Előfizetés

Új aranykort ígér a kormány – persze uniós pénzből

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.01.06. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Soha nem látott gazdasági fellendülést vizionál a jegybankelnök és a miniszterelnök is 2021-2030-ra Magyarországon. Az idei év válsággal való iszapbirkózással telik, a Pénzügyminisztérium prognózisa szerint a 2022-as választások után jöhet az aranykor, ám nem a rég esedékes reformoknak, hanem az uniós támogatások soha nem látott bőségének köszönhetően.
A tavalyi 6,4 százalékos gazdasági visszaesés után 2021-re 3,5 százalékos növekedéssel kalkulál a Pénzügyminisztérium (PM), derül ki az 2020. év utolsó napján publikált négy éves gazdasági és költségvetési prognózisból. A 2022 után még nagyobb sebességre kapcsolhat a magyar gazdaság, a választási évben 5 százalék feletti, majd 2024-ig négy százalék körüli növekedéssel számolnak. Ha tartósan négy százalék körüli bővülést mutatna a magyar gazdaság egy évtizeden keresztül, az valóban soha nem látott teljesítmény lenne. Ugyanakkora PM négy éves előrejelzése sem erre az évre, sem a következőkre nem nyújt semmilyen fogódzót, hogy milyen úton, milyen gazdaságpolitika mentén érné el ezt a csodát. A Covid-19 utáni új aranykor várható eljöveteléről először Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyar Nemzetben beszélt, amikor úgy fogalmazott. hogy minden esélyünk megvan arra, hogy Magyarország az elmúlt száz év leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el az előttünk álló évtizedben. Pár nappal később Orbán Viktor miniszterelnök is úgy nyilatkozott: "nagy idők kapujában állunk", és az új évtizednek már az első éve is fantasztikus lehet, még akkor is, ha az első pár hónapja "nyomorúságosnak" tűnik is majd a korlátozások miatt. "Hihetetlen gyorsasággal állunk majd emelkedő pályára: a világgazdaság is könnyen lehet, hogy korábban nem látott méretű növekedésnek indul, a magyarnak pedig még gyorsabbnak kell lennie" - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, "egy olyan dimenzióváltás előtt van a magyar gazdasági rendszer, amit ma még kevesen értenek." Hatalmas fejlesztési forrásokat halmoztunk föl, nagyon nagy programokat fogalmaztunk meg - tette hozzá. Az tény, hogy a Covid-19 jelentősen átalakítja a világgazdaságot, egyre nagyobb teret nyer a digitális gazdaság, a környezetvédelem, a tudásalapú gazdaság és az innováció. Nem tudni, hogy Orbán Viktor erre a dimenzióváltásra gondolt-e. Ami még nagyobb baj, hogy a Pénzügyminisztérium négy éves gazdasági kitekintésből sem derül ki, hogy a kormány az elmaradott magyar oktatási, egészségügyi rendszerekhez hozzá akar-e nyúlni annak érdekében, hogy növelje a magyar gazdaság versenyképességét. Úgy tűnik, a PM csak a már elfogadott „gazdaságvédelmi” intézkedésektől várja a növekedés beindulását. Így továbbra is jelentős költségvetési pénzekre számíthatnak az út- és vasútépítőcégek, folytatódik a Magyar Falu és Modern Városok valamint az Egészséges Budapest program. Ez utóbbi fedőnéven fut a főleg Pest megyét érintő rendelőfelújítási program, valamint az új szuperkórházak tervezése, esetleg kivitelezése is. Az intézkedések között a PM a nagyvállalati támogatásokat, a turisztikai fejlesztéseket valamint a lakásépítési programok támogatását említi. Nyoma sincs az intézkedések között a zöldfordulatnak vagy a tudásintenzív gazdaságpolitikának. A pénzügyi tárca anyagából az derül ki, hogy a kormány nagy reményeket fűz az uniós pénzek elköltéshez. Gyakorlatilag ez az egyetlen plusz forrás, amihez a várható növekedés köthető: 2021 ben már elindulnak az új, 2021-2027-es tervezési periódusra meghirdetett programok – írja a PM. Az új uniós források két nagy blokkra tagolhatók: egyrészt a hagyományos többéves pénzügyi keret (MFF) kohéziós politikai forrásai, másrészt az Európai Bizottság által meghirdetett helyreállítási csomag, az úgynevezett „Következő Nemzedék EU” forrásai, amelynek legnagyobb programja az úgynevezett „Helyreállítási és Ellenálló Képesség Eszköz” (RRF). Az MFF kapcsán a kormány kiemelt célkitűzése a gazdasági és társadalmi versenyképesség növelése a területi egyenlőtlenségek csökkentése mellett. Erre a célra várhatóan 9100 milliárd forint uniós forrás áll majd rendelkezésre a következő 7 év során. Magyarország részesedése az RRF vissza nem térítendő támogatásaiból 6,27 milliárd euró, mintegy 2200 milliárd forint, a hitelkerete pedig 10,03 milliárd euró, mintegy 3500 milliárd forint. A kormány ugyan az elmúlt hetekben meghirdetett néhány, a 2021-27-es uniós pénzek lehívását célzó operatív programot, ám azok nem többek szemelvénygyűjteményeknél, amelyben egészségügy minőségi fejlesztésről a digitális oktatás kiterjesztésről és az egyetemi képzési rendszer már megkezdett átalakításról elmélkednek, ami rendkívül kevés egy 15 ezer milliárd forintos uniós támogatási program felhasználásához. Pedig a következő hetekben a kormány a nem létező programok alapján már pályáztatni akar.  

