Mindössze öt munkanapja volt véleményezni a karácsonyt megelőző időszakban a felkért szakmai és civil szervezeteknek a következő hét éves uniós költségvetési időszak programjairól szóló kormányzati terveket. Ezek azok a nemzeti programok, amelyek alapján kiírhatók a pályázatok a 2021-27-es uniós támogatások lehívására és felhasználására. A szoros határidő igen furcsa, ha figyelembe vesszük, milyen hatalmas összegről van szó: Magyarország a következő hét évben az uniós költségvetésből és a koronavírus okozta gazdasági károkat kompenzálni hivatott helyreállítási alapból összesen 42,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz jut (emellett 10 milliárd euró kedvezményes hitelt is felvehetünk). Ez éves szinten a hazai GDP 4 százalékát, 1900 milliárd forintot tesz ki.
Így minden egyes operatív programra sok száz milliárd forint jut majd. A felújítási alap forrásait 2021-2026 között kell felhasználni, mégpedig a magyar kormány által összeállított és az Európai Bizottság által jóváhagyott éves nemzeti tervekben meghatározott célokra. Ezeknek a terveknek összhangban kell lenniük a brüsszeli testület gazdaságpolitikai ajánlásaival és tükrözniük kell az EU klíma- és digitális céljait.
Mindez igaz az operatív programokra is. A brüsszeli jóváhagyás még úgy is hónapokba telhet, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel, ígéretei szerint az Európai Bizottság is erőltetett menetben végzi majd a munkát. A magyar kormány azonban még ezt sem várja meg: mint az Innovációs és Technológiai Minisztérium lapunk birtokába jutott leveléből kiderül, a 2021-es év legelején benyújtják a programok első változatát Brüsszelnek, az ezekre épülő pályázatokat pedig még a végleges jóváhagyás előtt elkezdik kiírni. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik decemberi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy január elején megjelennek az első pályázatok és onnantól kedzve folyamatosan írják majd ki az újabbakat, éppen azért, hogy a koronavírus miatt bajba került gazdaságot felpörgessék.
Ez viszont azt jelenti, hogy kezdetben saját szakállára hoz majd döntéseket a kormány, azaz a magyar költségvetési forrásból fedezi a programokat, ami azzal a kockázattal is járhat, hogy a Bizottság a tervek egyes elemeit nem hagyja jóvá. Ha így lesz, uniós pénzből nem lehet utólag fedezni a kifizetéseket. A kormány egyébként sem szívbajos, ha esetenként Brüsszel helyett kell állni a cechet a magyar adófizetők pénzéből. Elég csak az Elios-ügyre gondolni, ahol az EU csalásellenes hivatala, az OLAF büntetőeljárás indítását javasolta a vélhetően korrupt módon megvalósított közvilágítás-fejlesztések miatt, mire a magyar kormány úgy „oldotta meg” a helyzetet, hogy inkább lemondott 13 milliárd forint uniós támogatásról. A hazai a hatóságok pedig gyorsan megszüntették az eljárást „bűncselekmény hiányában”.
Már szelik a tortát
Lapunk az iránt érdeklődött a kabinetnél, hogy a támogatásokból mely területekre mennyi pénzt szánnak, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztálya csak a palyazat.gov.hu oldalt ajánlotta figyelmünkbe. Ám itt egyelőre nem részletezik, hogy melyik operatív programra mennyi pénz jut majd. Így csak a birtokunkba jutott dokumentumok alapján tudunk vázlatos képet adni arról, milyen fejlesztések, mennyi pénzből valósulhatnak majd meg a következő években.
Eszerint a MIOP-on belül 292 milliárd forintot szánnak a fővárosi közlekedés fejlesztésére. A kiírás leszögezi, hogy a fejlesztések csak „Budapest közigazgatási határán belül” valósíthatók meg. Külön nevesítik a HÉV, a metró és a földalatti szerelvényeinek, a fogaskerekű járműveinek cseréjét, a trolibuszbeszerzéseket, a kishajós közösségi közlekedés, a kerékpárutak fejlesztését. A főváros vezetésének ugyanakkor jól meg kell gondolnia, hogy mire akar pályázni: összesen ugyanis nyolc darab fejlesztés kaphat támogatást. Ugyanilyen célokra Budapesten kívül összesen csak négy nagy beruházást támogatna a kormány 199,8 milliárd forintból. Vasútfejlesztésre hat nyertes pályázat keretében 394,9 milliárd forintot szánnak, ebből elővárosi motorvonatokat, személykocsikat és mozdonyokat szerezhetnek be, illetve fejlesztenék a vasúti-informatikai szolgáltatás színvonalát.
