Előfizetés

Tízezer áldozat

Boda András Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.06. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A hazai halálozási adatok nem csak a svéd statisztikákhoz képest riasztóak.
„Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri.” – jelentettek ki szeptember elején Orbán Viktor kormányfő. Hozzátette azt is: „Svédországban, ahol szerintem annyian lakhatnak, mint mi, tízszer annyian haltak meg, mint Magyarországon: hatezer környékén jár már a meghalt embereknek a száma.” Négy hónap telt el azóta. A keddi adatok szerint Svédországban 8727-en haltak meg, Magyarországon viszont tegnapra már a tízezres lélektani határt is átlépve, 10080-ra nőtt az áldozatok száma. Mint emlékezetes, Orbán Viktor korábban azt is mondta:
„Mindenki megnyugodhat, mert ha elkapja a betegséget, meg fogják gyógyítani”.

A hazai halálozási adatok nem csak a svéd statisztikákhoz képest riasztóak. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint Magyarország továbbra is a legrosszabb mutatójú uniós tagállamok közé tartozik a két hét alatt elhunyt, 100 ezer lakosra vetített áldozatok száma alapján. Decemberi végi adatok szerint a 27 tagállam közül csak Bulgáriában és Horvátországban volt nagyobb a járvány miatti halálozás. A helyzeten nem segít, hogy a kormány járványkezelését továbbra is ellentmondásos döntések jellemzik. Jó példa erre az: hétfő este egész Angliára zárlatot rendelt el a brit kormány az új koronavírus-változat gyors terjedésének megfékezése érdekében, a magyar hatóságok viszont éppen néhány órával ezután döntöttek úgy, kedd éjféltől újra érkezhetnek repülőjáratok az Egyesült Királyságból. Hasonlóképp aggasztó az: noha Angliától kezdve Olaszországon át Ausztriáig sorra döntenek a szigorításokról, Magyarországon kedden még mindig az a kormányzati álláspont volt érvényes, hogy tervezik a középiskolák január 11-ei megnyitását. Az óvodák és általános iskolák már a héten kinyitottak, az Operatív Törzs pedig hétfőn és kedden sem közölt fertőzöttségi adatokat a köznevelési intézményekről. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra figyelmeztetett: az oktatásban nem lazítani, hanem fokozni kellene a járványügyi intézkedéseket, a pedagógusokat mégis úgy „terelték vissza” hétfőtől az oktatási intézményekbe, hogy továbbra is kiszolgáltatott helyzetben vannak. Úgy vélik, ameddig nincs kellő védelem, nincs átoltottság, addig digitális munkarendre van szükség a közoktatásban dolgozók és a családok biztonsága érdekében.

Egy százalék alatt

Összesen 6523 tesztet végeztek, 166 esetben ismételték meg a vizsgálatot, és 41 esetben lett pozitív eredmény. Ez 0,62 százalékos fertőzöttséget jelez – számolt be a Fővárosi Önkormányzat arról a szűrésről, amelyet budapestieknek szerveztek még az ünnepek előtt. A tesztelés után készült felmérés szerint a kérdezettek 94 százaléka hasznosnak tartotta a szűrést, túlnyomó többségük a lebonyolítással is elégedett volt.

Esős, borús időnk lesz, néhol hó is hullhat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.06. 06:20
Képünk illusztráció.
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Késő estére -1 és 4 fok közé hűl le a levegő.
Már megint egy mediterrán ciklon érkezik, amely mögött hidegebb levegő árasztja el a Kárpát-medencét, így a következő napokban egyre nagyobb területen kell éjszakai fagyra számítani – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az előrejelzés szerint szerdán többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég. Délnyugat felől csapadékzóna érkezik, amelyből zömében eső várható. Ugyanakkor a Dunántúl magasabban fekvő helyein, illetve az Alpokalja tágabb környezetében havas eső, hó is hullhat. A Tiszántúlon reggelig még nem valószínű csapadék. Néhol megélénkül a keleti, délkeleti szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 8 fok között várható, késő estére -1 és 4 fok közé hűl le a levegő.

