dózis beadását 12 héten belül követheti a második adag beadása. Boris Johnson a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: a következő hetekben szükség esetén további korlátozások léphetnek életbe Anglia egyes térségeiben a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére. A brit kormányfő a lehetséges intézkedések között említette az iskolák zárva tartását a meghosszabbított téli szüneten túl is, bár hangsúlyozta, hogy a kormány valójában nem szeretne ezzel a lehetőséggel élni. Angliában az idén vizsgázó középiskolások hétfő helyett egy héttel később, a többi középiskolai évfolyam diákjai két hét múlva térhetnek vissza az iskolákba a jelenlegi tervek alapján. Londonban és környékén az általános iskolák is csak január 18-án nyitnak, de Anglia más térségeiben az eredeti menetrendnek megfelelően hétfőn elkezdődik a tanítás.

Több tízezres tömeg emlékezett a néhai iráni kémfőnökre

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.01.03. 15:15

Fotó: AHMAD AL-RUBAYE / AFP or licensors
Bagdadban tízezrek követeltek elégtételt az Egyesült Államok által tavaly likvidált Kászim Szulejmáni halálért.
Rózsaszirmokat szórtak, mécseseket gyújtottak, valamint Amerika- és Izrael-ellenes szólamokat skandáltak százak az iraki főváros reptérén vasárnapra virradóra. A tavalyi merénylet helyszínén hajnalban százak, napközben pedgi Bagdad főterén már több tízezresre duzzadt tömeg emlékezett Kászim Szulejmáni néhai iráni kémfőnökre és Abu Mahdi al-Muhandiszra, az iraki Népi Mozgosítási Erők (PMF) nevű fegyveres ernyőszervezet egykori második emberére. 2020. január 3-án egy amerikai dróncsapás végzett a Bagdadba érkező Szulejmánival és kíséretével, ami a szokásosabbnál is puskaporosabbá tette a levegőt a Közel-Keleten. Irán könyörtelen bosszúval fenyegetett, ám a háború végül elmaradt, mivel az amerikai katonák iraki állomáshelye ellen végrehajtott válaszcsapás nem követelt áldozatokat. Erősen kétséges azonban, hogy a teheráni rezsim megfelelő elégtételnek tekinti a tavalyi szerény támadást hős hadvezére haláláért. A merénylet évfordulóján az Iránban és Irakban tartott megemlékezések, illetve az azokon elmondott beszédek egyértelművé teszik azonban, hogy komolyabb megtorlásra mutatkozna igény, sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy a perzsa állam fel is készült egy ilyen jellegű akcióra. Szulejmáni utódja, Iszmáil Gáni pénteken sejtelmesen fenyegette meg az Egyesült Államokat. “Talán a saját otthonodból előkerül valaki, aki bosszút áll rajtad a bűntettedért” - fogalmazott az iráni Kudsz Erők parancsnoka. Teherán ugyanakkor kényes helyzetben van az amerikai kormányváltás miatt. A dróncsapást elrendelő Donald Trumpnak két és fél héten belül át kell adnia a stafétabotot Joe Bidennek. Az új elnök felhagyna az eddigi amerikai konfrontációs politikával és újraélesztené a tetszhalott iráni atomalkut, ám ehhez az is kell, hogy utóbbi veszteg maradjon. Mindezzel Haszán Róháni iráni elnök is tisztában van, ezért maradt lényegi válasz nélkül az iráni atomprogram atyájának, Mohszen Fahrizadehnek decemberi meggyilkolása, amelyet feltehetően az amerikai-iráni közeledés kisiklatásában érdekelt Izrael követett el. Dzsavad Zaríf iráni külügyminiszter szombaton Trumpnak címezve arra figyelmeztett, hogy izraeli ügynökök, “agent provocateur-ök” az amerikaiakkal szembeni megrendezett támadásra készülnek, hogy Irán elleni háborúba kényszerítsék a távozó elnököt. A tárcavezető Twitteren közzétett posztjával azonban vélhetően az iráni rezsim keményvonalasainak, illetve a Teheránhoz kötödő iraki milíciáknak is üzent, hogy tartózkodjanak az esetleges támadásoktól, amellyel jogalapot adhatnának egy amerikai hadműveletelekre. Az említett csoportok kifejezetten nehezen emésztik meg a Róháni képviselte pragmatikus visszafogottságot, bosszúszomjukat csakis egy látványos konfrontáció csillapítaná le. Mindez pedig azt jelenti, hogy tavalyhoz képest nem sokkal kevésbé puskaporos a levegő a Közel-Keleten.

Január 7-ig meghosszabbították a korlátozásokat Szlovéniában

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.03. 14:56

Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Már december 30-án kiterjesztették az üzletek zárva tartására vonatkozó rendeletet, később pedig a lakhelyelhagyási és az éjszakai kijárási tilalom érvényben maradásáról is döntöttek.
A szlovén kormány január 7-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány megfékezésére hozott korlátozásokat az országban - írta a helyi sajtó vasárnap.
A kabinet már december 30-án kiterjesztette január 7-ig az üzletek zárva tartására vonatkozó rendeletét, később pedig a lakhelyelhagyási és az éjszakai kijárási tilalmat is meghosszabbította.

A kabinet már december 30-án kiterjesztette január 7-ig az üzletek zárva tartására vonatkozó rendeletét, később pedig a lakhelyelhagyási és az éjszakai kijárási tilalmat is meghosszabbította. A Ljubljana által közzétett adatok szerint
szombaton 725-tel 125 068-ra nőtt a fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 29 beteg, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 2803-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 1173-an vannak kórházban, 190-en intenzív osztályon.

A szomszédos Horvátországban
az elmúlt 24 órában 696 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta a fertőzöttek száma ezzel elérte a 212 958-at. Szombaton 56 beteg halt bele a fertőzés szövődményeibe, a járvány halálos áldozatainak száma 4072-re emelkedett. Kórházban 2453 beteget ápolnak, közülük 211-en vannak lélegeztetőgépen.

Az ünnepek és a hétvége miatt mindkét országban kevesebb tesztet végeztek, mint a hétköznapokon. Horvátországba eddig 17 550 ampullányi érkezett a Pfizer amerikai és a BioNTech német gyógyszeripari vállalat közös fejlesztésű vakcinájából. Januárban további 125 ezer dózis várnak. Közel tízezer embert oltottak be eddig, zömében idősotthonok lakóit, valamint egészségügyi dolgozókat. Szlovéniába ugyanebből az oltóanyagból 16,5 ezer dózis érkezett, és ebben a hónapban még 66 300-at várnak. Itt is először az idősotthonok lakóit és dolgozóit oltották be, közel tízezer embert. Január 1-jétől az egészségügyi dolgozók kaphatják meg a védőoltást. Az oltás egyik országban sem kötelező, és mindenki számára ingyenes.