Verőcén, a község fantasztikus nevezetességéhez, az Ybl Miklós támfalhoz közel a Duna parton állt hét monumentális harangláb, amelyek a honfoglaló hét vezérnek állítottak emléket. Az emlékműről Makovecz Imre alkotásaként írnak több helyen, ám az valójában Makovecz Imre építészirodájának egyik építésze, Szentesi Anikó munkája, amelyet 2000-ban Budapesten a Hősök terén mutattak be. Ezt követően a település előbb kölcsön kapta, majd végleg tulajdonosává vált, hogy - ahogy Grauszmann György polgármester mondta - „Verőce jelképe legyen”. A haranglábak némelyike most a földön fekszik, a még állók is borzalmas állapotban vannak.
A kormány gondoz
A verőcei polgármester szerint is életveszélyessé vált harangszerkezetek felújításáról Rétvári Bence EMMI államtitkár Facebook-oldalán látható tavaly szeptemberi videofelvételen arról beszélt, hogy a „harcias hazafi” és karakteres építész 19 év alatt tönkrement alkotásának rendbehozatalára a kormányzat nyolcmillió forintot biztosít. Verőce polgármestere többszöri telefonos megkeresésünkre sem reagált, így nem tudhattuk meg, mikor állítják helyre a mindössze húsz év alatt tönkrement honfoglalás emlékművet.
- Szentesi Anikó természetesen részt vesz majd a felújításban - mondja a Népszavának Makovecz Pál, a Makovecz Alapítvány kurátora, a 2011-ben elhunyt építész fia, aki a kormányprogramról is beszélt. - Volt egy öt éves időszakra nyúló kormányhatározat, ebben a programban évente meghatározott keretösszeg szolgált az épületek megépítésére és felújítására. Ez a keret 2020-ban lezárult, majd további hat évvel való meghosszabbításáról döntöttek. Eddig a több mint 12 milliárdos összeg évi 1,4 milliárdos bontásban állt rendelkezésre, amelyből összesen 30 épület építésére, vagy felújítására, emellett Makónak külön összeget szántak. A 2021-re kapott összeget elosztottuk, idén új épület nem került a programba. Minden felújítást olyan építész irányít, akit mi jelölünk ki, az ő munkájukat pedig az szerves építészeti közösség három nagy „öregje” felügyeli. Minden épület felújítása úgy zajlik, mintha az műemlék lenne, ahogy van is köztük műemlék-épület, ilyen a sárospataki művelődési ház vagy a paksi templom – mutatja be a program működését Makovecz Pál.
Katedrális-lavina
Az elmúlt hetekben többször is a figyelem középpontjába került egy-egy Makovecz-mű. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiköltözött a piliscsabai „hungaro-Disneyland” gúnynévvel is illetett Makovecz-campusról, Lázár János pedig december 30-án adta hírül, hogy a kormányfő felkérésére kormánybiztosként fogja felügyelni a 2012-ben felavatott makói Hagymatikum bővítését, fejlesztését. Egy beszélgetésben elhangzott terv pedig katedrális-lavinává nőtt.
- A családban négyen maradtunk édesapám után, édesanyám és mi hárman a gyerekei. A grafikus és műfordító bátyám vezeti az építészirodát, édesanyám, nővérem és én az alapítvány kuratóriumában dolgozunk együtt építészekkel. Körülbelül 300 Makovecz-terv van a fiókban, ezek egyike az a katedrális, amelyről a napokban szóltak hírek - nem kis meglepetésemre. Annyi történt mindössze, hogy a Hír TV egyik műsorában szó esett erről a tervről. Elhangzott, hogy az alapítvány azon dolgozik, hogyha egyszer majd valaki azt gondolja, hogy a katedrálist meg kell építeni, azonnal el lehessen kezdeni. Nem tudok ugyanakkor olyan kormányzati szándékról, tervről, hogy ez megtörténne, az eredeti helyszínen nincs is realitása, hiszen azt a helyszínt kinőtte. Az azonban jellemző a fontosságára, hogy ilyen gyors és heves reakciókat váltott ki. Azóta támogató levelek tömegét kapjuk, sokan érdeklődnek, mit írhatnának alá, pénzt is adnának és gyűjtenének össze azért, hogy megépülhessen. Jelenleg várakozó állásponton vagyunk, de a kuratóriumnak mindenképp beszélnie kell erről – részletezi Makovecz Pál.
