A 2003-as év kivételével 1997 óta minden év január 1-jén emelkedett a minimálbér: a 24 évvel ezelőtti bruttó 17 ezer forintról így tavaly január 1-jére 161 ezer forintig kúszott fel a dolgozóknak kötelezően megfizetendő legkisebb havi összeg. Az idei január 1-je azonban úgy köszöntött be, hogy az összeg változatlan maradt. A munkáltatói és a munkavállalói szervezetek nem tudtak ugyanis tavaly év végéig megállapodni az emelés mértékéről: előbbiek álláspontja 3, utóbbiaké 5 százalékon merevedett be. „A kormányzat kompromisszumos megállapodás kialakítására törekszik” - erre hivatkozva tolta el a kormány a 2021-es minimálbérösszeg kihirdetését idénre, és egyúttal az egyeztetések januári folytatását javasolta. Mindeddig azonban nem hívta össze a tárgyalásoknak keretet adó Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs fórumának (VKF) következő ülését. A kabinet ráadásul az eddigi tárgyalásokon csak passzív megfigyelőként vett részt, mondván: a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell a legkisebb bérek kérdésében megállapodniuk.
A minimálbértárgyalásokon a kormány által képviselt állam is munkáltató, méghozzá jelenleg a legnagyobb Magyarországon: 658 ezer közszférában dolgozó kifizetéséért felel. Emellett a legnagyobb hazai cégek is állami kézben vannak: a Magyar Posta Zrt.-nél mintegy 30 ezren, a Volánbusz Zrt.-nél és a MÁV Zrt.-nél egyaránt mintegy 18 ezren dolgoznak. A versenyszférában persze jóval több, 2,44 millió alkalmazott van, ám még a legnagyobb piaci cégnél, a Spar Magyarország Kft.-nél is csupán 18 ezer fős a munkavállalói létszám.
Szakszervezeti becslések szerint az országban összességében mintegy egymillió ember dolgozik a legkisebb bérekért, vagy keres csak kicsivel többet. Az innovációs tárca háttéranyaga szerint a munkáltatók által javasolt 3 százalékos, inflációkövető minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés a vállalati szférában 649 ezer, a közszférában 134 ezer dolgozót érintene. A szakszervezetek által elvárt 5 százalékos bérfejlesztés a versenyszférában 867 ezer, a közszférában 147 ezer munkavállaló keresetét növelné. A legkisebb bérek emelése ugyanakkor kihat a magasabb fizetési kategóriákban dolgozók bérére is, hiszen ha az alacsonyabb kereseti szinten emelkedik a fizetés, akkor a bértorlódás elkerülése érdekében az afelettieknél is emelniük kell a cégeknek.
De nemcsak a dolgozókat érinti a január 1-i béremelés elmaradása, hiszen számos szociális juttatás is a minimálbér mindenkori összegéhez van kötve. Ez határozza meg az álláskeresési ellátás összegét: az a jelenleg 78 ezer ember, aki egyáltalán jogosult rá, nem kaphat többet a legkisebb munkabér összegénél, bármennyit is keresett elbocsátása előtt. A gyermekgondozási díj (gyed) a minimálbér kétszeresének maximum 70 százaléka, a táppénz napi összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része lehet.
Ha létrejön még januárban egy megállapodás, akkor a megemelt bérek kifizetését a februári bérszámfejtés során, nem túl elegáns módon ugyan, de még meg lehet oldani. A szociális juttatások összegéről azonban a jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb munkabér alapján hoznak határozatot, vagyis az érintettek reálértéken veszíteni fognak – mondta érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Mint mondta: rengeteg embert érint közvetve vagy közvetlenül a minimálbér összege, ezért is lenne fontos, hogy mielőbb létrejöjjön a megállapodás, és ebben a kormánynak is aktívan közre kell működnie, hiszen háromoldalú egyeztetésekről van szó.
A munkáltatói és a munkavállalói oldal is régóta hangoztatja, hogy egy adócsökkentéssel közelebb lehetne hozni egymáshoz a felek álláspontját, a kormány azonban mindeddig nem jelentett be ilyen lépéseket. A MASZSZ most azt javasolja: 3 ezer forintig adjon adójóváírást a kormány a minimálbérre, jelenleg ugyanis a felek nagyjából ekkora összegen vitatkoznak. A 3 százalékos béremelés ugyanis 5 ezer, az 5 százalékos 8 ezer forintos növelést jelentene. Ha tehát a kettő különbségét adójóváírás formájában elengedi a kormány, akkor a 3 százalékos bruttó béremelés nettóban 5 százalékos növekedést jelentene: ezt elfogadnák – fogalmazott Kordás László. Megjegyezte: ez egyelőre csak a MASZSZ javaslata, a másik két szakszervezeti konföderációval a héten egyeztetnek, péntekre pedig a munkáltatók is egyeztetésre hívták a szakszervezeteket. Hangsúlyozta: az 5 százalékos nettó keresetnövekedésből nem engednek, hiszen a dolgozók a tavalyi év során már rengeteg, anyagiakban is mérhető áldozatot hoztak. A cégek túlélése érdekében elfogadták a csökkentett munkaidőre járó csökkentett bért, fizetés nélküli szabadságra mentek, fizetett szabadságukat pedig akkor vették ki, amikor a cégnek arra szüksége volt.
