Előfizetés

Vizsgálat indult Lengyelországban amiatt, hogy közszereplők soron kívül oltatták be magukat

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.04. 19:27

Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto via AFP
A varsói orvostudományi egyetem közölte, hogy a beoltott hírességek – akik között kormánykritikus szereplők is vannak – az oltásnépszerűsítő kampányban vesznek részt. A vizsgálatot a lengyel állami egészségügyi biztosító indítja.
Botrányt keltett Lengyelországban az, hogy soron kívül beoltatta magát a koronavírus ellen több olyan közszereplő, aki erre egyelőre nem lenne jogosult, köztük Leszek Miller európai parlamenti képviselő, volt kormányfő, valamint több színész. Az ügyben vizsgálat indul.
A soron kívüli oltásokra azután derült fény, hogy Leszek Miller, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) politikusa múlt csütörtökön a Twitter közösségi oldalon közölte: előző nap megkapta a vakcina első adagját.

Aznap a varsói orvostudományi egyetem (WUM) – ahol a kijelölt oltóhelyek egyike működik – közölte: 
„többletvakcinákat” használtak fel, többek között 18 színész és a kultúra világából ismert más személyiségek oltására.

A beoltott hírességek a WUM szerint beleegyeztek, hogy 
részt vesznek az oltásnépszerűsítő kampányban.

A művészek nevét a klinika nem közölte, de a közösségi médiában például maga számolt be a beoltásáról Krystyna Janda, az Andrzej Wajda filmjeiből is ismert, a jelenlegi kormányt gyakran bíráló színész. Megerősítette beoltását mások mellett a kormánnyal ugyancsak kritikus TVN kereskedelmi televízió programigazgatója, Edward Miszczak is. A vakcinakészleteket kezelő lengyel hatóság azonban cáfolta, hogy a WUM az oltási programon túli szállítmányban részesült volna, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk pedig aláhúzta: a január közepében induló oltásnépszerűsítő kormányprogramban szereplő művészek közül egyelőre senki sem oltatta be magát, Jandát és Miszczakot pedig nem kérték fel, hogy a kampányban szerepeljenek. A soron kívüli oltások ügyében hétfőn indít vizsgálatot a lengyel állami egészségügyi biztosító, az NFZ. A lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Michal Wos pedig vasárnap este bejelentette: a botrány kapcsán ügyészségi eljárást kezdeményez a WUM rektora ellen. A lengyelországi vakcinázási program keretében december végétől az úgynevezett „zéró csoport” – az egészségügy dolgozók, illetve családtagjaik, valamint a kórházban kezelt koraszülött csecsemők szülei – oltása zajlik, hétfőig több mint 50 ezren kapták meg a BioNTech-Pfizer vakcina első adagját. A politikusok közül csak azokat oltják be, akik egyben orvosok is. Január közepétől indul a következő elsőbbséget élvező csoport oltása, abba többek között a 65 évnél idősebb embereket, a rendfenntartó erőkben szolgálókat és a tanárokat sorolták be. A lengyel kormány az európai uniós programon belül hatvanmillió adagra kötött szerződés, amellyel harmincmillió embert – vagyis gyakorlatilag az ország felnőtt lakosságát – lehet beoltatni. Január végéig 1,5 millió adag szállítását várják. A BioNTech-Pfizer német-amerikai vakcina után az amerikai Moderna cégtől várhatók szállítmányok, az év első negyedévében ez mintegy nyolcszázezer további adagot jelenthet – közölte egy hétfői interjúban Michal Dworczyk. Későbbi hétfői sajtóértekezletén Dworczyk egy harmadik, a CureVac német cég által gyártott vakcinát is említette, amelyből – az uniós szintű engedélyezés esetén – az első negyedév végéig 400 ezer adagot várnak. Március végéig 2,9 millió lengyelt olthatnak be Dworczyk szerint. – A zéró- és az első csoportban összesen 11 millió személy jogosult a vakcinálásra. A mintegy egymillió fős zéró csoportból eddig mintegy félmilliónyian jelentkeztek – mondta el Dworczyk. Megerősítette: Lengyelországba eddig 670 ezer adag oltás érkezett meg, a vakcinálást országszerte több mint 6 ezer oltóhelyen fogják végezni. Az egészségügyi tárca hétfői adatai szerint egy nap alatt a közel 38 millió lakosú Lengyelországban 4432 új koronavírus-fertőzést regisztráltak. Kifejezetten a Covid-19 miatt 8-an, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 34-en hunytak el. A múlt hét második felében tízezer felett voltak a napi fertőzöttségi adatok, a hétfői csökkenés a hét végén végzett vírusteszt alacsonyabb számával lehet összefüggésben. A coronavirus.app hétfő esti adatai szerint 1 318 562 koronavírusos esetet regisztráltak Lengyelországban a járvány kezdete óta, és 29 119 életet követelt a fertőzés az országban.

Egy héttel meghosszabbítja a teljes zárlatot a „laborországunk”

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.01.04. 18:47

Fotó: BARBARA GINDL / AFP
Az osztrák kormány eredeti terve az volt, hogy aki tesztelteti magát a január 16-17-ei hétvégén, az negatív teszteredménnyel a kezében már 18-ától látogathatja az addigra újra megnyitott üzleteket.
Az osztrák kormány terveivel ellentétben január 24-éig tart majd Ausztriában a koronavírus-járvány miatt elrendelt teljes zárlat, mivel a parlament felsőháza (Bundesrat) hétfőn nem szavazta meg a kormánykoalíció javaslatát a január 18-ai nyitásról.
A kormány eredeti terve az volt, hogy aki tesztelteti magát a január 16-17-ei hétvégén, negatív teszteredménnyel a kezében már 18-ától látogathatja az addigra újra megnyitott kereskedelmi és vendéglátóegységeket, a kulturális és sportlétesítményeket.