Nyugdíjemelés és orvosi béremelés is jön

Az uniós források jelentős részét a az eddigi beruházás-támogatási célokra szeretné felhasználni a a kormány, bár a konkrét fejlesztési programokat még nem fogadta el a kormány. Emellett azonban a fogyasztásélénkítést is terveznek, pontosabban felsorolják a már elhatározott lépéseket. Ide sorolja a kormány a 2021 januári egészségügyi béremeléseket, illetve a 13. havi nyugdíj visszaépítést, ami idén plusz egyheti ellátási kifizetést jelenti az első negyedévben az időseknek.    

Idén még csökken a foglalkoztatás

Az idén a bruttó keresetek a PM szerint 4,7 százalékkal emelkednek, ám a bruttó bértömeg ennél lassabban, 4,4 százalékkal bővül, s mindezt 3 százalékos éves pénzromlás mellett várják. Vagyis a kormány azzal számol, hogy statisztikai alapon a reálbérek idén már csak 1,7 százalékkal emelkedhetnek. Ugyanakkor az átlagkereseti statisztika csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérét veszi figyelembe, a válság következtében azonban több százezer munkavállaló fizetését csökkentették úgy, hogy részmunkaidőben foglalkoztatták. Ezért a valós folyamatokat a bértömeg változása tükrözi. Így számított reálbér(tömegemelkedés) már csak 1,4 százalékra jön ki, bár egy kissé optimista a 3 százalékos inflációs prognózis is. A kormány szerint az igazi fordulat a bérekben is 2022-re várható, ugyanis a választási évben már nyolc százalékos béremeléssel számolnak, mindezt három százalékos infláció mellett. A PM szerint tavaly 1,4 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben a kormányzati kommunikáció egyfolytában azt hangsúlyozza, hogy már a őszi hónapokban többen dolgoztak mint a válság előtt. A négyéves prognózis még idénre is minimális, 0,1 százalékos foglalkoztatáscsökkenést vár, majd 2022-ben újra nőhet a teljes munkaidőben foglalkoztatott száma, ám a növekedés egyik évben sem éri el az egy százalékot.   

