Előfizetés

Ezermilliárdos „vakrepülés”

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.01.05. 07:00

Fotó: Népszava
Bár az Európai Bizottság még nem bólintott rá a magyar tervekre, a kormány gyorsan ki akarja írni a pályázatokat, hogy szétoszthassa az uniós pénzt.
Mindössze öt munkanapja volt véleményezni a karácsonyt megelőző időszakban a felkért szakmai és civil szervezeteknek a következő hét éves uniós költségvetési időszak programjairól szóló kormányzati terveket. Ezek azok a nemzeti programok, amelyek alapján kiírhatók a pályázatok a 2021-27-es uniós támogatások lehívására és felhasználására. A szoros határidő igen furcsa, ha figyelembe vesszük, milyen hatalmas összegről van szó: Magyarország a következő hét évben az uniós költségvetésből és a koronavírus okozta gazdasági károkat kompenzálni hivatott helyreállítási alapból összesen 42,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz jut (emellett 10 milliárd euró kedvezményes hitelt is felvehetünk). Ez éves szinten a hazai GDP 4 százalékát, 1900 milliárd forintot tesz ki.  Így minden egyes operatív programra sok száz milliárd forint jut majd. A felújítási alap forrásait 2021-2026 között kell felhasználni, mégpedig a magyar kormány által összeállított és az Európai Bizottság által jóváhagyott éves nemzeti tervekben meghatározott célokra. Ezeknek a terveknek összhangban kell lenniük a brüsszeli testület gazdaságpolitikai ajánlásaival és tükrözniük kell az EU klíma- és digitális céljait.  Mindez igaz az operatív programokra is. A brüsszeli jóváhagyás még úgy is hónapokba telhet, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel, ígéretei szerint az Európai Bizottság is erőltetett menetben végzi majd a munkát. A magyar kormány azonban még ezt sem várja meg: mint az Innovációs és Technológiai Minisztérium lapunk birtokába jutott leveléből kiderül, a 2021-es év legelején benyújtják a programok első változatát Brüsszelnek, az ezekre épülő pályázatokat pedig még a végleges jóváhagyás előtt elkezdik kiírni. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik decemberi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy január elején megjelennek az első pályázatok és onnantól kedzve folyamatosan írják majd ki az újabbakat, éppen azért, hogy a koronavírus miatt bajba került gazdaságot felpörgessék.  Ez viszont azt jelenti, hogy kezdetben saját szakállára hoz majd döntéseket a kormány, azaz a magyar költségvetési forrásból fedezi a programokat, ami azzal a kockázattal is járhat, hogy a Bizottság a tervek egyes elemeit nem hagyja jóvá. Ha így lesz, uniós pénzből nem lehet utólag fedezni a kifizetéseket. A kormány egyébként sem szívbajos, ha esetenként Brüsszel helyett kell állni a cechet a magyar adófizetők pénzéből. Elég csak az Elios-ügyre gondolni, ahol az EU csalásellenes hivatala, az OLAF büntetőeljárás indítását javasolta a vélhetően korrupt módon megvalósított közvilágítás-fejlesztések miatt, mire a magyar kormány úgy „oldotta meg” a helyzetet, hogy inkább lemondott 13 milliárd forint uniós támogatásról. A hazai a hatóságok pedig gyorsan megszüntették az eljárást „bűncselekmény hiányában”. 