A többség szerint a kivéreztetés a cél

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.06. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A budapestiek több mint fele szerint a kormány egyes intézkedéseinek valós célja nem más, minthogy nehéz helyzetbe hozza az ellenzéki vezetésű fővárost - derül ki a Publicus felmérésből.
Ritkán válik el ennyire élesen a kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménye, mint a főváros és a kormány viszonyának megítélésekor. A Publicus Intézet még a karácsonyi ünnepek – az iparűzési adó megfelezése és az agglomerációs járatok miatt kért fővárosi hozzájárulás megemelése – előtt a Népszava megbízásából, a fővárosiak körében készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint ugyanis a Fidesz szavazók alig 12 százaléka tartja úgy, hogy Budapest pénzügyi helyzete valóban annyira rossz, mint amennyire a városvezetés állítja. Az ellenzéki szavazók 67 százaléka ezzel szemben teljesen valósnak látja a városvezetés helyzetértékelését. Leginkább az MSZP és Momentum hívei, a 18-44 év közöttiek, a diplomások és a munkanélküliek tartják aggasztónak Budapest pénzügyi helyzetét. Buda és Pest népe között nincs különbség, a Duna mindkét oldalán alig valamivel 40 százalék felett van a sötét jövőt látók aránya.
A válaszadók valamivel több mint fele ráadásul úgy véli, hogy a kormány egyes intézkedései valójában csak arra jók, hogy az ellenzéki városvezetést nehéz helyzetbe hozzák. A kormánypártiaknak persze alig 7 százaléka ért ezzel egyet, míg az ellenzéki összefogás pártjaihoz tartozók elsöprő többsége szerint ez az igazság. Kissé meglepő módon júliusban még az összes megkérdezett csaknem kétharmada értékelte szívatásként a kormány főváros elleni lépéseit. Abban viszont nem sokat változott nyár óta a válaszadók véleménye, hogy többségük szerint ez nem elfogadható. A politikai alapon történő kivételezést a fideszesek 89 százaléka sem tartja jó vezérlőelvnek.
A Publicus decemberben több korábban vizsgált témára is visszatért. Így például arra is, hogy a települési önkormányzatoknak kellene-e megkapniuk az uniós járvány-segélycsomag felét. Júliusban a megkérdezettek 71 százaléka értett egyet ezzel. Decemberben már csak 60 százalék. Nyáron egyébként a Fidesz-KDNP szavazók 46 százaléka is jó ötletnek tartotta a felezést, míg az ellenzéki pártok szimpatizánsainak elsöprő többsége támogatta a Szabad Városok Szövetségének célját. Most viszont a kormánypártiaknak már csak alig 13 százaléka osztozkodna. Abban viszont továbbra is nagy bizonytalanság, hogy az uniós segély mely esetben hasznosulna jobban: ha a kormány, ha az önkormányzat, vagy a kettő együtt döntene a felhasználásról. Bár az önkormányzati szerepvállalásban bízók aránya nőtt július óta. A következő hét éves uniós pénzügyi ciklus során Magyarországnak jutó uniós támogatás elosztásába a fideszes válaszadók 67 százaléka szerint a kormány bevonja majd Budapestet. Az ellenzéki voksolók ennél jóval szkeptikusabban ítélték meg az esélyeket, alig 40 százalékuk bízik ebben. A Publicus arra is rákérdezett, hogy a fővárosiak az önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetére tekintettel hajlandóak lennének-e többet fizetni a közszolgáltatásokért. A legtöbben a szociális intézmények fenntartásához járulnának hozzá, de dobogós helyre került a köztisztaság, a szemétszállítás és a kulturális intézmények működtetése is. A legkevésbé a kormánypártiak nyúlnának a zsebükbe. Ez alól csak a szociális intézmények fenntartása jelent kivételt. De erre is csak a fideszesek 48 százaléka áldozna, míg a magukat az ellenzéki összefogáshoz sorolóknak a 82 százaléka. Az MSZP híveinek a szemétszállítás és közvilágítás is fontos, a Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsok a kulturális intézményekre költenének, a Momentumosok inkább a köztisztaságra, a parkolásra és a tömegközlekedésre.
Külön kérdéscsokor foglalkozik a 3-as metró hevesen rozsdásodó orosz szerelvényeivel. Májushoz képest összességében némileg csökkent a kormány felelősségét firtatók aránya, miközben meghökkentően megugrott a korábbi döntésben semmilyen szerepet nem játszó jelenlegi városvezetést hibáztatóké (8-ról 28 százalékra). Ebben természetesen a kormánypártiak viszik a prímet, akik szerint az új járművek vásárlását megtiltó kormány felelőssége elhanyagolható, de az orosz Metrovagonmassal üzletet kötő Tarlós-féle városvezetésre is csak 15 százalék mutogat. Ezzel szemben az ellenzéki voksolók 42 százaléka a kormányt, 56 százaléka az előző városvezetést tartja felelősnek. A megkérdezettek 27 százaléka szerint eljött az idő, hogy az Orbán-kabinet forrást biztosítson új kocsik vásárlására, de legalábbis közben kellene járnia az orosz cégnél, hogy a jelenleg futó szerelvényeket megfelelő minőségűekre cserélje, vagy ha ezt sem, akkor a meglévők rendbehozatalára adjon pénzt. Még a fideszesek több mint harmada is elvárná ezek közül valamelyiket, míg az ellenzéki érzületűek leginkább új metrókocsikat szeretnének. Nem kevesebb az ellentét az ingyenes parkolás megítélésében sem. A kormánypártiak szerint az ingyenesség segítette a járvány megfékezését, az ellenzékiek szerint nem. A fideszesek zöme nem érzékeli, hogy romlott volna a parkolási helyzet, míg az ellenzékiek 90-95 százaléka szerint igen. Mindezek eredőjeként aligha meglepő, hogy a fideszesek 93 százaléka egyetért a kormány intézkedésével, az ellenzékiek 97 százaléka nem.