Előfizetés

Nem ütött akkorát a munkaerőpiacon a második hullám, de nézzünk a számok mögé

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.01.05. 14:36

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az enyhe korlátozásoknak köszönhetően ősszel nem dobta meg a tavaszihoz hasonló mértékben a munkanélküliségi adatokat a járvány, de kevesebben tudtak külföldön dolgozni.
Bár a KSH önbevalláson alapuló és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív munkanélküliségi adatai között még mindig óriási az eltérés, mindkét statisztikából azt lehet kiolvasni, hogy a járvány második hulláma ősszel nem ütötte meg a munkaerőpiacot. A KSH kedden közölt, legfrissebb adatai ugyanakkor még csak a novembert mutatják, a komolyabb korlátozások – éttermek, szállodák, fitnesztermek, mozik, színházak bezárása, rendezvénytilalom, 19 órai boltzár - pedig a hónap közepétől léptek csak életbe, így azok hatása később még érződhet.  A statisztika alapján novemberben a foglalkoztatottak száma 4 millió 496 ezer fő volt, azaz 45 ezerrel több, mint októberben. Ugyanezen egy hónap leforgása alatt ugyanakkor csupán 9 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma: a KSH szerint jelenleg 190 ezren keresnek munkát, ami 4,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az ellentmondás mögött feltehetőleg az húzódik meg, hogy a KSH módszertani okokra hivatkozva rendre az inaktívak, nem pedig a munkanélküliek közé sorolja az állásukat elvesztő, ám a vírus és a korlátozások miatt munkát sem kereső embereket. Így amikor ők elhelyezkednek, a statisztikában nem csökkentik a munkanélküliek táborát, a foglalkoztatottakét viszont növelik. Az adatokból az is kiolvasható, hogy az őszi hónapokban összességében még mindig 40 ezerrel több volt a munkanélküli, és 41 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ez utóbbi visszaesést főként az okozta, hogy a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma egy év alatt 27 ezerrel zsugorodott. Ez nyilvánvalóan a határzárra és a turizmus összeomlására vezethető vissza, amelyek miatt számos külföldön dolgozó magyar kényszerült hazatérni. A vírus európai megjelenése előtti téli hónapokban még 115 600-an dolgoztak úgy külföldön, hogy családjuk itthon élt, tavasszal azonban számuk 92 500 főre zuhant. Nyáron a korlátozások feloldása után ismét 100 ezernél többen tudtak külföldön munkát vállalni, ősszel viszont újfent a tavaszi szintre csökkent a "kint" dolgozók száma. Emellett közmunkát is 21 500 fővel kevesebben kaptak az egy évvel korábbihoz képest. Az elsődleges munkaerőpiacon ugyanakkor 2019 őszéhez képest még 8 ezer fős növekedés is látható. Mindebből az következik, hogy bejött a kormány csupán enyhe korlátozásokat bevezető stratégiája, hiszen az elődleges munkaerőpiac a tavaszi sokk után gyorsan visszaépült. A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy az NFSZ adatbázisában novemberben összesen 296 507-en - szerepeltek álláskeresőként, vagyis 106 ezerrel többen, mint ahány munkanélkülit a KSH „megtalált”. A tendencia viszont azonos a két statisztikában, hiszen októberhez képest az NFSZ-nél is bő 9 ezerrel csökkent az álláskeresők száma. Ezek az adminisztratív adatok a KSH-éhoz képest nem csak pontosabb, de aktuálisabb képest is festenek. Amióta ugyanis az NFSZ adatai is a munkaerőpiac javulását mutatják, a kormány is lelkesen közli azokat még az adott hónap végén. Tavasszal ez még nem így volt: amikor naponta tízezrek vesztették el munkájukat, csak a következő hónap végén jelentek meg az előző havi statisztikák. Most, hogy már nem olyan rossz a helyzet, a decemberi NFSZ-adatokat is közzétették a két ünnep között. Ebből pedig az látszik, hogy 2020 utolsó hónapjában csaknem 6 ezer fővel tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma.         

Eltérő módszertan, eltérő adatok

 A KSH adatai a 38 ezer fő havi megkérdezésén, majd a válaszok teljeskörűsítésén alapuló munkaerőfelmérésből származnak. Már azt is foglalkoztatottnak tekintik, aki a kikérdezés hetén legalább 1 órát fizetségért dolgozott: így lehet a foglalkoztatottak száma 4,5 millió, miközben mindössze 3 millió alkalmazott van az országban. Munkanélkülinek tekintik, aki az adott héten nem dolgozott, de aktívan keresett munkát. Az inaktívak közé a tanulók, a nyugdíjasok, a háztartásbeliek tartoznak, illetve azok a „passzív munkanélküliek”, akik szeretnének ugyan munkát találni, de kedvezőtlennek ítélve esélyeiket, nem keresnek aktívan munkát. A „passzív munkanélküli” fogalmat azonban nem használja gyorsjelentésében a KSH, egyszerűen csak inaktívnak nevezi ezeket az embereket. A munkanélküliek számáról némileg pontosabb, de a regisztrációs nehézségek miatt így sem teljes körű képet ad a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsora, amely a munkaügyi kirendeltségeken bejelentkezett álláskeresők számát mutatja. Ez rendre jóval magasabb a KSH által közöltnél, az őszi hónapokban rendre 100 ezerrel több álláskeresőt tartottak nyilván, mint amennyit a KSH „megtalált”.       