Már szelik a tortát

Lapunk az iránt érdeklődött a kabinetnél, hogy a támogatásokból mely területekre mennyi pénzt szánnak, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztálya csak a palyazat.gov.hu oldalt ajánlotta figyelmünkbe. Ám itt egyelőre nem részletezik, hogy melyik operatív programra mennyi pénz jut majd. Így csak a birtokunkba jutott dokumentumok alapján tudunk vázlatos képet adni arról, milyen fejlesztések, mennyi pénzből valósulhatnak majd meg a következő években. Eszerint a MIOP-on belül 292 milliárd forintot szánnak a fővárosi közlekedés fejlesztésére. A kiírás leszögezi, hogy a fejlesztések csak „Budapest közigazgatási határán belül” valósíthatók meg. Külön nevesítik a HÉV, a metró és a földalatti szerelvényeinek, a fogaskerekű járműveinek cseréjét, a trolibuszbeszerzéseket, a kishajós közösségi közlekedés, a kerékpárutak fejlesztését. A főváros vezetésének ugyanakkor jól meg kell gondolnia, hogy mire akar pályázni: összesen ugyanis nyolc darab fejlesztés kaphat támogatást. Ugyanilyen célokra Budapesten kívül összesen csak négy nagy beruházást támogatna a kormány 199,8 milliárd forintból. Vasútfejlesztésre hat nyertes pályázat keretében 394,9 milliárd forintot szánnak, ebből elővárosi motorvonatokat, személykocsikat és mozdonyokat szerezhetnek be, illetve fejlesztenék a vasúti-informatikai szolgáltatás színvonalát. A MIOP-on belül tíz darab beruházás nyerhet összesen 130,7 milliárd értékben támogatást közlekedésbiztonságot növelő beruházásokra, az országhatárig nyúló gyorsforgalmi utak építésére, az EUROVELO kerékpáros hálózat fejlesztésére vagy éppen e-töltő állomások kiépítésére. Szintén a MIOP-ból támogatnák egyes „megyeközpontok, jelentős városok, regionális központok” elkerülő útjainak megépítését és a vidéki városok Zöld Busz programját. A VMOP pénzeire elsősorban vállalkozások, önkormányzatok pályázhatnak majd. Ipari parkok, inkubátorházak fejlesztésére például 78,91 milliárd forint juthat, alacsonyabb rendű utak fejlesztésére pedig 160 milliárd. Az „Élhető települések” program keretében települési infrastruktúra (a közművektől kezdve a sportlétesítményeken át a közlekedésig egy sor terület) fejlesztésére 161 milliárd forintot terveztek. Külön programban szerepel a „Szociális célú városrehabilitáció” (lakásfelújítás, bérlakások építésének finanszírozása, felzárkóztató programok), amelyre azonban összesen csak 15 milliárd forint jut. A városi önkormányzatok ugyanakkor összesen 440 milliárd forint keretösszeg erejéig pályázhatnak versenyképességnövelő, illetve klímabarát beruházásokra és humánfejlesztésre. Önkormányzati épületek energetikai fejlesztésére külön jut majd 80 milliárd forint. A 19 megyei önkormányzat is pályázhat majd 100 milliárd forint értékben foglalkoztatást elősegítő programokra. A vállalkozások innovációjának támogatása – mint az a Via Credit pályázati tanácsadó cég sajtóanyagából kiderül – elsősorban a VINOP-on belül valósul meg, a társaság szerint erre akár 500 milliárd forintot is elkülöníthetnek majd. Beruházástámogatásra 400 milliárd – ezen belül például egészségiparra 23 milliárd, a Magyar Multi Programra 12 milliárd, a Zöld bajnokok programra 7 milliárd – forint juthat.

Ellenötletelés

Megkérdeztük az ellenzéki pártokat, mire költenék az 1900 milliárd forintot, ha a következő uniós ciklusban döntéshozó helyzetbe kerülnének. Az MSZP azt közölte, az EU helyreállítási alapjából érkező pénzeket négy területre koncentrálná: épületfelújítási és bérlakásépítési program megvalósítása, az álláskeresők támogatása és képzése, az egészségügyi ellátórendszer megerősítése, valamint az önkormányzatok fejlesztési programjainak támogatása. Ezeken belül lehetőséget biztosítanának, hogy mindenki önerő nélkül növelhesse otthona energiahatékonyságát szigeteléssel, nyílászárók cseréjével, a fűtés modernizálásával. Emellett az ország egész területén megteremtenék a jó minőségű háziorvosi ellátást, szűrést, diagnosztikát, felvilágosítást és megelőzést, szakorvosi ellátást, valamint a kórházi szolgáltatásokat. A DK azt közölte, „minden uniós pénzt a járvány és a válság okozta károk helyreállítására, az elmaradt kormányzati válságkezelés miatt megszűnt munkahelyek pótlására és a magyar kormány által cserbenhagyott emberek támogatására kell fordítani”. Ám azt nem részletezték, hogy ez alatt mit értenek. Az LMP a helyreállítási alap felhasználását két fő területre bontaná, az „egyik fókusz a gazdaság válságállóvá tétele, a másik pedig a szociális válság felszámolása”. Évi 300 milliárd forintból indítanának épületenergetikai programot, aminek a keretében „sor kerülhetne a lakóházak hőszigetelésére, energetikai korszerűsítésére”. Ezen kívül fejlesztenék a szociális ellátórendszereket. A Párbeszéd szerint nem kellene sietnie a kormánynak a pályázatok kiírásával, hanem előtte valódi társadalmi egyeztetést kellene folytatni. A párt „nem vasba, betonba, térkőbe fektetne, mert kiderült, ez az elmúlt 10 évben nem csökkentette a területi egyenlőtlenségeket, nem szolgálta a társadalmi fejlődést". "Az emberbe, az oktatásba, az egészségügybe, a szociális védelembe, azaz a humán tőkébe és nem a fizikai tőkébe kell” invesztálni szerintük. A Jobbik nem válaszolt a megkeresésünkre.

