Előfizetés

Tovább szegényednek a nyugdíjasok

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.01.07. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Az elszegényedés mértékét mutatja, hogy a KSH szerint 2010-ben 26 ezer, 2019-ben pedig már majdnem 270 ezer idős ember tartozott a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe.
A szegénységi küszöb egy főre számítva havi 105 ezer forint volt 2019-ben a KSH adatai szerint, a Policy Agenda számításai hasonló értéket mutattak, a létminimum ugyanekkor 101 ezer forintra jött ki egy egyszemélyes háztartásban. 2020 januárjában nyugdíjban vagy egyéb járandóságban 2 561 868 ember részesült Magyarországon, 79 százalékuk kap öregségi nyugdíjat. Az összes ellátott közül több mint 900 ezren kevesebb mint százezer forintból próbálnak megélni, nem érik el sem a szegénységi küszöböt, sem a létminimumot – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, karácsony előtt megjelent szociális statisztikai évkönyvéből. Ez a tömeg 2016-ban még százezerrel nagyobb volt, de a szám nem feltétlenül azért csökkent, mert az idősek jobban élnek. Egyrészt a nagyon alacsony nyugdíjjal rendelkezők közül sokan meghaltak, s az új nyugdíjak többnyire ennél magasabb összegről indulnak. Az éves nyugdíjemelések összességében megfelelnek a 2016 óta mért összesen 9,3 százalékos inflációnak, de az idősek több évben is kaptak nyugdíjprémiumot vagy más egyszeri juttatást, amelyekkel együtt sokan már átlépték a százezer forintos határt. Mivel azonban az árak épp a nyugdíjasok által fogyasztott alaptermékeknél az átlagos inflációnál nagyobb arányban nőttek, a magasabb juttatások együtt sem segítették a megélhetési szint emelkedését ebben a körben.
Ennél is jobban mutatja az elszegényedés mértékét, ha megnézzük, hány idős ember tartozik a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe. A KSH szerint 2010-ben 26 ezren voltak, 2019-ben azonban már majdnem 270 ezren. Egy év alatt zuhant be nagyon sok nyugdíjas, hiszen még 2018-ban is csak 41 ezren szerepeltek az első jövedelmi tizedben. Sokan csúsztak le a következő, még szintén alacsony jövedelmet mutató csoportokból legalulra, de a magasabb kategóriákból is ütemesen indultak el lefelé az idősek, ami a bérek és a nyugdíjak közötti szakadék mélyülését jelzi. A 7-8-9. jövedelmi tizedbe tartozó nyugdíjasok száma 2010-hez képest egyenként több mint százezerrel csökkent. Januártól három százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege, mert a kormány ekkora inflációval számol 2021-re. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) azt kéri, hogy a 13. havi nyugdíj első heti részének februári kifizetésekor ne a jelenlegi nyugdíjuk negyedét kapják automatikusan az idősek, hanem a legkisebb ellátásban részesülőknek minimum 50 ezer forintot fizessenek ki, s a 400 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők ne kaphassanak 100 ezer forintnál többet. A kérést a KSH háztartások életszínvonaláról készített tavaly év végi összesítése alapján fogalmazták meg, amelyből az derült ki, hogy 2019-ben a 65 éves és annál idősebb korosztályban 14,9 százalékra nőtt a jövedelmi szegénységben élők aránya, míg 2010-ben, a kormányváltás évében még csak az idősek 4,9 százaléka tartozott ebbe a körbe. A kiegyenlítő kifizetés javítana a legszegényebbek helyzetén, a magas nyugdíjból élőknek pedig nem rontana az életszínvonalán – állítja az idősszervezet.
Az Orbán-kormány nemcsak a hivatalos központi statisztikákban szembesülhet a nyugdíjas társadalom romló anyagi helyzetével, a korosztály társadalmi megítéléséről, szerepvállalásáról a kormányközelinek elkönyvelt Nézőpont Intézet is felmérést készített 2020 októberében. Ez azt igazolja, hogy a megkérdezettek 88,3 százaléka szerint a nagyobb anyagi biztonság megteremtése, vagyis a magasabb nyugdíj, esetleg az általuk fogyasztott termékek 27 százalékos általános forgalmi adójának mérséklése segítene az idősek helyzetén. Még az egészség megőrzését támogató programokat is jóval kevesebben tartották fontosnak, mindössze a megkérdezettek 53 százaléka. Ez sem sarkallja azonban a kormányt arra, hogy ismét bevezesse az éves nyugdíjemelések kiszámításánál a bérek emelkedését is figyelembe vevő vegyes, más néven svájci indexálást. A kizárólag inflációkövető nyugdíjemelés a NYUSZET közleménye szerint százezreket vett ki az idősek zsebéből, hiszen 2016-ban 1,6 százalék helyett 4,2 százalékot kaphattak volna, 2017-ben 2,4 százalék helyett 7,6 százalékot, 2018-ban a 3 százalék helyett 7,1-et, 2019-ben pedig a 3,4 százalékos emelés helyett 7,4 százalékkal kellett volna számolni, ha a béremeléseket is figyelembe vették volna. Tegnap a parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke azzal egészítette ki a felsorolást, hogy idén januárban a 3 százalék helyett 6,5 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat, bár Korózs Lajos szerint ezt még utólag is megtehetné a kormány. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetésekor pártja szerint minden nyugdíjasnak egységesen 37 500 forintot kellene kapni, amivel az idősek 70 százaléka jobban járna. Az LMP is hasonlóan gondolkodik, a párt társelnöke a hét elején online sajtótájékoztatón arra szólította fel a kormányt, hogy ha már az autópálya matricák díjának emelésekor 3,9 százalékos inflációval számol, akkor a nyugdíjak emelésekor is 4 százalékos többletet érvényesítsen. Schmuck Erzsébet hangsúlyozta, a járadékok értéke a svájci indexálás visszaállítása nélkül egyre jobban elmarad a bérektől, erősíti a társadalom anyagi kettészakadását.

