Előfizetés

Lefejeznék a tech-óriásokat

Varga Péter
Publikálás dátuma
2021.01.06. 11:00

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
2020-ban is egyre erősödtek az ellenérzések a világ négy legnagyobb technológiai cégével szemben. Amerikai törvényhozók az Apple, az Amazon, a Facebook és a Google feldarabolását ajánlják monopolhelyzetük megtörésére.
Az elmúlt évtizedekben nem csak Amerikában, az egész világon csodálták a digitális forradalom nagy alakjait, akik egy-két évtized alatt hatalmas vagyonra tettek szert, az USA és a világ leggazdagabb embereivé váltak, miközben cégeik termékei, szolgáltatásai megkerülhetetlen szereplőivé váltak a világpiacnak. Azonban egyre inkább nyilvánvalóvá vált, óriási hatalmukkal, befolyásukkal visszaélnek, további növekedésük ára, kisebb konkurenseik tönkretétele, vagy beolvasztása. Tevékenységük gyakorlatilag is több esetben jogszabályellenes: az amerikai tröszt- és monopóliumellenes törvényekbe ütközik. A Ház Jogi Bizottsága - a melynek demokraták a vezetői - által 2020 októberében bemutatott, másfél éves vizsgálatok után készült 449 oldalas jelenése szerint a négy techcég „szedett-vedett” startupból „olyan uralkodó monopóliummá vált, amilyenekké legutóbb az olaj- és útépítő nagyvállalatoknak sikerült”. Visszaélnek domináns helyzetükkel, árakat és szabályokat állapítanak meg és diktálnak a kereskedelem, a kutatás, a hirdetés, a szociális média és a kiadók számára. Az egyenlőtlenségek felszámolása érdekében a versenyhelyzet helyreállítását javasolják a nagy óriáscégek effektív feldarabolásával, ami a tevékenységi körök mentén kisebb cégeket hozna létre. Ezzel az Apple például kénytelen lenne önállósítani az App Store-t, a Google pedig (sok egyéb mellett) a YouTube-ot. Az albizottság továbbá megtiltaná, hogy a techcégek a saját szolgáltatásaikat juttassák előnyökhöz, azaz mindenkinek egyenlő feltételeket kellene biztosítaniuk a platformjaikon. Az albizottság tiltólistára tenné azt is, hogy a legerősebb vállalatok olyan „szomszédos” üzleti területeken is beszálljanak a versenybe, ahol automatikusan hatalmas előnnyel indulhatnak. A jelentés egy másik javaslata a kisebb versenytársak felvásárlását lehetetlenítené el azzal, hogy az ilyen tranzakciókat automatikusan versenyellenesnek minősítené. A trösztellenes testület által szorgalmazott korlátozást csak úgy lehetne feloldani, ha az üzletben érdekelt felek sikerrel bizonyítanák, hogy egyesülésük a közérdeket szolgálja. A jelentés továbbá arra is kötelezné a legnagyobb szereplőket, hogy a termékek és szolgáltatások közötti egyszerűbb váltás érdekében tegyenek meg mindent a felhasználói adatátvitel megkönnyítéséért.  A négy amerikai óriás - az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google - vezérigazgatója tavaly júliusban kongresszusi meghallgatáson voltak kénytelenek győzködni a döntéshozókat, hogy nem folytatnak tisztességtelen, versenyellenes tevékenységet, és a működésük nem lehetetleníti el a riválisokat. Amazon A vád: Internetes áruházát működteti tisztességtelenül A bizottság elsősorban arra volt kíváncsi, hogyan húz hasznot a cég 1,7 millió kis- és középvállalkozó kereskedőből, akik feltöltik digitális polcait. Az Amazon azzal büszkélkedik, hogy eladásai 60 százaléka ezektől származik, és nem saját raktáraiból. De közülük sokan panaszkodnak, hogy a cég túl hatalmas lett, az USA internetes piacának 40 százalékát birtokolja kizsigerelve őket, mivel nincs más életképes lehetőségük az online kereskedésre. Jeff Bezos - a világ leggazdagabb embere, az Amazon alapítója és vezére - szerint szó sincs róla, hogy az Amazon szörny lenne, az amerikaiak 80 százaléka bízik a cégben, jobb arányt csak az orvosok és a hadsereg mutat. Az USA kiskereskedelmi piacának mindössze 4 százalékát mondhatja magáénak (a Walmart kétszer ekkorát), a világpiaci részesedése pedig csak 1 százalék.  