Lassú költségvetési konszolidáció jöhet

A választások előtt a kormány nem rántja vissza a gyeplőt, és még az idén is jelentős, 3643 milliárd forintos hiányt tervez, a tavalyi rekordméretű, 5497 milliárd forintos deficit után. Ez a bruttó hazai termék (GDP) értékében mérve 2020-ra 8,6 százalékos hiányt jelent, ami az idén 6,5 százalékra csökken, ami azonban még egy válság után évben is kirívóan magas. A kormány még 2022-re, vagyis a választási évben is három százalékot messze meghaladó, 4,8 százalékos deficitet tervez, ami összegszerűen 2868 milliárd forint. Vagyis, mint látható, a kormány az előttünk álló két évben jelentős költekezésre készül, részint a választások, másrészt a minél gyorsabb gazdasági helyreállítás miatt. Teheti, mert az egész világon felpuhultak a költségvetések, így nincs jelenleg külső kényszer a fegyelmezett gazdálkodásra. A kormány azzal számol, hogy az idén 17 ezer milliárd forintot költ el a tavalyi 20,6 ezer és az utolsó békeévnek számító 2019-es 16 ezer milliárd forintos kiadás után. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben 2019-hez képest 6,4 százalékkal nőnek a kiadások, miközben a bevételek még mindig 6,2 százalékkal alacsonyabbak lesznek. 
Nincs nagy meglepetés a költségvetési kiadások szerkezeti átalakításban: nagy nyertes a lakástámogatási sor lesz, amire idén 93 százalékkal több jut, mint 2019-ben. (2020-hoz nincs értelme hasonlítani az adatokat a vírus-sokk miatt, ezért minden esetben a 2019-es számokhoz képest nézzük, hogy hol történik súlypontváltozás.) A kormány azzal számol, hogy a 2019-es 190 milliárddal szemben az idén 370 milliárd jut a lakástámogatásokra, az összeg 2022-ben 402 milliárdra emelkedik, majd a támogatásai programok kifutásával gyakorlatilag a 2019-es szintre esik vissza. A szociális kiadások ugyanakkor alig 2,6 százalékkal haladják meg a 2019-es összeget, azaz reálértéken számolva négy-öt százalékkal csökken. Jól jár az állami média, amelynek költségvetési támogatásai 22 százalékkal 97,7 milliárd forintra nő, de 54 százalékkal költ többet az állam a közlekedés támogatásra is 2021-ben. A nagy spórolás a tervek szerint a költségvetési szerveknél következne be, itt 2021-ben 12 százalékkal kevesebbet, összesen 8400 milliárdot költene a kormány, ám nagy kérdés, hogy ez a 900 milliárd forintos megszorítás összejön-e, ugyanis 2020-hoz képest a minisztériumok kiadásait 3800 milliárd forinttal kellene csökkenteni.