Nyugdíjasmenü: tészta édesítővel és egy fél alma

A kamrában liszt, cukor, zsemlemorzsa, két májkonzerv, néhány üveg lekvár a polcokon. A hűtő ehhez képest zsúfolt, hiszen hat kaukázusi kefirnek, két liter tejnek, két csomag felvágottnak, doboznyi tojásnak, három-három paprikának és paradicsomnak, néhány szem almának, valamint a piros zománcos lábosban köménymagos levesnek, egy műanyagedényben pedig pörköltnek és rizsnek ad helyet. – Kaptam olcsó combot farrésszel, vettem kettőt, abból lett a pörkölt, ezzel elvagyok három napig – magyarázza Erzsike néni a kaposvári négyemeletes téglaház kétszobás lakásában. – Karácsony után különösen spórolni kell, az ajándékokra elment majd egy fél havi nyugdíjam. A 74 éves asszony 37 év munkaviszony után – adminisztrátorként dolgozott az egyik helyi nagy cégnél – havi 89 ezer forintot kap, ebből a lakás rezsije, illetve a telefon elvisz 31 ezret havonta, vagyis 58 ezer marad megélhetésre. Élelmiszerre ennek cirka a háromnegyede jut, a gyógyszerek 12-15 ezerbe kerülnek. – Ma élelmiszerből úgy a kétharmadát tudom megvenni, mint korábban – állítja Erzsike néni, hozzátéve, hogy nem is azt veszi, ami kell, hanem, ami akciós. Ezért van most ennyi kefir a hűtőben: az egyik diszkontban le volt értékelve 40 forinttal, így bespájzolt belőle, vacsorára tökéletes egy szelet kenyérrel. – Néhány éve még valami kis felvágott is jutott mellé minden nap, sőt, egyszer hetente a sajtot is megengedtem magamnak. Sohasem gondoltam volna, hogy nem fér bele egy szem alma naponta, de most ott tartok, hogy egy felet eszem csak meg. A nagyberki Juliska néninek legalább a gyümölcsre nincs gondja, a kertben barack, alma, körte, meggy is terem, az alma a pincében sokáig eláll, a többiből lekvár lesz – ennyi maradt a régi falusi gazdagságból. - Amíg bírtam, volt tyúkom, kacsám, ám most már nem bírja a lábam és a derekam, meg aztán szíves is vagyok – sóhajtozik. – Amióta üres a tyúkudvar, alig eszem húst, mert a boltban egy egész csirke több, mint ezer forint, ami nem fér bele. A 77 éves, hajdan a téeszben dolgozó asszony 88 900 forintot kap havonta saját jogon és a férje után, de ebből egy három szobás házat is fenn kell tartania. – A tüzelő szinte megfizethetetlen, napközben csak a sparheltbe dobok a konyhában, de így is több, mint százezret fizettem a fáért az idén. A gyógyszerei úgy 15 ezerbe kerülnek, emellett a vizet, a villanyt és a tévét is fizetnie kell. A gyerekei már beköltöztek Kaposvárra, hetente egyszer bevásárolnak neki a városban, a napi szükségleteket viszont a helyi boltban kell megoldania, ami 20-50 százalékkal drágább, mint a diszkontok vagy hipermarketek. – Először az újságokról mondtam le, aztán a kirándulásokról, majd a húsról – sorolja a nagyatádi Erna néni, hogyan változott meg az élete az elmúlt években. A 68 éves asszony 2011-ben 71 ezer forinttal ment nyugdíjba, miután 42 évet lehúzott előbb a konzervgyárban, majd a honvédségnél, végül a fonalgyárban, jelenleg 92 ezer forintot kap havonta. - Ebből a rezsi úgy ötvenezer, mert a lakással kapcsolatos kiadások mellett van egy temetési előtakarékossági számlám is – meséli. – Cukros vagyok, magas a vérnyomásom, a gyógyszerek 5-6 ezerbe kerülnek havonta, még úgy is, ha mindenből a legolcsóbbat kérem. A megélhetésre maradt 35 ezer forintból csak a legalapvetőbb élelmiszerekre futja, tejre, kenyérre, az ebéd jellemzően kifőtt tészta darával vagy édesítővel, esetleg főzelék feltét nélkül, a jobb napokon egy-egy tojással vagy virslivel. Ő is az akciós újságok alapján vásárol, de a hirtelen kiadásokkal nem tud megbirkózni. – Nemrég például elromlott a tűzhelyem, s egy használtat is csak a fiam segítségével tudtam venni. Már ott tartok, hogy a családi ünnepeknél is keserű a szám íze, hiszen nem tudok normális ajándékot venni. A három unoka karácsonyra két-kétezer forintot kapott, erre is csak úgy futotta, hogy hetente eljárok takarítani egy idősebb asszonyhoz. Negyvenkét év munka után dolgoznom kell, hogy ne halljak éhen. - Vas András

