A szükséges görög és bolgár fejlesztéseket követően 2022-2023-tól jöhet létre fizikai gázszállítási kapcsolat Közép-Európa és Azerbajdzsán között – válaszolta az LMP-s Demeter Márta írásbeli parlamenti megkeresésére Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára. Közlése szerint ugyanakkor Romániában átadták a Bulgaria-Romania-Hungary-Austria (BRUA) elnevezésű gázvezetékrendszer ottani szakaszának első ütemét.
Keleti szomszédunk eme, évi 1,75 milliárd köbméter szállítására alkalmas vezetéke egyébként nemcsak a dél felől érkező fűtőanyagot, hanem a Fekete-tenger román szakaszán talált gázkészleteket is képes lenne Magyarország felé továbbítani. (Igaz, az ottani kitermelés a kialakult politikai-pénzügyi vita miatt három éve nem indul meg.) A román szakasz második üteme, ha megvalósul, évi 4,4 milliárd köbméter szállítására lenne alkalmas. A magyar és osztrák szakasz jelen állás szerint már meglévő vezetékekből állna. A BRUA Görögországban az azeri gázt Törökországtól Dél-Európán át az olasz csizma sarkáig szállító Transz-Adriai Vezetékbe (TAP) csatlakozna be. Utóbbit szintén most novemberben adták át. A TAP-ba pedig az Azerbajdzsántól Törökországon át a görög határig húzódó, már három éve működő Transz-Anatóliai Vezetéken (Tanap) érkezne a gáz. (Nyolc éve a BRUA nyomvonalát követő Nabucco-terv éppenséggel a TAP ellenében veszített az azerbajdzsáni Shah-Deniz II mező kitermelőinek gázértékesítési pályázatán.) A TAP-ba érkező azeri fűtőanyag nem csak a BRUA-n, de a déli vezeték albán szakaszától a horvátországi Splitig tervezett Jón-Adria Vezetéken (IAP) keresztül is eljuthatna hozzánk. Igaz, ennek kereskedelmi üzemkezdete még nem ismert – szögezi le Menczer Tamás.