Egyre kevesebb a főállású pedagógus

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.05. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Tovább csökkent a főállású pedagógusok száma a 2020/2021-es tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss oktatási adataiból. A hivatal jelenleg 146,7 ezer olyan pedagógust tart számon, akit főmunkaviszonyban foglalkoztatnak a köznevelésben és a szakképzésben, ez majdnem háromezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A statisztikákból az is kiderült, hogy az elmúlt húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnökét, Gosztonyi Gábort nem lepték meg az adatok, hiszen a főállású pedagógusok száma 2016 óta folyamatosan csökken. Szerinte e mögött egyrészt az áll, hogy a nyugdíjba menő tanárok helyére nem vesznek fel új pedagógusokat a tankerületi központok és a szakképzési centrumok, az így megüresedett álláshelyeket nem hirdetik meg, a feladatokat a tantestület többi tagja között osztják szét. A diákok száma is változik: a nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 725,8 ezren (az előző évinél 5,4 ezerrel többen), a középfokú iskolák nappali rendszerű oktatásában pedig 398,3 ezren (12,5 ezerrel kevesebben, mint a 2019/2020-as tanévben) vesznek részt. A KSH adatai szerint az egy pedagógusra jutó tanulók száma országosan 9,7 fő. – Ez a szám alacsonynak tűnhet, de ne felejtsük el, hogy Magyarországon számos olyan feladat – mint például a napköziztetés, ebédeltetés, felzárkóztatás – is a pedagógusok munkakörébe tartozik, amelyek más országokban nem a főállású tanárok feladata – mondta Gosztonyi Gábor. Ezzel együtt a kötelező óraszámok is növekedtek, míg a bérek – amit 2015-ben elszakítottak a minimálbértől – folyamatosan értéktelenednek. Noha a kormány évek óta a szakképzést próbálja erősíteni a gimnáziumi oktatással szemben, az előző tanévhez képest a gimnáziumokban nőtt, a többi középfokú iskolában pedig csökkent a tanulók létszáma. A gimnáziumokban az idei tanévben 191,5 ezren, technikumokban, szakgimnáziumokban 143,2 ezren (hatezerrel kevesebben), szakképző iskolákban 56,6 ezren, szakiskolában és készségfejlesztő iskolában pedig – az előző évekhez hasonlóan – mintegy hétezren tanulnak. A szakképző iskolákban kilencezerrel (csaknem 14 százalékkal) kevesebben tanulnak idén, mint az előző tanévben. Ugyanakkor a technikumok és a szakgimnáziumok 9. évfolyamára az előző évhez képest mintegy három százalékkal több tanulót vettek fel: a mintegy 81 ezer felvételiző 42,1 százaléka technikumba, 35,8 százaléka gimnáziumba nyert felvételt. Gosztonyi Gábor viszont rámutatott: ebben a statisztikában nem szerepelnek azok a diákok, akik hat- és nyolcosztályos gimnáziumban tanulnak tovább, vagyis nem a 9. évfolyamra kell felvételizniük. A PSZ alelnöke szerint ha őket is a gimnáziumi tanulókhoz adjuk, a szakgimnáziumok, technikumok a felvételizők tekintetében is elvesztik a vezetést. Gosztonyi Gábor úgy véli, a szakképzés továbbra sem lett népszerűbb a diákok és szüleik körében.

