Előfizetés

Cumisüvegből eteti az állatkert igazgatójának felesége Nicaragua első fehér tigrisbébijét (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.06. 16:48

Fotó: INTI OCON / AFP
Mivel légzési problémákkal és enyhe náthával született, gyógyszereket is kap.
Nieve (Hó), a kis bengáli tigris a múlt héten jött világra a masayai Nemzeti Állatkertben 954 gramm súllyal. Anyja, egy cirkuszból öt éve kimentett állat, nem tudja szoptatni, ezért az igazgató felesége ad neki enni három óránként. Mivel a kistigris légzési problémákkal és enyhe náthával született,  gyógyszereket is kap.
A fehér tigris egész Közép-Amerikában ritka, Nicaraguában először született ilyen példány, bár a fővárostól, Managuától 20 kilométerre fekvő állatkertben él két, 2019-ben Mexikóból kapott fehér tigris. Az újszülött szülei hagyományosak, sárga-fekete csíkosak, Nieve anyai nagyapjától örökölte a bunda fehér színét okozó géneket.  A fehér tigrisek nem képeznek önálló fajt és nem albínó állatok. Vadon élő példány nem ismert, állatkertekben néhány tucat fordul elő belőlük.

Összeomlóban a biodiverzitás a Földközi-tenger keleti részén

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.06. 13:20

Fotó: Yannick Gouguenheim / AFP
Régóta honos lakók nem tudják tartani a lépést a víz felmelegedésével, a helyükön trópusi élőlények jelennek meg.
Nem tudják tartani a lépést a víz erőteljes felmelegedésével a Földközi-tenger keleti részén élő fajok, Izrael partjainál bizonyos vízmélységben a honos fajok mintegy 95 százaléka már eltűnt. Ugyanakkor nagy számban jelentek meg trópusi élőlények a területen – írták osztrák tudósok a Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences című tudományos lapban megjelent tanulmányukban. Az Izrael melletti vizek a Földközi-tenger legmelegebb részei. A terület régóta honos lakói eddig képesek voltak alkalmazkodni ehhez, de láthatóan alkalmazkodóképességük határára jutottak. A klímaváltozás következtében a partmenti vizek gyorsan és erőteljesen felmelegedtek az elmúlt évtizedekben, ezzel pedig nem tudták tartani a lépést az élőlények – olvasható a Paolo G. Albano, a Bécsi Egyetem Paleontológiai Intézetének munkatársa vezette nemzetközi kutatócsoport közleményében. A szakértők vizsgálatukban a csigákat és kagylókat magukba foglaló tengeri puhatestűek csoportjára koncentráltak. A jelenlegi állapotot összehasonlították a tengerfenéken talált maradványok alapján rekonstruált történelmi helyzettel. A legnagyobb különbséget a sekély vizekben lévő élőhelyeknél találták. Az ottani üledékben a fajok mintegy 95 százalékának nem találták élő példányát. A kutatók szerint ez annak a jele, hogy ezek az állatok csak néhány évtizede ritkultak meg vagy éppen tűntek el. Albano szerint az is egyértelmű jele a faji sokszínűség összeomlásának, hogy a fellelt állatok közül sok nem éri el azt a méretet, amely a szaporodásához szükséges. Egészen más a helyzet a trópusi körülményekkel bíró Vörös-tengerből a Szuezi-csatornán át a 19. században bevándorolt új fajok esetében. A Földközi-tenger ezen térségben szinte teljesen hiányoznak a honos fajok, miközben mindenütt trópusi fajokat láthatnak a búvárok. A sekély vizekkel ellentétben az árapály-tartományokban élő állatok jobban alkalmazkodtak a magasabb hőmérsékletekhez. A mélytengeri területeken sem szembetűnő a változás, mivel a hőmérséklet emelkedése ott kevésbé erőteljes.

Szemétszigetek torlaszolják el a Balkán folyóit

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.06. 11:46

Fotó: ELVIS BARUKCIC / AFP
A nem megfelelő hulladékkezelés miatt évente 6-8 ezer köbméter hulladékot távolítanak el a Drina folyóból a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozó Visegrád közelében.
Hatalmas szemétszigetek torlaszolják el a Balkán számos folyóját, környezetvédelmi vészhelyzetet teremtve és veszélyeztetve a térség vízerőműveinek működését. Műanyag zacskók és palackok, rozsdás hordók és más hulladékok úsznak a Drina folyóban a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozó Visegrád városa mellett. A Drina montenegrói, szerbiai és boszniai mellékfolyói még több hulladékot szállítanak, miután a felduzzadt vizek elérték a környék hulladéklerakóit is. A balkáni országokban nem megfelelő a hulladékkezelés, rendszeresen több tonnányi szemét kerül a folyókba. A múlt héten egy átszakadt gát hatalmas szeméttorlódást okozott a Drinán, ami veszélyeztette a visegrádi duzzasztógátat is. A szeméttorlódás eltávolítását és a vízerőmű károsodásának megakadályozását kedden megkezdték. A hatóságok szerint évente 6-8 ezer köbméter hulladékot távolítanak el a folyóból Visegrád közelében. Bár a probléma nem új, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró azonban eddig keveset tettek ennek megoldására annak ellenére is, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekednek. Dejan Furtula, az Eco Center környezetvédelmi csoport aktivistája szerint a Drinában lévő szemét a helyi közösséget is veszélyezteti. Amikor a hulladékot eltávolítják a vízből, egy helyi szemétlerakóba kerül, amely gyakran lángra kap, a belőle származó mérgező folyadék pedig visszakerül a folyóba. „Mindannyian veszélyben vagyunk itt, a teljes ökoszisztéma” – mondta Furtula. Az 1990-es években zajlott háború után a Balkán térsége gazdasági és környezetvédelmi szempontból le van maradva Európa többi részétől. Szintén hatalmas probléma a veszélyes mértékű légszennyezettség is a legtöbb városban.