Megtagadott járványmúlt

Két hónapon át csiszolta a kormány az oltási tervet, azt mégis sokan bírálják, ráadásul még a 2009-es H1N1-vírus idején készült stratégia is részletesebb annál.

A kormányfő október végén jelentette be, hogy oltási terv készítésére utasította az operatív törzset. November 5-én azt közölte, hogy elkészült a nemzeti átoltási terv első változata. December 23-án már arról tájékoztatott, hogy a tervet „még egyszer áttekintették, véglegesítették”. Végül az újév elején tették közzé a tervet, amit azóta is hevesen bírálnak szakemberek. Az, hogy két hónap alatt csak egy rövid, vitatott minőségű terv készült el és került nyilvánosságra azért is érhetetlen: az utolsó nagy influenza járványra, a 2009-es H1N1 vírus kockázatkezelésére készült nyilvános kormányzati pandémiás terv ma is olvasható az már megszüntetett ÁNTSZ archív dokumentumai között. Ennek része egy pontosan kidolgozott, részletes oltási terv is.

A terv gerince több mint 60 oldalból és további 11 mellékletből áll. Ebben részletesen szó esik arról, hogy a járvány milyen kihívások elé állítja társadalmat, a gazdaságot, az egészségügyi ellátórendszert, és arról is, milyen válaszokkal készül a kormány. A terv részletezi, hogy milyen hazai és nemzetközi jog szabályokat kell figyelembe venni a védekezés idején, milyen jogkörökre van szüksége a kormánynak, az egészségügy irányítónak a lakosság hatékony védelméhez. Vagyis a jelen helyzetben elegendő lett volna ezt a korábbit aktualizálni.

– A nagy világjárványok nem olyan események, amelyekben könnyen szerezhet rutint egy ország – mondta Falus Ferenc, aki a 2009-es világjárvány idején volt az országos tiszti főorvos. Az akkori pandémiás tervet is ő készíttette el a munkatársaival.

– A pandémiás terv részeként a mostaninál lényegesen részletesebb oltási terve volt az országnak, igaz, akkor a prioritási listát nem kellett szigorúan betartani, mert mire ideért a járvány már bőven volt oltóanyag. 2009. szeptember végére másfél millió adag már a raktárakban volt és hetente további félmilliót szállítottak. Összesen hatmillió dózist gyártottak le, amelyből végül 2,5 milliót adtak be főként a háziorvosok a lakosságnak. Az oltások terítésében akkor sokat segítettek a rendőrök, akik szolgálati gépkocsikkal vitték a vakcinákat a háziorvosi körzetekbe. A csoportok priorizálásában talán csak annyi a különbség, hogy akkor a várandós nőket is előre soroltuk, most pedig nem ők a legveszélyezettebbek, számukra kellő klinikai tapasztalat híján nem javasolt az oltás – mondta Falus Ferenc.

Beszélt arról is, hogy a H1N1-vírusfertőzés után, ha valaki meggyógyult, az egészséges lett, míg a Covid-19 most olyan betegséget okoz, ami után sokféle utóhatással kell számolni. Sokáig elkíséri a fertőzötteket a kór, nagyon sokan szorulnak utókezelésekre, rehabilitációra. Jelentős különbség az is, hogy a koronavírus fertőzötteknél háromszor-négyszer nagyobb a halálozás, mint az H1N1-influenzajárvány idején volt. Továbbá sokkal többet lehetett tudni a vakcináról, például ismert volt, hogy az H1N1 elleni oltóanyag egy évre szóló védettséget nyújt, míg a mostaniról nem tudjuk, meddig véd.

Fidesz anno: „elhallgatnak fontos információkat a H1N1 oltóanyagokról”

A Fidesz talán elfeledkezett arról, hogy amikor még ellenzékben volt, a 2009-es H1N1-járvány idején, milyen módon támadta a kormányt. A jelenlegi külügyminiszter, Szijjártó Péter például 2009 júliusában kijelentette: „Az emberek a mai napig bizonytalanságban vannak: a nyilvánosság elől elhallgatnak rendkívül fontos információkat a Magyarországon lévő oltóanyag mennyisége és minősége kapcsán, mindenfajta híresztelések és kérdések, kételyek merülnek fel. Ilyen helyzetben ez megengedhetetlen.” Tizenegy évvel később, a koronavírus-járvány idején viszont úgy tűnik, már nem annyira fontos a megfelelő tájékoztatás: az oltás pontos folyamatáról például csak félinformációkat közöl a kabinet, a statisztikák megkérdőjelezhetők, ráadásul az orosz és a kínai vakcinákról sem tudni, hogy kiken tesztelik majd és mennyire megbízhatók.

Szijjártó 2009-es bírálata szerint a már halálos áldozatot is követelő új típusú influenza magyarországi terjedése ellen a kormánynak kötelessége lenne átlátható, nyilvános, megnyugtató és hatékony lépéseket tenni, azonban ezeket mindaddig elmulasztotta. Úgy vélte, hogy az ellátást és a vírus elleni küzdelmet az egészségügy általános helyzete, a járványügyi és kórház-finanszírozási elvonások is komolyan korlátozzák.

Ugyancsak Szijjártó Péter a H1N1-járvány idején ezt nyilatkozta: „Nem oltattam be magam. És figyelembe véve minden körülményt, nem is fogom.” Cser Ágnes, a Fidesztől nem elérhetetlen távolságban lévő szakszervezeti vezető az ombudsmanhoz fordult, mert úgy ítélte meg, zsarolással kényszerítik az egészségügyi dolgozókat, hogy oltassák be magukat. Orbán Viktor kormányfő tavaly december végén ugyanakkor a Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta: nem szeretné feladni az oltás önkéntes jellegét, senkit sem szeretnének oltásra kényszeríteni, az egészségügyben dolgozóktól viszont azt szeretné kérni, védjék meg magukat.

Kupper András a madárinfluenza-járvány idején az oltások lassúnak tartott ütemét is kifogásolta. A fideszes politikus így háborgott az Országgyűlésben: „Több mint két hónappal ezelőtt jelentették be, hogy 8-10 hét alatt beadható a hatmillió vakcina. Eddig összesen talán pár százezer vakcinát sikerült beadni. Ez eredmény?” A Magyar Narancs korabeli cikke a Fidesz helyettes szóvivőjét, Cser-Palkovics Andrást is idézte, aki szerint a „védőoltást a Bajnai-kormány totális káoszba fullasztotta, az emberek vagy félnek az oltástól, és nem adatják be maguknak, vagy pedig beadatnák ugyan, de nincs mit, nincs oltóanyag."

Orbán Viktor pártelnök a Kisalföldnek számolt be arról, hogy a „jövő héten” beoltatja magát. Hozzátette: „A gyerekeket már beoltották az iskolában. Egyedül a feleségem nem vállalkozott rá, mert soha nem oltatja be magát semmivel. Azt mondja, ő lesz a kontrollcsoport a családban.” A kérdésre, hogy a Fidesznek van-e álláspontja az oltásról, a mostani kormányfő közölte: „Elmúltak már azok az idők, amikor párthatározatra volt szükség egy oltásról. Mindenki döntse el maga, mit kíván tenni.”

2009 december közepén az MTI hírül adta, hogy a Fidesz belváros-lipótvárosi szervezete oltópontot nyitott a saját pártirodájában. Rogán Antal polgármester (ma a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője) a megnyitón mindenkit arra kért, hogy oltassa be magát. NÉPSZAVA