A budapestieken csattan a kormány ostora

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.05. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Még csak január első napjaiban járunk, de már látható a kormányzati elvonások eredménye. Budapesten leszerelték az utcai hulladékgyűjtők csaknem harmadát.
Fojtogatóan szűk kényszerpályára szorította a fővárosi önkormányzatot a járvány és a kormány. Mindez együtt 86-90 milliárddal csökkenti a város büdzséjét – figyelmeztetett Karácsony Gergely főpolgármester december közepén. Akkor még abban bízott, hogy „meg tudják védeni a budapestieket attól, hogy a városra pakolt terheket ne nekik kelljen viselniük”, ne csökkenjen a közszolgáltatások színvonala. Ezt a célt szolgálja az öt fővárosi tulajdonú közszolgáltató cég - Főkert, Budapesti Temetkezési Intézet, Főkétüsz, FKF és a Főtáv - összeolvasztása is a bécsi Stadtwerke-modelljéhez hasonlóan. Csakhogy azóta kiderült, hogy ez nem elég. Köztisztasági feladatokra például csaknem 1,4 milliárd forinttal kevesebb jut az idén. Így az utcai kukák ürítésére se jut elég pénz.
A tavaszra megvalósuló közműcég-összevonástól 800 milliós kiadáscsökkentést remél a főváros, csakhogy a társaságoknak idén ennél sokkal többet, összesen 4 milliárd forintot kell kigazdálkodniuk. A főváros ugyanis a pénzhiány miatt kevesebb közszolgáltatást tud megrendelni – ismerte el a Népszavának adott korábbi interjújában Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A példák között az utcasöprést is megemlítette. Akkor még zajlottak a filléres egyeztetések arról, hogy miképpen férnek be a cégek a szűkített költségvetésükbe. Kiss Ambrus úgy vélte, hogy a keretek emelésére az év közben sort keríthetnek, ha a vártnál jobban alakulnak az iparűzési adóbevételek.
A kormány azonban karácsony előtt bejelentette, hogy a koronavírus elleni védekezés jegyében felére csökkentik (valójában 1 százalékban maximalizálják) a kis- és középvállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók iparűzési adóját, amely az önkormányzatok mesze legjelentősebb forrása. Budapest ebből származó bevétele a G7 online portál számításai szerint 10,7 százalékkal csökken. Márpedig Kiss Ambrus az idei költségvetéssel kapcsolatban azt mondta, hogy már 10 százalékos csökkenés is csődbe viszi Budapestet.
A főváros eddig nem jelentett csődöt, cégei viszont lázas spórolásba kezdtek. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. például csaknem egyharmadával csökkentette az utcai hulladékgyűjtők számát. A létszámfelettinek ítélt zöld kukák begyűjtését már meg is kezdték a cég munkatársai. A döntés hátteréről megkérdeztük az FKF-t is, de a cégtől lapzártánkig nem érkezett válasz.
Az utcai kukák megritkításától remélt megtakarítás egyébként nem a kevesebb szemétből származik, hanem a kukaürítő járatok számának csökkentéséből. A szemeteseket jószerivel csak ott hagyták meg, ahová az FKF más miatt is kijár, így például a busz és villamosmegállókban, amelyek takarítását tavaly óta szintén az FKF végzi a BKV-val kötött szerződés értelmében. A kukák leszedése mellett várhatóan jelentősen csökkentik az egynapos alkalmi foglalkoztatottak számát is, akiket zömében az utcák takarítására alkalmaztak.
A köztisztasági ág egyébként mindig veszteséges volt, de korábban a hulladékkezelés profitjából pótolták ki a főváros biztosította költségvetési támogatást. Csakhogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt., közismertebb nevén a kukaholding 2016. januári megalakításával ez a lehetőség megszűnt. Az állami cég belépése óta a bevétel meglehetősen kiszámíthatatlan ütemben érkezik az FKF-hez, ráadásul nem is marad belőle a köztisztasági feladatokra. Utóbbiak egyébként 2017-ben kerültek ki az elszámolható tételek közül, mivel az állami kukaholding sem a lomtalanítás utáni takarítást, sem az utcai kukák ürítését nem fizeti ki.
A fővárosnak azóta egyre mélyebben kell a zsebébe nyúlnia a köztisztasági büdzsé pótlása miatt. Az FKF Zrt.-vel kötött közszolgáltatási szerződések szerint 2017-ben 8,5 milliárdot kapott a cég a közterületek takarítására, a következő évben 8,2 milliárdot, ami 2019-re a béremelési kerettel együtt már 8,7 milliárdra hízott, míg tavaly szintén a béremelésre szánt pénzzel együtt 9,38 milliárd volt. Az idén viszont a fővárosi költségvetés köztisztasági feladatok során csupán 7,5 milliárd szerepel. Így nagyjából 1,4 milliárdot kellene ezen a feladaton megspórolni. Ha nem lesz kemény tél, akkor talán sikerül. Minden egyes havas nap 150 milliót mínuszt jelent a cégnek.