mozgáskorlátozottak;kerekesszék;

- Megbénított guruló műhelyek

Állami támogatás híján elsorvad a kerekesszék javításával foglalkozó országos szervizláncolat. Hétből három már bezárt. Ez mozgáskorlátozottak ezreit hozza nehéz helyzetbe.

 – Elromlott a kerekesszékem, és fogalmam sincs, mikorra tudom megjavíttatni, ugyanis megszűnt a műhely, ahol ezzel foglalkoztak – panaszolta lapunknak egy dél-dunántúli kisvárosban élő mozgássérült nő. – Korábban Kaposváron működött úgynevezett guruló műhely, ami direkt a mozgássérültek eszközeinek javítására szakosodott, s ha valami baj volt, csak felhívtam őket, kijöttek, és megoldották a problémát. Most viszont el kellene vitetnem valahová a kerekesszékemet, de az sem tudom, hol foglalkoznak ilyesmivel, ráadásul nem is tudom nélkülözni hosszú hetekre, hiszen csak azzal tudok közlekedni.

Az úgynevezett guruló műhelyeket a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK) hozta létre tíz évvel ezelőtt. Kaposváron, Szombathelyen, Székesfehérváron, Miskolcon, Nyíregyházán, Mórahalmon és Budapesten alakítottak ki szerelő- és kölcsönzőhelyeket, mindezt pedig egy 2008-as uniós pályázaton nyert pénzből állták. Akkoriban 70 millió forintot költöttek a hét műhely kialakítására.

A műhelyekben személyre szabva állították be használóiknak a kerekesszékeket és speciális sporteszközöket, elvégezték a szükséges javításokat. Emellett kölcsönözéssel is foglalkoztak, így ha a fogyatékkal élő járművének reparálása hosszabb időt vett igénybe, akkor tudtak adni neki csereszéket. Az uniós pályázat három évig dotálta a műhelyek működtetését, a finanszírozást ezután a MEREK vette át, információink szerint a szervezetnek jutó állami támogatásból. A kormányzati átalakítások következtében aztán a budapesti, Marczibányi téri intézmény a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fennhatósága alá került, s ettől kezdve egyre kevesebb pénz jutott a guruló műhelyekre.

– 2020-ban pedig többet megszüntettek – mondta Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Somogy megyei Egyesületének elnöke, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) korábbi vezetője. – Ugyanarra a sorsa jutottak, mint megannyi uniós program: csak addig tartották fenn, míg a pályázati kiírás szerint kötelező volt. Pedig annak idején, amikor elindult a projekt, arról volt szó, hogy majd az állam átveszi a finanszírozást, aztán eltelt tíz év, és mégsem így lett.

Márpedig állami támogatás nélkül ezek a műhelyek nem tudnak talpon maradni: annyi megrendelésük nincs, hogy csak a kerekesszékek és más segédeszközök javításából megéljenek. Ha viszont a munka mennyiségéhez igazítanák az árakat, akkor azt senki nem tudná megfizetni. Ráadásul Hegedüs Lajos szerint azt is figyelembe kell venni: a javításokat a társadalombiztosítás csak utófinanszírozza, megfelelő fenntartói támogatás nélkül nem tudtak például alkatrészeket vásárolni a műhelyek. Amikor pedig – tette hozzá az elnök – a társadalombiztosítási dotáció is változott, még kevesebben tudták igénybe venni a műhely szolgáltatásait.

– Kaposváron az egyesületünk adott otthont a műhelynek, így közelről láttuk, hogyan épült le a mozgássérültek életét sokáig komfortosabbá, olcsóbbá tevő szolgáltatás. Már tavaly is csak takaréklángon működött a műhely. Hivatalosan azonban 2020 júniusáig működött a program, akkor küldték el az embereket – idézte fel Hegedüs Lajos. Szerinte emiatt komoly életminőség romlást kénytelenek elszenvedni azok a mozgáskorlátozottak, akiknek közelében megszűnt a guruló műhely. – Az egy-két hetes javítási idő hónapokra nőtt, s maguknak kell gondoskodniuk megfelelő csereszékről is. Ráadásul plusz kiadással is számolni kell, hiszen egy elromlott szék esetében nemcsak a javítási, hanem a speciális szállítási költségeket is ki kell fizetnie egy olyan rétegnek, amelynek bevétele jócskán elmarad az átlagfizetéstől – hívta fel a figyelmet Hegedüs Lajos.  

Megkerestük a MEREK-et és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF) is, hogy megtudjuk, miért szűnt meg a műhelyek finanszírozása, s milyen más megoldást terveznek a mintegy százezer embert érintő szolgáltatások helyettesítésére.

Az állami SZGYF szerint a nyíregyházi, a szombathelyi és a kaposvári műhely a nagyon alacsony kihasználtság miatt zárt be. Ugyanakkor a főigazgatóság állította, hogy más projekt keretében elérhető maradt a szolgáltatás: az úgynevezett logisztikai kölcsönző hálózat Debrecenben, Miskolcon, Mórahalmon, Pécsen, Székesfehérváron, Győrben és Budapesten a házi gondozást segítő eszközök kölcsönzésén túl azok javítását is ellátja.

Ennek viszont ellentmond az: ügyfélként bejelentkeztünk három vidéki műhelybe, és kiderült, alkatrészhiány miatt csak bizonyos mechanikai javításokat tudnak elvégezni, elektronikait egyáltalán nem. Az egyik felkeresett műhely vezetője azt is hozzátette, már autójuk sincs a kiszálláshoz, és elképzelhető, hogy hamarosan őket is leépítik, mert jelenlegi formában nem sok értelme van a műhely fenntartásának.

Az SZGYF által említett logisztikai kölcsönző hálózat egyébként nem is javításokra jött létre, és a guruló műhelyektől függetlenül eddig is működött. Éppenséggel a guruló műhelyek projektre épülve indult el egy egymilliárdos pályázatnak köszönhetően 2013 júliusában: a program célja „a házi gondozást segítő eszközök (elektromos ágyak, higiéniai eszközök, emelők, járást, egyéb otthoni akadálymentesítést segítő eszközök) kölcsönzési rendszerben történő biztosítása az ezt igénylő személyek számára” régiónként egy településen. A javítás nem szerepelt a projektben.

Több évtized után megszűnt a tanítóképzés Kecskeméten, miután a református egyház tavaly átvette a helyi Neumann János Egyetem (korábban Kecskeméti Főiskola) Pedagógusképző Karát, ami így a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) szervezetébe olvadt.