Vádat emeltek a NAV korábbi vezetője ellen, 5-10 évig tartó börtönre ítélhetik

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.05. 11:51
Képünk illusztráció
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik korábbi igazgatóhelyettese és három társa ellen.
Az ügyészség közleményében azt írta: az Európai Unión kívülről érkező árucikkek közvetett vámkezeltetésével foglalkozó gazdasági társaságok képviselője 2016-ban az egyik cég nevére kiállított üzemanyagkártyát adott át rendszeres használatra a NAV egyik akkori vezetőjének, aki azzal a saját tulajdonú gépkocsijába ingyen tankolt. A képviselőnek a kártya átadásával az volt a célja, hogy a volt pénzügyőr alezredes biztosítsa a képviselt cégek "problémamentes" vámkezelését. A volt NAV-vezető az üzemanyagkártyával 2016 októbere és 2017 júniusa között 58 alkalommal, mintegy 850 ezer forintért tankolt. Közölték azt is: 2016 decemberében a képviselő a NAV egyik járőrével megállapodott abban, hogy a pénzügyőr a vámkezelések számához igazodó rendszeres anyagi juttatásért cserébe folyamatosan segíti az általa közvetített ügyfelek konténereinek "gördülékeny" vámkezelését. A pénzügyőr az importáló cégeket a "képviselt" gazdasági társasághoz irányította és vállalta, hogy ezeknél a cégeknél nem folytat le szúrópróbaszerű vámellenőrzéseket. Az érintett gazdasági társaság képviselője ezen megállapodásnak megfelelően 2016 decembere és 2017 augusztusa között több alkalommal, legalább 285 ezer forintot adott át a pénzügyőr főtörzsőrmesternek. A korrupciós ügyletet a járőr akkori élettársa is támogatta, a vesztegetési pénzből ő is részesült. A nyomozás során a volt vezető beismerő vallomást tett, míg a vámkezeléseknél eljáró pénzügyőr és élettársa tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az érintett cégek képviselőjeként eljáró személy beismerő vallomást tett az ügyben. A volt igazgatóhelyettes terhére rótt, vezető beosztású személy által az előnyért a hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - áll a közleményben. Az ügyészség a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat az ügyben.

ITM: egy hónap alatt 45 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.05. 10:34
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Ismét közel 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek következtében sikerült egészséges szinten tartani a foglalkoztatottsági rátát, amelyet jól mutat, hogy egy hónap alatt 45 ezerrel többen álltak munkába.
Ismét közel 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek következtében sikerült egészséges szinten tartani a foglalkoztatottsági rátát, amelyet jól mutat, hogy egy hónap alatt 45 ezerrel többen álltak munkába - értékelte a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2020. novemberi adatait Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által hétfőn az MTI-nek eljutatott közlemény szerint az őszi időszakban szintén nőtt a foglalkoztatottak száma, a 2020. szeptember és november közötti hónapok átlagában az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 8 ezer fős emelkedés mutatható ki. Az elsődleges munkaerőpiacon 2010 óta 712 ezres növekedést figyeltek meg, míg a foglalkoztatottak létszáma csaknem 800 ezerrel nőtt. Hozzátették, hogy 2010 óta a foglalkoztatási ráta 54,1 százalékról 70,2 százalékra javult, miközben az egy évvel korábbi szinthez képest minimális, mindössze 0,1 százalékpontos a mérséklődés. A munkanélküliségi ráta 11,8 százalékról 4,4 százalékra esett vissza, az előző év hasonló időszakához viszonyítva a vírusválság ellenére is 1 százalék alatti mértékben romlott a mutató. Novemberben a munkanélküliek száma 190 ezer volt, ami éves összevetésben 34 ezres növekedésnek, ám októberhez képest 9 ezres csökkenésnek felel meg. Az Európai Unió 27 tagállamának szezonális kiigazítás nélküli, nyers munkanélküliségi mutatója 2020 októberében 7,6 százalékra emelkedett. Magyarország esetében a ráta 4,4 százalékot tett ki a KSH mérése szerint, ami 3,2 százalékponttal alacsonyabb az európai átlagnál. Magyarország ebben a hónapban Németországgal és Hollandiával holtversenyben az Európai Unió negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa volt. Magyarországnál csak Csehországban, Lengyelországban és Máltán volt alacsonyabb a munkanélküliség. Bodó Sándor a tárca közleménye szerint azt is elmondta, "az adatokból kitűnik, hogy a vírusválság ugyan továbbra is komoly kihívások elé állítja a magyar munkaerőpiacot, de a kormány időben meghozott intézkedései segítettek abban, hogy a legtöbb munkahelyet megőrizzük, és újakat is létrehozzunk. A Gazdaságvédelmi Akcióterv egyik legfontosabb intézkedése a különféle bértámogatások biztosítása, amelyek közül a vendéglátás, turizmus és szolgáltató ágazatok és a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor bértámogatásai jelenleg is elérhetők" - tette hozzá az államtitkár.