Fizetésképtelenné válhat novemberre a főváros

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.07. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Kíméletlen és hatékony a kormányzati prés: jelen állás mellett Budapesten 2021 végére nem lesz miből fizetni a béreket, leállnak a közszolgáltatások, intézményeket kell bezárni.
Hozzávetőlegesen 15-20 milliárddal csökkenti a fővárosi önkormányzat legfontosabb bevételét az, hogy Orbán Viktor kormányfő bejelentése szerint megfelezik az iparűzési adót. Ezt pedig már nem lehet „kimozogni”. Budapest idei – december elején elfogadott – költségvetésében ugyanis a teljes tartalékkeret 15 milliárd. – A főváros működtetése havonta 20-25 milliárd forintot emészt fel. 2021. január elsején 80 milliárd forintos lyuk tátongott a működési bevételek és kiadások között. Ha erre rájön az iparűzési adó bevétel 15-20 milliárdos mínusza, akkor a fővárosi önkormányzat számlájáról novemberre elfogy a pénz – mondta a Népszavának Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. – Hiába lesz pénz az önkormányzat számláján, ha azok már kötött felhasználásúak. Például a Blaha Lujza tér felújítására kapott pántlikázott forrásokból való utalást működési kiadások fedezésére senki sem fogja aláírni. Ebben az esetben a főváros fizetésképtelenné válik, vagyis nem tudja tovább finanszírozni a közszolgáltató cégek és az önkormányzati intézmények működését, nem tudja kifizetni a béreket.  Ezen a helyzeten pedig az sem változtat – tette hozzá Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes –, hogy két külön címen, mintegy 15 milliárdot tartalékolt a főváros a rendkívüli esetekre, hiszen ezt addigra vélhetőleg felszívja a tavaly 23 milliárdos jegyárbevétel-kiesést elszenvedő közösségi közlekedés. – A kormánynak sem lehet érdeke a GDP 37 százalékát megtermelő főváros becsődöltetése, hiszen ez az egész magyar gazdaság megítélésének ártana. A hitelminősítőknek nehéz lenne elmagyarázni, hogy egy stabil gazdasági alapzaton álló ország miért nem segítette ki a saját fővárosát – magyarázta a főpolgármester-helyettes. – Könnyen felmerülhet bennük a gondolat, hogy talán azért nem siettek a segítségére, mert a főkasszában sincs pénz. Ráadásul a csőd elkerülése érdekében elég lenne elengedni a 36 milliárdos szolidaritási adót. A jól működő gazdaság egyébként is elképzelhetetlen működő közszolgáltatások nélkül, márpedig ezeket az önkormányzatok biztosítják. Az önkormányzati bevételeket pedig jelentősen megkurtította a járvány, a válság és főként az Orbán-kormány elvonásai. Különösen igaz ez a helyi iparűzési adóra, amely a települési önkormányzatok legfontosabb központi normatívákon felüli bevételét adják. A főváros esetében az éves működési bevételek 62 százalékát teszi ki. Ezenfelül csak a fentinél sokkal kisebb tételt jelentő egyéb adók (ezek közül a gépjármű- és idegenforgalmi adót már elvonta a kormány), a kevéske működési bevétel (például óvodai étkezési díjak), illetve az ingatlanok eladásából befolyó pénz van. Az Orbán-kabinet válságkezelésre, illetve a kis- és