- Néhány már meglévő alkotását meg kell őrizni, vigyázni rájuk, de az életművet egy új katedrális építésével megkoronázni inkább tűnik politikusok ideológia vezérelte ötletének, mint az utókor méltó gesztusának – veti fel a Népszavának név nélkül nyilatkozó építész. - Az inkább képzőművész, mint építész Makovecz Imre nagy tudású, ikonikus, iskolateremtő ember volt, akinek szuggesztív személyisége éppúgy hatott a kortársaira, mint életművének súlya az utókorra is – véli az építész, aki azért nem szerette volna nevét vállalni, mert Makovecz Imre jelenlegi megítélése annyira politikai oldalakhoz kötött, hogy minden róla kimondott szó felesleges és szélsőséges indulatokat kavar. Ezzel kapcsolatban Makovecz Pálnak határozott a véleménye. - Szét kell tudni választani Makovecz Imre építészetét és a magánéletéhez tartozó közéleti tevékenységét. Ő szét tudta választani ezeket, nem jobb- vagy baloldali épületeket épített, hanem olyanokat, amelyek rendkívül sajátos értékrendet képviselnek, és amelyeket egyik politikai oldal sem tekinthet magáénak. Ez az életmű éppúgy szól a Népszava, mint a Magyar Nemzet olvasóihoz – reagál Makovecz Pál, aki szerint egy-két generációnyi idő kell ahhoz, hogy önértékként kezeljük az életművet, és semmi kivetnivalót nem talál a Makovecz-kormányprogram létezésében. - Példaszerűnek tartom, hogy Makovecz Imre életművének gondozására kormányprogram született. Hány olyan építésze van Magyarországnak, akit az egész világon ismernek? Ez nem egységes nemzeti kérdés? Soknak tartunk 12 milliárd forintot 30 épület építésére, vagy megújítására, miközben ez egy átlagos futballstadion ára? - veti fel Makovecz Pál.
Ami nem megkérdőjelezhető
- Minden vonalának súlya és üzenete van, de terveinek fenntarthatósága, építésének praktikuma azonban talán kevésbé volt fontos számára. A túl bonyolult és gazdag részletek nehezen megvalósíthatóak, vagy fenntarthatóak – ezt bizonyítja számos tönkrement, vagy méltatlan állapotban lévő Makovecz-mű a hányatott sorsú Velencei tavi Cápa vendéglőtől a makói Hagymatikumig. Utóbbit, a makói uszodát óriási költséggel kell felújítani. A piliscsabai Stephaneumot már nem akarják üzemeltetni… - fűzi hozzá az építész fia.
Továbbá Makovecz Pál megjegyezi: - Nem kell felújítani a Hagymatikumot. Ami forrást Makó kap, az a fürdő bővítésére folyik, mert akkora sikerrel üzemel. A rossz állapot nem bizonyít semmit, legfeljebb a rossz gazdát. Egy Makovecz épületet fenntartani nem kerül többe, mint egy üvegpalotát, amelynek a hűtése nyaranta saját erőművet igényel. Karbantartani viszont szükséges, mint bármilyen más házat.
A nehéz építési munkálatokkal és a fenntartás nehézségeivel kapcsolatban Makovecz Pál más szempontokat említ: - Lehet pragmatikusan közelíteni, de ezzel az erővel infúzióval is táplálhatnánk magunkat. Tényleg az a szempont, hogy egy épületet könnyű legyen megépíteni? Legyen minden betonból acélból és üvegből? Baj, hogy egy kicsit gondolkodni kell, szükség van kreativitásra a Makovecz-épületek építéséhez? - kérdezi Makovecz Pál.
Abban nincs vita, hogy a 2011-ben elhunyt Makovecz Imrének nem csupán a fából készült uszodát, több száz épületet, vagy a Magyar Művészeti Akadémia létrejöttét, hanem azt is köszönhetjük, hogy minden településnek újra van főépítésze. És az, aki kritikai észrevételeket is tesz, az sem kérdőjelezi meg Makovecz Imre világhírét.
