„Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri.” – jelentettek ki szeptember elején Orbán Viktor kormányfő. Hozzátette azt is: „Svédországban, ahol szerintem annyian lakhatnak, mint mi, tízszer annyian haltak meg, mint Magyarországon: hatezer környékén jár már a meghalt embereknek a száma.” Négy hónap telt el azóta. A keddi adatok szerint Svédországban 8727-en haltak meg, Magyarországon viszont tegnapra már a tízezres lélektani határt is átlépve, 10080-ra nőtt az áldozatok száma. Mint emlékezetes, Orbán Viktor korábban azt is mondta:
A hazai halálozási adatok nem csak a svéd statisztikákhoz képest riasztóak. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint Magyarország továbbra is a legrosszabb mutatójú uniós tagállamok közé tartozik a két hét alatt elhunyt, 100 ezer lakosra vetített áldozatok száma alapján. Decemberi végi adatok szerint a 27 tagállam közül csak Bulgáriában és Horvátországban volt nagyobb a járvány miatti halálozás.
A helyzeten nem segít, hogy a kormány járványkezelését továbbra is ellentmondásos döntések jellemzik. Jó példa erre az: hétfő este egész Angliára zárlatot rendelt el a brit kormány az új koronavírus-változat gyors terjedésének megfékezése érdekében, a magyar hatóságok viszont éppen néhány órával ezután döntöttek úgy, kedd éjféltől újra érkezhetnek repülőjáratok az Egyesült Királyságból. Hasonlóképp aggasztó az: noha Angliától kezdve Olaszországon át Ausztriáig sorra döntenek a szigorításokról, Magyarországon kedden még mindig az a kormányzati álláspont volt érvényes, hogy tervezik a középiskolák január 11-ei megnyitását.
Az óvodák és általános iskolák már a héten kinyitottak, az Operatív Törzs pedig hétfőn és kedden sem közölt fertőzöttségi adatokat a köznevelési intézményekről. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra figyelmeztetett: az oktatásban nem lazítani, hanem fokozni kellene a járványügyi intézkedéseket, a pedagógusokat mégis úgy „terelték vissza” hétfőtől az oktatási intézményekbe, hogy továbbra is kiszolgáltatott helyzetben vannak. Úgy vélik, ameddig nincs kellő védelem, nincs átoltottság, addig digitális munkarendre van szükség a közoktatásban dolgozók és a családok biztonsága érdekében.