középvállalkozások (kkv) megsegítésére hivatkozva az idei évre 1 százalékban maximálta az iparűzési adó mértékét, márpedig a nagyvárosok többsége eddig 2 százalékot szedett. Egyelőre nagyon nehéz megbecsülni, hogy mekkora rést üt a fővárosi büdzsén az intézkedés, de hozzávetőlegesen 15-20 milliárdról lehet szó – mondta el a főpolgármester-helyettes. Az adó mértékének mérséklése nem automatikus, a cégeknek ezt az adóhatóságon keresztül meg kell igényelniük. Ennek határideje február 25., így csak ezt követően derül ki, hogy pontosan hány vállalkozás tud és szeretne élni ezzel a lehetőséggel. Az adókedvezmény ugyanis feltételhez kötött, így például a 4 milliárdos nettó árbevétel, vagy mérleg főösszeg, illetve a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások kérhetik, ráadásul ezek a korlátok a kapcsolt társaságokkal együtt értendőek. Másrészt az így igénybe vehető támogatás mértéke a hatályos uniós jogszabályok szerint két év alatt nem haladhatja meg a 200 ezer eurót (70 millió forintot). Ha tehát a cég már kapott más ugyanezen uniós címkód alá eső támogatást, akkor az összeadódik a iparűzési adókedvezménnyel. A bizonytalanságot fokozza, hogy sem az önkormányzatoknak, sem a NAV-nak nincs nyilvántartása a kedvezményezetti körről. A fővárosi önkormányzat 139 milliárd forint iparűzési bevétellel számolt 2021. évre. Ebből már 10 százalék kiesése is megoldhatatlan problémákat jelentene a fővárosi közszolgáltatások üzemeltetésében. A becsült kiesés jóval meghaladja ezt. – Kötelező kincstári optimizmussal bízom abban, hogy a kormány, felismerve az önkormányzatok lehetetlen küldetés elé állítását, kompenzációt nyújt – mondta Kiss Ambrus, bár azt sem tagadta, hogy egyelőre tárgyalóasztalhoz sem invitálták a fővárost ez ügyben.

Budapesten, Pécsen és Miskolcon kezdik az idősotthoni oltásokat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.06. 22:24
Tavasszal katonákat küldtek a Pesti úti idősotthon fertőtlenítésére
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Csütörtöktől négy intézményben több mint 1200 dolgozó és gondozottnak adhatják be a vakcinát.
Fokozatosan megkezdődik az idősotthonok dolgozóinak és lakóinak oltása is – közölte a kormányzati tájékoztató oldal szerda este, az oltási tervre hivatkozva. Mint írták, csütörtökön elsőként az ország négy legnagyobb létszámú idősotthonában kezdik meg az oltást a mobil oltócsapatok: a fővárosi Pesti úti, valamint az újpalotai Olajág nevű intézményben, továbbá egy pécsi és egy miskolci idősotthonban.
Az előzetes igényfelmérés szerint a négy intézmény dolgozóinak és lakóinak többsége él a védőoltás lehetőségével: összesen 447 dolgozó és 779 gondozott összesen 1226 ember jelentkezett az oltásra.

A tájékoztató oldal szerint az idősotthonok oltása kiemelten fontos, hiszen a koronavírus-fertőzés különösen veszélyes az idősekre és a zárt közösségekre. Felidézték, hogy járvány első hullámában a Pesti úti idősotthon vált az egyik legnagyobb gócponttá, ahol az első hullámban 55 idős ember halt meg, 313 gondozott, és 26 dolgozó fertőződött meg.