Csúcs- és mélypontokat hozott a cégek életében 2020

M. I.
Publikálás dátuma
2021.01.05. 20:15

Fotó: Shutterstock
A koronavírus miatt tavaly a vállalkozások nyilvántartásában több éves, pozitív és negatív rekordok is megdőltek - állapítja meg az Opten.
Tavaly a járvány miatt gyakorlatilag a cégek minden fontosabb vizsgált közzétételi mutatója több éves rekordokat döntött - idézi az Opten közleménye elemzőjüket, Pertics Richárdot. Az alapítások 1443-as áprilisi adata - egy kilengést leszámítva - hónapra pontosan 30 évvel azelőtt állt utoljára ilyen alacsonyan. Ugyanakkor a decemberben közzétett 3 ezer bejegyzés már számszakilag hat, de érdemben inkább tíz éves éves csúcs. A bejegyzések egész évre vetített, 28,7 ezres száma szinte megegyezik a 2019-es, a korábbi évek lassú emelkedése után eleve igen magas adatával. Pertics Richárd a 2020-as többletet főként a kényszervállalkozások újbóli elszaporodásának tudja be. A fizetésképtelenségi eljárások elszaporodása mellett már a 2008-2009-es válság idején is rengeteg kényszervállalkozás jött létre, a cserélődési arányt hosszú távon megemelve - emlékeztetnek. A törlések év eleji magas szintjéhez képest a decemberi, 1500-as adat egy évtizede nem látott alacsony érték. Ennek okát az Opten a koronavírus miatti korlátozó és enyhítő intézkedésekben, ezen belül főképp a kényszertörlések májusi korlátozásában látja. A cégtörlések 30 ezres száma 14 százalékkal alacsonyabb a 2019-es értéknél és így 8 éves mélypont. A végelszámolások 12 ezres értéke arra utal, hogy 7 éve nem látott sokaság döntött cége szabályszerű bezárása mellett. A 4300 felszámolás - vagyis tartozásokat hátrahagyó vég - ellenben 20 éves mélypont. Ezt az új kormányzati intézkedésekben megmutatkozó, de a hitelezők által is gyakorolt türelemmel magyarázzák. A gazdaság hullámzásai jellemzően megmozgatják az alapítási és a törlési számokat, ám a mostani válság jellegének, illetve a kormányzati válaszlépéseknek betudhatóan 2020 minden korábbinál rendhagyóbb képet mutat - idézik Pertics Richárdot. A távolságtartási, a korlátozó vagy épp támogató intézkedések a közigazgatást is átalakították vagy épp befagyasztották. Mindazonáltal az alapítások és törlések száma tavaly nagyjából mégis kiegyenlítette egymást. Jelenleg mintegy 515 ezer vállalkozás működik. A mostani válság az egyes üzleti tevékenységekre gyakorolt eltérő hatás miatt is egyedi. Bár a Covid-hatás leginkább a vendéglátókat érintette, az ágazat adatai éppenséggel visszafogott képet mutatnak. A korábbi, 1600 feletti alapítási szám 1550-re mérséklődött. Ennél még mindig kevesebb, 1420 céget töröltek. A hatások az iparágon belül is eltérők. Miközben sok hagyományos étterem vagy szálloda súlyos helyzetbe került, egyes vállalkozások a vonzáskörzetek fogyasztásnövekedésével vagy az online ételrendelések felfutásával jól jártak. Az infokommunikáció az átlagnál jobban megúszta a koronavírust. Az iparág a harmadik negyedévben az előző év hasonló időszakához képest már jobban teljesített. Bár az 1664 bejegyzés szintén felfutást mutat, még ennél is több végelszámolást jelentettek. Vagyis a tevékenységet egyre kevesebben végzik. A nagyobb ágazatok közül az építőipar - mondhatni - szokásosan rendhagyó pályát írt le. Itt tavaly 5700 céget alapítottak és 3200-at töröltek. Az összes üzleti tevékenység közül ez a kör mutatja a legnagyobb bővülést. A korábban indult, hosszabb átfutási idejű beruházásoknak és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a Covid hatása a többiekhez képest eleve késéssel ért az iparágig. Igaz, a beszállítói láncok és az uniós költségvetési függés itt is sok bizonytalanságot okoz. Idei helyzetük nagyban függ attól, mennyire sikerül pótolni a kifutott nagyberuházásokat és az önkormányzati megbízások visszaesését, illetve a kormányzati intézkedések megjelennek-e megrendelésként. Az energiaiparban tavaly alapított 260, illetve törölt 80 cég az ágazat összes, 2600 szereplőjéhez mérten a tevékenységek összességét tekintve a legnagyobb arány. Igaz, itt a korábbi évek is hasonlóképp mozgalmasan teltek. A céginformációs szolgáltató idén az alapítások és törlések számának további élénkülésére számít. A felfokozott cserélődés ugyanakkor nem feltétlen szerencsés a gazdaság számára - jegyzik meg. A koronavírus miatt eltolódhatnak az erőviszonyok úgy az ágazatok között, mint azokon belül és átrendeződhet a szereplők közötti verseny - véli az Opten.