Apple A vád: Az appok szabad telepítésének korlátozásával torzítja a versenyt Tim Cook vezérigazgatótól azt firtatták, hogy az Apple nem csökkentette-e túlságosan árait a harmadik oldali beszállítóktól vásárolt alkalmazások esetében, amelyeket az áruházában lehetett kapni. A Spotify olyan hangosan panaszkodott emiatt, hogy az európai törvényhozók júniusban vizsgálatokat kezdtek az ügyben. Emellett több panasz érkezett az Apple ellen, hogy az lemásolta egyes fejlesztők szoftvereit, és azokat az iPhone-okban, vagy az AppStore-ban, mint saját termékeit árulta. Cook azt válaszolta nincs tudomása ilyenekről. Google A vád: A keresési eredményekkel tett szert túlzott hatalomra A bizottság szerint mára a Google keresői uralják a piac több mint 90 százalékát, és az is kiderült, a keresések 63 százalékában a Google olyan eredményt mutat fel, amely saját oldalaira vezet. Többek között a Yelpet arra kényszerítette, hogy ossza meg vele tartalmait, különben törli a céget találatok közül. Sundar Pichai - az Alphabet Inc., a Google anyavállalatának vezérigazgatója -  tagadta a vádakat. Hozzátette: 2018-ban ők voltak Amerika legnagyobb befektetői. Ingyenes szolgáltatásaik több ezer dollár hasznot hajtanak évente az amerikaiaknak.  Texas és az Egyesült Államok további kilenc államának főügyészei 2020 decemberében antitrösztpert indítottak a Google ellen. Az újabb perben azzal vádolják a keresőóriást, hogy a Facebook közösségi oldalt lefizetve kerültek monopolhelyzetbe az online hirdetések piacán. Ha ezt sikerül bizonyítani, a vád ezúttal nemcsak versenyjogi, de büntetőjogi következményekkel járhat.   Facebook A vád: Az online hirdetéseket uralja Mark Zuckerberg Facebook-tulajdonos-vezérigazgatót leginkább az Instagram felvásárlásól kérdezték, a vizsgálat során 2012-es emailjait is megszerezték, amelyekből az derült ki, fenyegetésnek tekintette a képmegosztót: „Az Instagram árthat nekünk” - írta. Zuckerberg azt válaszolta, a Szövetségi Kereskedelemi Bizottságot (FTC) elfogadta a felvásárlást - amit most a bizottság az antitröszt törvény megsértése iskolapéldájának tekintett. A Facebookot sokszor bírálták különböző szereplők, nem is annyira gazdasági okokból, hanem ezért, mert szerintük nem szűri megfelelően az oldalon megjelenő tartalmakat, ami szintén történhet üzleti megfontolásokból: nem akarnak felhasználókat veszíteni. Az FTC és 46 állam ügyészsége összesen két keresetet adott be, mindkettőben azzal vádolva a Facebookot, hogy visszaélt monopolhelyzetével, ezzel korlátozva a verseny lehetőségét a közösségi oldalak piacán. A keresetet központi pontja két felvásárlás: a Facebook 2012-ben 715 millió dollárért vásárolta meg az Instagramot, míg 2014-ben 22 milliárd dollárért a WhatsApp-ot, és ugyan a tranzakciókat akkor jóváhagyta a versenyhatóság, a mostani kereset szerint ezek a felvásárlások valójában arra voltak jók, hogy a Facebook korlátozva a verseny lehetőségét lenyomhassa potenciális riválisait.   