Aki a tesztelésnek nem vetette volna alá magát, annak még egy héttel tovább, január 24-éig tartott volna a karantén. Mivel azonban a parlament tartományi küldöttekből álló, kisebb létszámú felsőháza, amelyben az ellenzék van szűk többségben, nem szavazta meg a tervezetet, a kormány kénytelen volt a teljes zárlatot egy héttel meghosszabbítani.  – A nyitás konkrét menetrendjéről és a tervezett tömeges tesztelésről még tárgyalásokat folytatunk mind az ellenzékkel, mind a tartományi vezetőkkel – jelentette ki Rudolf Anschober egészségügyi miniszter az ülést követően újságírók előtt. A 24 órás kijárási korlátozás – kivételekkel, mint munkába járás, betegápolás, alapvető szükségleti cikkek beszerzése és egyéni sport – továbbra is érvényben van.
– Az iskolák nyitása nem tartozott a leszavazott rendelet körébe, ezért az oktatási minisztérium nyilatkozata szerint az iskolák január 7-én távoktatással kezdik a második félévet, majd január 18-ától a gyerekek visszatérhetnek az iskolákba

– tudta meg a Der Standard osztrák napilap.

– Garanciát nem lehet vállalni a jövőre nézve, hiszen minden a megbetegedések számától függ – jelentette ki Heinz Faßmann oktatási miniszter az Ö1 közszolgálati rádióban hétfőn. Rudolf Anschober egészségügyi miniszter hétfő délutáni sajtótájékoztatóján közölte, hogy Ausztriában is azonosították a SARS2 koronavírus angliai mutációját. Négy személynél – akik közül három gyermek – a brit mutációt, egy 30 éves hölgynél ennek dél-afrikai variánsát mutatták ki. A miniszter elmondta, hogy mind az öten repülővel érkeztek az országba még közvetlenül azelőtt, hogy Ausztria életbe léptette Nagy-Britanniával szemben a beutazási tilalmat. – Mindegyiküket még a repülőtéren tesztelték, így derült ki, hogy a mutáns vírussal van dolguk. Éppen ezért a kontaktkutatás is egyszerűbb volt, és mint kiderült, a családtagok közül senki nem fertőződött meg – mondta Anschober. Ausztriában az elmúlt 24 órában 1642 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 367 410 esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 2321, az intenzív kezelésre szorulók 368-an vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 33-an haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 6357-re emelkedett. Orbán Viktor miniszterelnök többször is hangsúlyozta az elmúlt hónapokban, hogy Ausztriát „laborországnak” tekinti a kormány, folyamatosan figyelik az osztrák intézkedéseket. Közölte azt is, hogy a tapasztalatok szerint Magyarország 5-7 nap késéssel követi Ausztriát. 

Romániában börtönbüntetés jár ezentúl a cigányellenességért

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.04. 17:47

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A most kihirdetett törvény értelmében három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják a romaellenes megnyilvánulásokat és a romaellenes jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel a romaellenes szervezetek létrehozását vagy azok pénzelését.
Börtönnel büntetik a cigányellenes megnyilvánulásokat ezentúl Romániában, miután Klaus Iohannis államfő hétfőn kihirdette a tavaly decemberben elfogadott törvényt. A törvénytervezetet közösen terjesztette elő a Szociáldemokrata Párt (PSD) 16, a kisebbségi frakció 7, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) egy-egy törvényhozója. Indoklásuk szerint a romákkal szembeni előítéletek, a közösség megbélyegzése és kirekesztése, a kettős mérce alkalmazása szükségessé teszi, hogy az – idegengyűlölet büntetéséről szóló – általános rendelkezéseken kívül a cigánysággal szembeni gyűlöletkeltés visszaszorítására és megelőzésére külön jogszabályt hozzanak. 
A törvény alapján cigányellenesnek – a romák elleni gyűlölködésnek – minősül minden olyan fizikai vagy szóbeli megnyilvánulás, amely a romák, a roma közösségi és egyházi intézmények, roma vezetők, roma civil szervezetek, roma hagyományok vagy a romani (cigány) nyelv ellen irányul.

A most kihirdetett törvény értelmében Romániában ezentúl három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják a romaellenes megnyilvánulásokat és a romaellenes jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel a romaellenes szervezetek létrehozását vagy azok pénzelését. A törvény büntetlenséget biztosít azoknak, akik elkövették ugyan ezeket a bűncselekményeket, de – még a hatósági leleplezés előtt – feljelentik a romaellenes szervezkedés többi résztvevőjét. A cigányellenesség büntetéséről szóló törvény szinte szó szerint megegyezik azzal a jogszabállyal, amelyet a zsidóellenesség büntetéséről fogadott el Románia 2018 nyarán. A cigányellenesség büntetéséről szóló jogszabályt nagy többséggel – egyetlen ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett – szavazta meg tavaly december 15-én a bukaresti képviselőház.