Nem ütött akkorát a munkaerőpiacon a második hullám, de nézzünk a számok mögé

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.01.05. 14:36

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az enyhe korlátozásoknak köszönhetően ősszel nem dobta meg a tavaszihoz hasonló mértékben a munkanélküliségi adatokat a járvány, de kevesebben tudtak külföldön dolgozni.
Bár a KSH önbevalláson alapuló és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív munkanélküliségi adatai között még mindig óriási az eltérés, mindkét statisztikából azt lehet kiolvasni, hogy a járvány második hulláma ősszel nem ütötte meg a munkaerőpiacot. A KSH kedden közölt, legfrissebb adatai ugyanakkor még csak a novembert mutatják, a komolyabb korlátozások – éttermek, szállodák, fitnesztermek, mozik, színházak bezárása, rendezvénytilalom, 19 órai boltzár - pedig a hónap közepétől léptek csak életbe, így azok hatása később még érződhet.  A statisztika alapján novemberben a foglalkoztatottak száma 4 millió 496 ezer fő volt, azaz 45 ezerrel több, mint októberben. Ugyanezen egy hónap leforgása alatt ugyanakkor csupán 9 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma: a KSH szerint jelenleg 190 ezren keresnek munkát, ami 4,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az ellentmondás mögött feltehetőleg az húzódik meg, hogy a KSH módszertani okokra hivatkozva rendre az inaktívak, nem pedig a munkanélküliek közé sorolja az állásukat elvesztő, ám a vírus és a korlátozások miatt munkát sem kereső embereket. Így amikor ők elhelyezkednek, a statisztikában nem csökkentik a munkanélküliek táborát, a foglalkoztatottakét viszont növelik. Az adatokból az is kiolvasható, hogy az őszi hónapokban összességében még mindig 40 ezerrel több volt a munkanélküli, és 41 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ez utóbbi visszaesést főként az okozta, hogy a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma egy év alatt 27 ezerrel zsugorodott. Ez nyilvánvalóan a határzárra és a turizmus összeomlására vezethető vissza, amelyek miatt számos külföldön dolgozó magyar kényszerült hazatérni. A vírus európai megjelenése előtti téli hónapokban még 115 600-an dolgoztak úgy külföldön, hogy családjuk itthon élt, tavasszal azonban számuk 92 500 főre zuhant. Nyáron a korlátozások feloldása után ismét 100 ezernél többen tudtak külföldön munkát vállalni, ősszel viszont újfent a tavaszi szintre csökkent a "kint" dolgozók száma. Emellett közmunkát is 21 500 fővel kevesebben kaptak az egy évvel korábbihoz képest. Az elsődleges munkaerőpiacon ugyanakkor 2019 őszéhez képest még 8 ezer fős növekedés is látható. Mindebből az következik, hogy bejött a kormány csupán enyhe korlátozásokat bevezető stratégiája, hiszen az elődleges munkaerőpiac a tavaszi sokk után gyorsan visszaépült. A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy az NFSZ adatbázisában novemberben összesen 296 507-en - szerepeltek álláskeresőként, vagyis 106 ezerrel többen, mint ahány munkanélkülit a KSH „megtalált”. A tendencia viszont azonos a két statisztikában, hiszen októberhez képest az NFSZ-nél is bő 9 ezerrel csökkent az álláskeresők száma. Ezek az adminisztratív adatok a KSH-éhoz képest nem csak pontosabb, de aktuálisabb képest is festenek. Amióta ugyanis az NFSZ adatai is a munkaerőpiac javulását mutatják, a kormány is lelkesen közli azokat még az adott hónap végén. Tavasszal ez még nem így volt: amikor naponta tízezrek vesztették el munkájukat, csak a következő hónap végén jelentek meg az előző havi statisztikák. Most, hogy már nem olyan rossz a helyzet, a decemberi NFSZ-adatokat is közzétették a két ünnep között. Ebből pedig az látszik, hogy 2020 utolsó hónapjában csaknem 6 ezer fővel tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma.         

Eltérő módszertan, eltérő adatok

 A KSH adatai a 38 ezer fő havi megkérdezésén, majd a válaszok teljeskörűsítésén alapuló munkaerőfelmérésből származnak. Már azt is foglalkoztatottnak tekintik, aki a kikérdezés hetén legalább 1 órát fizetségért dolgozott: így lehet a foglalkoztatottak száma 4,5 millió, miközben mindössze 3 millió alkalmazott van az országban. Munkanélkülinek tekintik, aki az adott héten nem dolgozott, de aktívan keresett munkát. Az inaktívak közé a tanulók, a nyugdíjasok, a háztartásbeliek tartoznak, illetve azok a „passzív munkanélküliek”, akik szeretnének ugyan munkát találni, de kedvezőtlennek ítélve esélyeiket, nem keresnek aktívan munkát. A „passzív munkanélküli” fogalmat azonban nem használja gyorsjelentésében a KSH, egyszerűen csak inaktívnak nevezi ezeket az embereket. A munkanélküliek számáról némileg pontosabb, de a regisztrációs nehézségek miatt így sem teljes körű képet ad a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsora, amely a munkaügyi kirendeltségeken bejelentkezett álláskeresők számát mutatja. Ez rendre jóval magasabb a KSH által közöltnél, az őszi hónapokban rendre 100 ezerrel több álláskeresőt tartottak nyilván, mint amennyit a KSH „megtalált”.