Egy mérsékeltebb irány a bírságok kiterjesztése

Amy Klobuchar minnesotai szenátor 2019-ben olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely közvetlen bírságolási hatáskörrel ruházná fel az Szövetségi Kereskedelemi Bizottságot (FTC) és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát (DOJ) is. Jelenleg egyik hatóság sem szabhat ki büntetést, ha egy trösztellenes vizsgálat során szabálytalanságot észlel. Abírságok hatékonysága ugyanakkor erősen megkérdőjelezhető. A Facebook például a Cambridge Analytica-ügy miatt több pénzbüntetést is kapott: az FTC 5 milliárd dolláros rekordbírság mellett az amerikai tőzsdefelügyelet 100 millióra, a brit adatvédelmi hatóság pedig 645 ezer dollárra büntette a céget – mindez azonban összesen a Facebook 2019-es piaci értékének mindössze 0,9 százaléka. A Google-anyacég Alphabet is hasonló, relatíve csekély büntetésekkel úszta meg eddig. A három fentebb említett uniós bírság összesen 9,4 milliárd dollárt tesz ki, ez az Alphabet piaci értékének 1,1 százaléka, miközben 2019 júniusban 16,6+104,5 milliárd dollárnyi könnyen mozgatható eszköz állt rendelkezésükre. Kérdés, hogy a létező trösztellenes törvények alkalmasak lehetnek-e a techvállalatok szabályozására.  

Megegyeztek a csillagászok: 14 milliárd éves az univerzum

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.05. 14:43

Fotó: Shutterstock
Régóta vitatkoztak a világegyetem koráról, most plusz-mínusz 40 millió éves hibahatárral megállapították.
Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A chilei Atacama-sivatag felett lévő obszervatóriumból vizsgálták a szakértők az univerzumból érkező legrégebbi fényt. Megfigyeléseik és kozmikus geometria segítségével megállapították, hogy az univerzum kora 13,77 milliárd, plusz-mínusz 40 millió év. Az új becslés, amelyet az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation, NSF) Atacamai Kozmológiai Teleszkópja (ACT) által gyűjtött adatok alapján végeztek, megegyezik az univerzum sztenderd modelljén, illetve az Európai Űrügynökség Planck műholdja által végzett vizsgálatokon alapuló becsléssel. Utóbbi 2009 és 2013 között ugyanezt a fényt vizsgálta, amely az ősrobbanás maradványa. A szakértők eredményeikről a Journal of Cosmology and Astroparticle Physics című tudományos folyóiratban számoltak be két tanulmányban. Egy kutatócsoport 2019-ben a galaxisok mozgása alapján arra a következtetésre jutott, hogy az univerzum több százmillió évvel fiatalabb lehet, mint ahogyan a Planck-munkacsoport megjósolta. Ez az ellentmondás arra utalt, hogy új modellre van szükség az univerzum vizsgálatához és felébresztette a gyanút, hogy az eddigi mérések nem voltak helyesek. „Most választ találtunk arra, hogy hol egyezik a Planck és az ACT” – mondta Simone Aiola, a Flatiron Intézet Számítógépes Asztrofizikai Központjának munkatársa.
Nemzeti Tudományos Alap Atacamai Kozmológiai Teleszkópja
Fotó: Princeton Egyetem

Megzavarodott szaglás is lehet a koronavírus-fertőzés következménye

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.05. 13:34
Illusztráció
Fotó: MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LI / AFP
A gyógyulásuk után sokan olyan szagokat éreznek, amelyeket nem kellene.
Újabb tünettel bővült az úgynevezett elhúzódó Covid-jelenség: több, a fertőzésen átesett páciensnek is tartósan megzavarodott a szaglása. Egyre több, a Covid-fertőzésen átesett páciens panaszkodik arra, hogy gyógyulása után a szaglása nem az igazi. Az IFL Science szerint ők az úgynevezett parozmia jelenségével küzdenek, ami azt jelenti, rendellenesen működik a szaglásuk: olyan szagokat éreznek, amelyeket nem kellene – írta a hvg.hu. A témában jártas fül-orr-gégész, Nirmal Kumar professzor szerint a parozmiás betegek leggyakrabban a kén és a hal jellegzetes szagát érzik. A jelenség oka az lehet, hogy a vírus megzavarja a szaglást irányító idegek működését, aminek következtében torzul az érzékelés. A probléma nem összekeverendő az anozmiával, a szaglás képességének elvesztésével, vagy is azzal, ha az ember egyáltalán nem érez szagokat. Parozmia esetén létezik olyan terápia, amellyel megjavítható a szaglás.