Az elmúlt évtizedekben nem csak Amerikában, az egész világon csodálták a digitális forradalom nagy alakjait, akik egy-két évtized alatt hatalmas vagyonra tettek szert, az USA és a világ leggazdagabb embereivé váltak, miközben cégeik termékei, szolgáltatásai megkerülhetetlen szereplőivé váltak a világpiacnak. Azonban egyre inkább nyilvánvalóvá vált, óriási hatalmukkal, befolyásukkal visszaélnek, további növekedésük ára, kisebb konkurenseik tönkretétele, vagy beolvasztása. Tevékenységük gyakorlatilag is több esetben jogszabályellenes: az amerikai tröszt- és monopóliumellenes törvényekbe ütközik.
A Ház Jogi Bizottsága - a melynek demokraták a vezetői - által 2020 októberében bemutatott, másfél éves vizsgálatok után készült 449 oldalas jelenése szerint a négy techcég „szedett-vedett” startupból „olyan uralkodó monopóliummá vált, amilyenekké legutóbb az olaj- és útépítő nagyvállalatoknak sikerült”. Visszaélnek domináns helyzetükkel, árakat és szabályokat állapítanak meg és diktálnak a kereskedelem, a kutatás, a hirdetés, a szociális média és a kiadók számára. Az egyenlőtlenségek felszámolása érdekében a versenyhelyzet helyreállítását javasolják a nagy óriáscégek effektív feldarabolásával, ami a tevékenységi körök mentén kisebb cégeket hozna létre. Ezzel az Apple például kénytelen lenne önállósítani az App Store-t, a Google pedig (sok egyéb mellett) a YouTube-ot. Az albizottság továbbá megtiltaná, hogy a techcégek a saját szolgáltatásaikat juttassák előnyökhöz, azaz mindenkinek egyenlő feltételeket kellene biztosítaniuk a platformjaikon.
Az albizottság tiltólistára tenné azt is, hogy a legerősebb vállalatok olyan „szomszédos” üzleti területeken is beszálljanak a versenybe, ahol automatikusan hatalmas előnnyel indulhatnak. A jelentés egy másik javaslata a kisebb versenytársak felvásárlását lehetetlenítené el azzal, hogy az ilyen tranzakciókat automatikusan versenyellenesnek minősítené. A trösztellenes testület által szorgalmazott korlátozást csak úgy lehetne feloldani, ha az üzletben érdekelt felek sikerrel bizonyítanák, hogy egyesülésük a közérdeket szolgálja. A jelentés továbbá arra is kötelezné a legnagyobb szereplőket, hogy a termékek és szolgáltatások közötti egyszerűbb váltás érdekében tegyenek meg mindent a felhasználói adatátvitel megkönnyítéséért.
A négy amerikai óriás - az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google - vezérigazgatója tavaly júliusban kongresszusi meghallgatáson voltak kénytelenek győzködni a döntéshozókat, hogy nem folytatnak tisztességtelen, versenyellenes tevékenységet, és a működésük nem lehetetleníti el a riválisokat.
Amazon
A vád: Internetes áruházát működteti tisztességtelenül
A bizottság elsősorban arra volt kíváncsi, hogyan húz hasznot a cég 1,7 millió kis- és középvállalkozó kereskedőből, akik feltöltik digitális polcait. Az Amazon azzal büszkélkedik, hogy eladásai 60 százaléka ezektől származik, és nem saját raktáraiból. De közülük sokan panaszkodnak, hogy a cég túl hatalmas lett, az USA internetes piacának 40 százalékát birtokolja kizsigerelve őket, mivel nincs más életképes lehetőségük az online kereskedésre. Jeff Bezos - a világ leggazdagabb embere, az Amazon alapítója és vezére - szerint szó sincs róla, hogy az Amazon szörny lenne, az amerikaiak 80 százaléka bízik a cégben, jobb arányt csak az orvosok és a hadsereg mutat. Az USA kiskereskedelmi piacának mindössze 4 százalékát mondhatja magáénak (a Walmart kétszer ekkorát), a világpiaci részesedése pedig csak 1 százalék.
Apple
A vád: Az appok szabad telepítésének korlátozásával torzítja a versenyt
Tim Cook vezérigazgatótól azt firtatták, hogy az Apple nem csökkentette-e túlságosan árait a harmadik oldali beszállítóktól vásárolt alkalmazások esetében, amelyeket az áruházában lehetett kapni. A Spotify olyan hangosan panaszkodott emiatt, hogy az európai törvényhozók júniusban vizsgálatokat kezdtek az ügyben. Emellett több panasz érkezett az Apple ellen, hogy az lemásolta egyes fejlesztők szoftvereit, és azokat az iPhone-okban, vagy az AppStore-ban, mint saját termékeit árulta. Cook azt válaszolta nincs tudomása ilyenekről.
A vád: A keresési eredményekkel tett szert túlzott hatalomra
A bizottság szerint mára a Google keresői uralják a piac több mint 90 százalékát, és az is kiderült, a keresések 63 százalékában a Google olyan eredményt mutat fel, amely saját oldalaira vezet. Többek között a Yelpet arra kényszerítette, hogy ossza meg vele tartalmait, különben törli a céget találatok közül. Sundar Pichai - az Alphabet Inc., a Google anyavállalatának vezérigazgatója - tagadta a vádakat. Hozzátette: 2018-ban ők voltak Amerika legnagyobb befektetői. Ingyenes szolgáltatásaik több ezer dollár hasznot hajtanak évente az amerikaiaknak.
Texas és az Egyesült Államok további kilenc államának főügyészei 2020 decemberében antitrösztpert indítottak a Google ellen. Az újabb perben azzal vádolják a keresőóriást, hogy a Facebook közösségi oldalt lefizetve kerültek monopolhelyzetbe az online hirdetések piacán. Ha ezt sikerül bizonyítani, a vád ezúttal nemcsak versenyjogi, de büntetőjogi következményekkel járhat.
A vád: Az online hirdetéseket uralja
Mark Zuckerberg Facebook-tulajdonos-vezérigazgatót leginkább az Instagram felvásárlásól kérdezték, a vizsgálat során 2012-es emailjait is megszerezték, amelyekből az derült ki, fenyegetésnek tekintette a képmegosztót: „Az Instagram árthat nekünk” - írta. Zuckerberg azt válaszolta, a Szövetségi Kereskedelemi Bizottságot (FTC) elfogadta a felvásárlást - amit most a bizottság az antitröszt törvény megsértése iskolapéldájának tekintett. A Facebookot sokszor bírálták különböző szereplők, nem is annyira gazdasági okokból, hanem ezért, mert szerintük nem szűri megfelelően az oldalon megjelenő tartalmakat, ami szintén történhet üzleti megfontolásokból: nem akarnak felhasználókat veszíteni.
Az FTC és 46 állam ügyészsége összesen két keresetet adott be, mindkettőben azzal vádolva a Facebookot, hogy visszaélt monopolhelyzetével, ezzel korlátozva a verseny lehetőségét a közösségi oldalak piacán. A keresetet központi pontja két felvásárlás: a Facebook 2012-ben 715 millió dollárért vásárolta meg az Instagramot, míg 2014-ben 22 milliárd dollárért a WhatsApp-ot, és ugyan a tranzakciókat akkor jóváhagyta a versenyhatóság, a mostani kereset szerint ezek a felvásárlások valójában arra voltak jók, hogy a Facebook korlátozva a verseny lehetőségét lenyomhassa potenciális riválisait.
