Magyar kutatók is közreműködtek a szikes talajok világtérképének elkészítésében

A talajok térképezési módszertanát is megreformálták a szakemberek.

A szikesedés által érintett talajok világtérképe az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézet (TAKI) munkatársainak közreműködésével készült el. Az egy négyzetkilométeres felbontású világtérkép összeállítását az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az általa patronált Globális Talajügyi Partnerség (GSP) kezdeményezte. A nemzetközi kezdeményezés célja a szikes talajokra vonatkozó globális és országos léptékű térbeli információk aktualizálása, továbbá e megkülönböztetett fontosságú talajok jövőbeni monitoringjának a megalapozása és támogatása volt – olvasható az ELKH közleményében.

A tájékoztatás szerint Magyarországon nagy múltra tekintenek vissza a szikvidékre és a szikes talajokra irányuló kutatások. Felidézik, hogy ennek egyik legfontosabb – egyúttal nemzetközi szinten is nagy megbecsülésnek örvendő – eredménye a Szabolcs István által 1979-ben szerkesztett, szikes talajokról készült világtérkép, amely napjainkban is standardként szolgál a só által érintett talajok globális eloszlására vonatkozóan. E világtérkép aktualizálását és digitális platformra történő helyezését célozta meg a kezdeményezés.

A szakemberek kutatómunkájuk révén nemcsak a szikes talajok világtérképének elkészültéhez járultak hozzá, és az eddig elkészült hazai szikes térképsorozatokat egészítették ki új elemekkel, hanem e talajok térképezési módszertanát is megreformálták.

A TAKI kutatói által elkészített hazai szikes térképsorozat és elkészítésének részletes módszertani leírása a Remote Sensing című folyóiratban decemberben jelent meg.