A MIOP-on belül tíz darab beruházás nyerhet összesen 130,7 milliárd értékben támogatást közlekedésbiztonságot növelő beruházásokra, az országhatárig nyúló gyorsforgalmi utak építésére, az EUROVELO kerékpáros hálózat fejlesztésére vagy éppen e-töltő állomások kiépítésére. Szintén a MIOP-ból támogatnák egyes „megyeközpontok, jelentős városok, regionális központok” elkerülő útjainak megépítését és a vidéki városok Zöld Busz programját.
A VMOP pénzeire elsősorban vállalkozások, önkormányzatok pályázhatnak majd. Ipari parkok, inkubátorházak fejlesztésére például 78,91 milliárd forint juthat, alacsonyabb rendű utak fejlesztésére pedig 160 milliárd. Az „Élhető települések” program keretében települési infrastruktúra (a közművektől kezdve a sportlétesítményeken át a közlekedésig egy sor terület) fejlesztésére 161 milliárd forintot terveztek. Külön programban szerepel a „Szociális célú városrehabilitáció” (lakásfelújítás, bérlakások építésének finanszírozása, felzárkóztató programok), amelyre azonban összesen csak 15 milliárd forint jut. A városi önkormányzatok ugyanakkor összesen 440 milliárd forint keretösszeg erejéig pályázhatnak versenyképességnövelő, illetve klímabarát beruházásokra és humánfejlesztésre. Önkormányzati épületek energetikai fejlesztésére külön jut majd 80 milliárd forint. A 19 megyei önkormányzat is pályázhat majd 100 milliárd forint értékben foglalkoztatást elősegítő programokra.
A vállalkozások innovációjának támogatása – mint az a Via Credit pályázati tanácsadó cég sajtóanyagából kiderül – elsősorban a VINOP-on belül valósul meg, a társaság szerint erre akár 500 milliárd forintot is elkülöníthetnek majd. Beruházástámogatásra 400 milliárd – ezen belül például egészségiparra 23 milliárd, a Magyar Multi Programra 12 milliárd, a Zöld bajnokok programra 7 milliárd – forint juthat.
Ellenötletelés
Megkérdeztük az ellenzéki pártokat, mire költenék az 1900 milliárd forintot, ha a következő uniós ciklusban döntéshozó helyzetbe kerülnének. Az MSZP azt közölte, az EU helyreállítási alapjából érkező pénzeket négy területre koncentrálná: épületfelújítási és bérlakásépítési program megvalósítása, az álláskeresők támogatása és képzése, az egészségügyi ellátórendszer megerősítése, valamint az önkormányzatok fejlesztési programjainak támogatása. Ezeken belül lehetőséget biztosítanának, hogy mindenki önerő nélkül növelhesse otthona energiahatékonyságát szigeteléssel, nyílászárók cseréjével, a fűtés modernizálásával. Emellett az ország egész területén megteremtenék a jó minőségű háziorvosi ellátást, szűrést, diagnosztikát, felvilágosítást és megelőzést, szakorvosi ellátást, valamint a kórházi szolgáltatásokat.
A DK azt közölte, „minden uniós pénzt a járvány és a válság okozta károk helyreállítására, az elmaradt kormányzati válságkezelés miatt megszűnt munkahelyek pótlására és a magyar kormány által cserbenhagyott emberek támogatására kell fordítani”. Ám azt nem részletezték, hogy ez alatt mit értenek.
Az LMP a helyreállítási alap felhasználását két fő területre bontaná, az „egyik fókusz a gazdaság válságállóvá tétele, a másik pedig a szociális válság felszámolása”. Évi 300 milliárd forintból indítanának épületenergetikai programot, aminek a keretében „sor kerülhetne a lakóházak hőszigetelésére, energetikai korszerűsítésére”. Ezen kívül fejlesztenék a szociális ellátórendszereket.
A Párbeszéd szerint nem kellene sietnie a kormánynak a pályázatok kiírásával, hanem előtte valódi társadalmi egyeztetést kellene folytatni. A párt „nem vasba, betonba, térkőbe fektetne, mert kiderült, ez az elmúlt 10 évben nem csökkentette a területi egyenlőtlenségeket, nem szolgálta a társadalmi fejlődést". "Az emberbe, az oktatásba, az egészségügybe, a szociális védelembe, azaz a humán tőkébe és nem a fizikai tőkébe kell” invesztálni szerintük. A Jobbik nem válaszolt a megkeresésünkre.